A kormány várakozásai szerint a Liget Budapest projektben olyan új múzeumépületek jönnek létre a Városligetben, amelyek a 21. század színvonalán járulnak hozzá a főváros építészeti örökségének gazdagításához, ugyanakkor tisztelettel kezelik a történeti örökséget – mondta el a projekt március 3-i budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán emlékeztetett: az öt új épületre – amelyekben hat intézmény kap helyet – négy külön pályázatot írtak ki február 27-én. Az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza épületeire egy-egy, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületére pedig egy közös felhívás jelent meg. Hangsúlyozta, hogy ilyen nemzetközi tervpályázat utoljára több mint 100 éve volt Magyarországon. A miniszter kiemelte: erőteljes építészeti gondolatokat megfogalmazó épületeket szeretnének, amelyek képesek növelni Magyarország és Budapest ismertségét és a fenntartható építészet elvárásainak is megfelelnek. A tizenegy tagú nemzetközi zsűri a tervek szerint decemberben hirdet végeredményt; a múzeumok 2018-ra készülhetnek el összesen 75 milliárd forintból. A kormány idén 677 millió forint támogatást szán a projekt költségeire – közölte. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kormány feladata lesz, hogy a szükséges pénzeszközöket biztosítsa a beruházásra, még akkor is, ha a kezdődő EU-költségvetési ciklusban korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre a közép-magyarországi régióban felhasználható források.

Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kiemelte: a nemzetközi tervpályázat a Városliget komplex megújítását és fejlesztését célzó Liget Budapest projekt része. A projekt teljes költsége 150 milliárd forint lehet. Az összeg magában foglalja az öt új múzeumépület mellett többek között egy világszínvonalú új nagycirkusz építését, az állatkert területének jelentős bővítését, a ligeti tórendszer rehabilitációját, a Városliget teljes zöldfelületének rekonstrukcióját és bővítését, egy Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont felépítését, valamint a Közlekedési Múzeum részleges rekonstrukcióját és bővítését.

A miniszteri biztos elmondása szerint a jelentős részben parkosítandó Ötvenhatosok tere alá tervezett mélygarázs oldja meg a liget és környékének parkolási gondjait, az Új Nemzeti Galéria alatt is létrejön egy mélygarázs, meg fog szűnni ugyanakkor az M3-as autópályára a ligeten át tartó autóforgalom. A liget egészének mintegy 60 százaléka tényleges zöldfelület, ez biztosan nőni fog. Ha valahol kisebb zöldfelületek be is épülnek, azt máshol többszörösen visszakapja a liget. Baán László hozzátette, hogy a várhatóan évi egymillió új turistát a fővárosba vonzó, így viszonylag hamar megtérülő Liget Budapest beruházásnál nemcsak közpénz felhasználását tervezik. Elárulta, hogy az OTP Bankkal tárgyalásokat folytatnak például az egyik új múzeumépület felépítésének finanszírozásáról.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Felújított háziorvosi rendelőt adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 3-án Csepelen. Az önkormányzati forrásból megvalósított beruházás 99 millió forintba került. Az épület a korábbi négy helyett mostantól nyolc körzet egészségügyi ellátásáért felel.

Balog Zoltán a nyolc praxis működésének helyet adó Szent István úti épület jó példája annak a kormányzati szándéknak, hogy az alap- és szakellátás megerősítésével csökkenjen a jóval drágább kórházi ápolási napok száma. A miniszter szerint a felújítás jó példája az öngondoskodásnak, szemben az elmúlt évtizedekkel, amikor „mindenki illetékes volt, eközben senki sem vállalta a teljes felelősséget” a finanszírozásban és a működtetésben. Hangsúlyozta, a jól gazdálkodó városvezetés eredményeihez nagyban hozzájárult az is, hogy az állam átvállalta az önkormányzati adósságokat, így Csepelét is, hozzátéve, a városrész az elmúlt négy évben sokat tett azért, hogy csökkenjen a helyhatóság adóssága.

Az emberi erőforrások minisztere kijelentette: 2014. február végén nincs Magyaroszágon olyan települési és megyei önkormányzat, amely adóssággal rendelkezne. Ezerkétszáz milliárd forintot vállalt át a központi költségvetés adósságátvállalás címén. A miniszter jelezte, a rezsicsökkenés jegyében a most felújított és átadott rendelőintézet sem fizet rezsit, azt teljes egészében az önkormányzat vállalta magára.

Németh Szilárd, Csepel polgármestere (Fidesz-KDNP) elmondta, a beruházás másfél évet vett igénybe, az épület kívül-belül megújult, és javult a műszerezettség is.  A polgármester emlékeztetett, hogy 2003-ban az akkori kormány elvette a csepeli Weiss Manfréd Kórházat, és az intézmény betagozódott a XX. kerületben található Jahn Ferenc Kórházba. Ezért úgy döntöttek, hogy a kórházat segítik lehetőségeikhez mérten. Az önkormányzat több műszert is vásárolt már az intézménynek, de emellett számos más egészségügyi területen is beruháztak. Kiemelte például, hogy a kerület átvállalja a humán papillomavírus (HPV) elleni oltás finanszírozását, azt a kerületben élő minden 12-13 éves lány megkapja. Emellett számos programmal – időskorúak ellátása, fogyatékkal élők munkába állásának segítése, Erzsébet-program – segítik a rászorulókat. A polgármester megemlítette például, hogy a kerületben ingyenes a bölcsődei ellátás.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Tolnay Klári generációknak jelentette a művészet boldogságát – mondta a színművész születésének 100. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév csütörtök esti megnyitóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban az emberi erőforrások minisztere.

Az emlékév fővédnökségét is elvállaló Balog Zoltán szerint Tolnay Klári “bátran élte az életét, játszotta szerepeit, bátran vállalta személyiségét”.

A színésznőt az élet többször is válaszút elé állította, de akkor is helyén volt a szíve, mikor a külső körülmények ellene szóltak: szülei például ellenezték, hogy színésznek álljon, és először a színigazgatók is kétkedve fogadták az erős nógrádi dialektusban beszélő lányt. A német csapatok bevonulásakor zsidókat bújtatott, majd nem volt hajlandó menekülni a romos Budapestről. Hit, hazaszeretet, bátorság kísérte végig életét – ezek hozzájárultak ahhoz, hogy ma a magyar színháztörténet egyik legnagyobb alakjaként beszélünk róla – idézte fel a miniszter.

Balog Zoltán közölte: a nyitóest után az emlékév keretében számos városban bemutatják az 1952-ben készült, Déryné című filmet, melynek címszerepéért Tolnay Klári az első Kossuth-díját kapta 1951-ben.

Az emlékévről szólva a miniszter kiemelte: a kezdeményezés a közönség soraiból indult, azt Tolnay Klári művészetének tisztelői kezdeményezték. A centenáriumi rendezvénysorozat sokszínűsége igazolja, hogy Tolnay Klári személye szinte az összes művészeti ágat összefogja: lesznek többek között irodalmi, képzőművészeti, zenei és színházi programok, de tudományos konferencia is – árulta el.

A Tolnay Klári-emlékév részletes programja a www.tolnayklari.hu oldalon lesz elérhető.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula