Eckart von Klaeden német parlamenti képviselő, a szövetségi kancellárhoz rendelt államminiszter levélben köszöntötte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét német állami kitüntetésének átvétele alkalmából.
Az alábbiakban az eredeti levelet és fordítását közöljük.
Zömében szociális integrációs kérdésekről tárgyalt Svájcban pénteken Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és részben nagy érdeklődést, részben tiltakozást kiváltó előadást tartott a Zürichi Egyetemen.
Balog Zoltán találkozott Alain Berset belügyminiszterrel, akinek a tárcája nem a belbiztonságért, hanem a szociál-, az egészség- és a kultúrpolitikáért felel. Olyan minisztérium, amely ezekkel a területekkel együtt foglalkozik, csak Magyarországon van még Európában – mondta a magyar politikus. Megállapodott Berset-vel abban, hogy együttműködnek a kultúrának a szociális integrációban való felhasználási módjainak kidolgozásában. Ez Magyarországon főleg a romákat, Svájcban a bevándorlókat érinti – tette hozzá.
Az egyetemi előadást – amely szintén a magyarországi roma integrációról szólt – “médiafelhajtás” és szigorú biztonsági intézkedések kísérték. A hallgatóság 150-200 emberből állt. A beszédet vastapssal jutalmazták, voltak, akik tiltakoztak – mondta a miniszter. Az egyetemre annak Európai Intézete és a joghallgatók egyesülete hívta meg – tette hozzá.
Balog Zoltán a svájci-magyar ösztöndíjprogramokról tárgyalt Mauro Dell’Ambrogio oktatás- és kutatásügyi államtitkárral. Megállapodtak abban, hogy Svájc továbbra is részt vesz az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem fenntartásában, és az egyetemen erősítik a közös kutatásokat.
A miniszter az Országgyűlés svájci-magyar baráti csoportjának vezetőjeként egy többpárti (Fidesz-KDNP, MSZP) küldöttséggel tett látogatást a berni szövetségi parlamentben, és találkoztak az ottani svájci-magyar baráti csoporttal. A svájci csoport tagjai között három volt államfő van, és az egyikük Christine Egerszegi-Obrist, az egyik legbefolyásosabb politikus asszony, akinek néhai férje 1956-ban vándorolt ki Magyarországról.
A miniszter tárgyalt a rendőrség, az ügyészség és több civil szervezet képviselőjével a prostitúció okozta svájci problémákról, ugyanis – mint mondta – a zürichi prostituáltak csaknem kétharmada cigány származású magyar állampolgár. A prostitúcióval kapcsolatosan, a “futtatók utcai háborújában” rengeteg bűneset – verekedés, gyilkosság – történik a városban. Balog Zoltán a jelenség visszaszorításának módjairól tárgyalt a hatóságokkal.
A miniszter magas állami kitüntetést adott át Christian Mühlethaler volt budapesti nagykövetnek, aki sokat tett a svájci-magyar kapcsolatok fejlesztéséért, Magyarország megértéséért, Nicole Hafeli lelkész asszonynak pedig Pro Cultura Hungarica-díjat adományozott az egyházak közötti és a svájci-magyar kapcsolatok erősítéséért.
A miniszter péntek este református egyházi vezetőkkel találkozott, hogy 2017-re előkészítsék a reformáció 500. évfordulójának megünneplését.
MTI, EMMI
Fotó: Nagykövetség
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere svájci útjának első napján Alain Berset-vel, a svájci kormány szerepét betöltő Szövetségi Tanács belügyekért felelős miniszterével tárgyalt, majd hivatalos parlamenti programon vett részt.
A tárcavezető svájci látogatása második napján, pénteken a Zürichi Egyetemen tart előadást a magyarországi romákról és a társadalmi felzárkózás ügyéről.
Fotó: EMMI
Létrejött a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT), amely feladata, hogy a veszélyhelyzetben összehangolja a karitatív tevékenységeket – jelentette be ma reggel Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
Az NHKT létrehozásának célja, hogy veszélyhelyzet kihirdetését követően összehangolja a karitatív segítségnyújtást, valamint figyelemmel kísérje a veszélyhelyzetben folytatott adományozási gyakorlatot. A mai naptól él a „Nemzeti Összefogás Számlaszáma” is: a 11711711-22222222 es (OTP) számlaszámra várják a pénzbeli adományokat, amelynek elosztását az NHKT koordinálja.
A Kormány által létrehozott testület elnöke az emberi erőforrások minisztere, tagjai a belügyminiszter által kijelölt állami vezető, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselője, valamint országos karitatív szervezetek: a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt.
Budapest, 2013. június 5.
Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség
Jelentős előrelépésnek nevezte a kapcsolati erőszak törvényi tényállását Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere keddi, parlamenti bizottsági meghallgatásán, ahol az oktatásban zajló szegregációs-integrációs vita is szóba került.
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága előtt a tárcavezető úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a hétfői parlamenti szavazás ad egyfajta megnyugvást, azonban a gyakorlat fogja eldönteni, hogy a különböző szervek hogyan tudják alkalmazni a törvényben foglaltakat. Hozzátette, módosító javaslatot nyújtott be azért, hogy a közös gyermekre vonatkozó erőszakos cselekmény is e törvény hatálya alá tartozzon. Balog Zoltán emellett jelezte: a nők elleni erőszak elleni Isztambuli Szerződés ratifikálására munkacsoport alakult a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal közösen.
Az oktatásügyet érintve Balog Zoltán beszámolt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában antiszegregációs munkacsoport alakul, ahol az érintettek bevonásával olyan törvényi szabályozáson és akcióterven dolgoznak, amely hathatósan lép fel a tudatos szegregációval szemben. Szerinte az utóbbi időben “ostoba és dogmatikus” vita alakult ki a szegregáció-integráció témakörében. Úgy vélte, nem lehet szegregációról beszélni akkor, ha van bármilyen külön foglalkozás a halmozottan hátrányos helyzetű, roma gyerekekkel, viszont valóban nem fogadható el az a helyzet, amikor származás alapján szegregálnak valakit.
A romaügyekkel kapcsolatban kidolgozott keretstratégia szerinte nem volt eredménytelen, kijelölte az irányokat és a hozzá illesztett akcióterv megteremtette a forrásokat, amelyek valódi segítséget jelentettek. Statisztikai adatokra hivatkozva Balog Zoltán elmondta, a Start munkaprogramban 300 ezer közfoglalkoztatottból legalább 50 ezer cigány származású és közülük tízezer embernek még soha nem volt munkaviszonya.
Farkas Flórián (Fidesz) hozzászólásában azt mondta, senki nem fogalmazta meg eddig, hogy komoly szemléletváltás van cigányügyben. Mint mondta, letisztult a cigánypolitika, nagyobb a békesség cigány és nem cigány emberek között. Úgy vélte, lehet kritizálni a közmunkát, de mindenképpen elismerhető eredménynek kell tekinteni, azonban nem szabad egyetlen és kizárólagos foglalkoztatási formaként számolni vele. “Hiba arról beszélni, hogy a közmunka kirekesztő és nem kell” – foglalt állást Farkas Flórián.
(Forrás: MTI)