Huszadik alkalommal rendezik meg a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus-fesztivált Komlón, a város egyik legjelentősebb kulturális eseményét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg pénteken. A fesztiválon három ország tíz kórusa vesz részt.
MTI
Fotó: EMMI
Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarországon mindenkinek a munkájára szükség van a közjó eléréséhez, így azoknak a közreműködésére is számítanak, akik egyébként segítségre szorulnak.
Balog Zoltán csütörtökön Szombathelyen, a Fidesz Magyarország jobban teljesít elnevezésű rendezvényén azt mondta, senkit sem hagyhatnak az út szélén, de minden emberre úgy tekintenek, mint aki egyébként képes lenne hozzátenni valamit a közöshöz, csak éppen hozzá kell őt segíteni ehhez.
A miniszter úgy fogalmazott: ha kell, a megsegített érdekében akár “kényszert is érdemes alkalmazni”, ezért van az, hogy ha valaki nem fogadja el felkínált munkát, az kikerülhet a szociális segélyben részesülők köréből. Közölte: segély helyett munka, és nem is akármilyen munka, hanem értelmes, értékteremtő, munkaviszonyt jelentő munka, amit ajánlottak.
Balog Zoltán azt mondta, sokkal többen éltek a felkínált lehetőséggel, mint előre gondolták, a közfoglalkoztatás “start”, amely elindít a munka világába, több mint 300 ezer embert ért el. Közöttük vannak legalább 50 ezren olyanok, akik a magyarországi cigánysághoz tartoznak, és legalább 10 ezer olyan 30-40 éves ember, aki életében még soha nem dolgozott – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a közfoglalkoztatás lehetőséget kínál a tanulásra is, ma Magyarországon 30 ezer olyan ember van, akinek a munkaidejéből hetente egy teljes napot finanszíroznak azért, hogy valahol tanuljon valamit, növelve ezzel munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit.
Balog Zoltán szerint ugyancsak a már említett “kényszerek” közé sorolható az az intézkedés, amely szerint az, aki a gyerekét nem járatja tisztességesen iskolába, egy idő után nem kaphatja meg a családi pótlék egy részét. Ennek hatására fél év alatt 20 százalékkal csökkent az iskolákban az igazolatlan hiányzások száma.
A miniszter szólt arról is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására 2013-ban 34 milliárd forintot fordítottak, és ezzel 31 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását segítették.
A legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy sikerült csökkenteni mind az állam, mind az önkormányzatok, mind pedig az állampolgárok adósságterheit.
A devizahitelek végtörlesztésébe 169 ezer ember lépett be, az árfolyamgát lehetőségével a 450 ezer érintett harmada, mintegy 158 ezer ember élt, a devizahitel-szerződések csaknem felére vettek igénybe valamilyen kormányzati segítséget – sorolta Balog Zoltán.
A miniszter kijelentette: a kormány határozott szándéka, hogy tovább folytatja Magyarországon a rezsicsökkentést, október 15-én, a fűtési szezon kezdetén újabb 10 százalékkal fogják csökkenteni az energiaárakat.
MTI, EMMI
Fotó: Pelsőczy Csaba, kormany.hu/Miniszterelnökség
Az idén már tehetségkutatás is zajlik az Erzsébet-táborokban, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat, adott esetben a szüleikkel együtt is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az idei Erzsébet-tábor megnyitó ünnepségén szombaton Budapesten.
Szólt arról, ezekben a táborokban kiderülhet, hogy egy-egy diák mihez ért átlagon felül, megtudhatják, hogy mire képesek többek között a médiában, a művészetekben és különböző sportágakban, ezt a tevékenységet pedig az iskolai keretek között is folytathatják majd a tanév során.
Balog Zoltán közölte: a Nemzeti Üdülési Alapítvány által működtetett Erzsébet-tábor mozgalom rugalmasan tud reagálni az igényekre, s az idén 56-féle tábor közül választhat a több mint 40 ezer gyermek. Kitért arra, az Erzsébet-utalványt kétmillióan használják, ennek a haszna pedig lehetővé teszi, hogy szociálisan rászorulók is táborozhassanak.
A miniszter rámutatott: “a tábor arról szól, hogy a világ kerek tud lenni”, ahol tiszta levegő, víz és napsütés van, s “ott vannak azok, akik szeretik az embert, akik figyelemmel fordulnak felé”. Ha valaki mindezt átélte, akkor merít abból az erőből, amelyet itt összegyűjtött, és jobban el tudja viselni az életben támadt nehézségeket is – mondta.
A táborozással kapcsolatban úgy fogalmazott: “jó elmenni valahova és közösséget építeni”. Táborozáskor a szülők, a tanárok és az egyházi közösségek is összefognak a gyerekek érdekében, így “a dolog csak jól sikerülhet” – jegyezte meg. Megemlítette, hogy amikor ő fiatal volt, mindez nehezebben ment, kevesebb lehetőségük volt az embereknek, “főleg, ha az egyházi világhoz tartozott”.
Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén “a mérce magasra van téve”, mert a tavalyi Erzsébet-táborok teljes sikert arattak.
Az Erzsébet-liget című nyitó rendezvényen beszédet mondott Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője és Majthényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szombaton az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint az Erzsébet-programnak köszönhetően több mint 135 ezren részesülnek támogatásban üdülési szolgáltatás formájában, ebből több mint 73 ezer gyermek jut pihenési lehetőséghez, közülük több mint 40 ezren vehetnek részt az Erzsébet-táborban.
Hozzátették: összességében tavaly és idén a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázatoknak köszönhetően csaknem 260 ezer ember, köztük több mint 100 ezer gyermek jutott, illetve jut kedvezményes üdülési, táborozási lehetőséghez.
MTI
Fotó: Botár Gergely, kormany.hu
Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének romaügyi tevékenységét dicsérte az NDK utolsó külügyminisztere az MTI-nek adott pénteki berlini nyilatkozatában.
Tiszteletre méltó Balog Zoltán romaügyi tevékenysége – jelentette ki Markus Meckel evangélikus lelkész, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék tagja, a volt NDK utolsó külügyminisztere.
A volt politikus azzal összefüggésben nyilatkozott az MTI-nek, hogy Viola von Cramon, a Zöldek parlamenti képviselője kifogásolta Balog Zoltán német kitüntetését.
Markus Meckel elmondta: Balog Zoltánt “elkötelezett” emberként ismerte meg, aki “a kommunista időkben is fellépett az emberi jogokért és a demokráciáért”.
Hozzátette: az Orbán-kormány tevékenységét “nagyon kritikusan szemlélem, ugyanakkor nagyon tisztelem, ahogyan Balog Zoltán a romakérdéssel foglalkozik, és hogy sikerült európai témává tennie” a roma integráció ügyét.
Ez az elkötelezettség nemcsak Magyarországnak fontos, hanem egész Európának – mondta Markus Meckel.
Megjegyezte, hogy a mostani magyar kormányzat számos képviselőjével kapcsolatban áll, és úgy véli, többen “megpróbálják a legjobbat kihozni a jelenlegi helyzetből”.
Közéjük tartozik Balog Zoltán is – mondta Markus Meckel. Hangsúlyozta: “a távolból szemlélve” nem tudja “konkrétan megítélni” Balog Zoltán miniszteri munkáját, de úgy véli, hogy a roma integráció a kormány politikájának fontos eleme, amivel a miniszter “tiszteletet vívott ki” Európában.
Markus Meckel a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tagja, 1990 áprilisától augusztusáig volt az NDK külügyminisztere. Jelenleg nem tölt be politikai funkciót.
MTI, EMMI
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hároméves tevékenységét értékelve Balog Zoltán, a tárca vezetője hétfőn budapesti sajtótájékoztatóján jelentős eredménynek mondta az egészségügyi rendszer átalakítását, a dolgozók béremelését, a pedagógus-életpályamodellt és az egyház-finanszírozás átalakítását is.
Mint mondta, az uniós egészségügyi fejlesztési konstrukció keretében 322 milliárd forintot fordított a kormány a járóbeteg- és a sürgősségi betegellátás minőségének javítására, illetve erre az ágazatra 114 milliárdot szántak az Új Széchenyi Tervből 2011 és 2013 között.
Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszer átalakítása zökkenőmentesen zajlott, és rendezték az egészségügyi dolgozók fizetését is. Beszélt a dohányzás visszaszorításának nemzetközi elismeréséről, valamint a betegszállítás és a mentőszolgálat idén kezdett megerősítéséről. Kiemelten fontos célnak nevezte, hogy a nagy rendszer-átalakítások után elérjék az emberi erőforrás minőségének javulását. Ezt egyebek mellett az egészségügyben a gyógyítás és a megelőzés, a szociális szférában pedig a családok megerősítése, illetve a gyermekek intenzívebb védelme által igyekeznek elérni – mondta a miniszter.
A társadalmi felzárkóztatás feladatairól szólva hangsúlyozta, a mélyszegénységben élők erőforrásbeli tartalékot jelentenek. Ha őket kiemelik ebből a helyzetből, akkor Magyarország számára munkaerőt jelentenek, akik adót fizetnek majd.
Az Emmi vezetője elmondta, hogy 2010 óta a köznevelés fejlesztésére 155 milliárd forint uniós forrást biztosítottak, az integrált pedagógiai rendszerben pedig évente 10 milliárd forintot fordítanak a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására. A program keretében a pedagógusokat és a szülőket is támogatják – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a Nemzeti alaptanterv szeptembertől meghatározza majd az iskolák életét, és – mint fogalmazott – “egészen határozottan reménykedhetünk abban, hogy szeptembertől sikerül bevezetni” a pedagógus-életpályamodellt, ami 30-40 százalékos fizetésemelést jelent majd.
A felsőoktatásban a legfontosabbnak azt tartotta, hogy sikerült a csőd közeli állapotból megmenteni bizonyos intézményeket, egy alapból pedig támogatják az egyetemek struktúraváltását is. Jelentős lépésnek mondta, hogy megállapodtak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával a hallgatói nyilatkozatokról. Emellett várják, hogy a rektori konferenciával a különböző egyetemeken, főiskolákon indítandó szakokról megegyezzenek. Megjegyezte, hogy amerikai mércével mérve is komoly ösztöndíjakat adnak az élsportoló hallgatóknak.
A szociális területről szólva Balog Zoltán közölte: a család, a gyermekvállalás és a munka becsületének helyreállítása volt a céljuk. Az Új Széchenyi Terv keretében 81,6 milliárd forint összegű pályázatot hirdettek meg, hogy azokat támogassák, akik munkát vállalnak és gyermeket nevelnek.
A családi adókedvezmény ebből a szempontból nagy előrelépés volt – állapította meg. Reményét fejezte ki, hogy a demográfiai helyzetet javító intézkedéscsomagot minél hamarabb be tudják jelenteni, és felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak reálértékét sikerült megőrizni. Utalt arra, hogy összesen 70 milliárd forintnyi forrást hirdetett meg két és fél év alatt a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság, a Nő az esély programjukkal például a cigány és nem cigány lakosság közötti kapcsolat erősítését célozzák. Jelentős kezdeményezéseik között említette továbbá az Útravaló ösztöndíj programot, valamint az Út a középiskolába, az Út a szakmához, illetve az Út az érettségihez programokat.
Fontos lépésnek nevezte az egyház-finanszírozás átalakítását, valamint azt, hogy meghatározták azon egyházak körét, amelyekkel a kormány a társadalmi hasznosságukat felhasználva együtt kíván működni. Mint hangsúlyozta, minden olyan közösségnek biztosítják a jogait az egyházügyi törvénnyel, amelyek valóban vallási tevékenységet végeznek, a civil szervezetek pedig segítséget kaphatnak az új civiltörvény által meghatározott módon.
Az MTI kérdésére Balog Zoltán elmondta: az egyházi belső jogi személy meghatározásával és annak az egyházon kívüli hatóságokkal való érintkezésének szabályozásával kapcsolatban vannak még tisztázandó kérdések. Az ezeket érintő egyeztetések – mint fogalmazott – “talán a héten lezárulnak”, és akkor még a nyári szünet előtt szavaznak erről a törvényről.
MTI, EMMI
Fotó: Pelsőczy Csaba, kormany.hu/Miniszterelnökség