Szerkesztő bejegyzései

Kétoldalú kulturális megállapodást írt alá Balog Zoltán Pekingben

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ázsiai útjának keddi állomásán részt vett a Kína – Közép-Kelet-Európai Országok Kulturális Fórumán. A találkozót első alkalommal rendezték meg a kínai fővárosban azzal a céllal, hogy erősítse a részt vevő országok közötti kulturális kapcsolatokat. A rendezvényt követően Balog Zoltán kínai kollégájával kétoldalú kulturális együttműködési megállapodást írt alá.

A házigazda Kína mellett magyar, albán, bolgár, horvát és lengyel részvétellel lezajlott Kína – Közép-Kelet-Európai Országok Kulturális Fórumot követően Balog Zoltán, valamint Caj Vu kínai kulturális miniszter aláírták azt a munkatervet is tartalmazó megállapodást, amely a következő három évre szólóan segíti a két ország közötti kulturális kapcsolatokat.

A kétoldalú megállapodás, amely épít az elmúlt években lezajlott közös rendezvények és kiállítások során kialakult jó kapcsolatokra, kiváló alapot ad a két ország közötti kulturális együttműködés fejlesztésére. Az aláírók szándéka szerint a dokumentumban foglaltak tovább ösztönzik a kulturális intézményeket és művészeket arra, hogy megismerjék a másik fél kultúráját, illetve sajátjukat hatékonyan képviseljék a partner országban a legkülönbözőbb területeken, legyen az színház, képző-és iparművészet, irodalom és könyvszakma, zene, film- és videó művészet, fotóművészet, design, animáció, táncművészet vagy cirkuszművészet. Ennek a célnak a teljesüléséhez a munkaterv alapján mind Kína, mind Magyarország egymás partnerei kívánnak lenni.

A megállapodás külön kitér arra, hogy egymás kultúrájának behatóbb megismerése érdekében a felek ösztönözni fogják irodalmi alkotásaik lefordítását egymás nyelvére, és az országaikban rendezett nemzetközi könyvvásárokon való kölcsönös részvételre is kiemelt hangsúlyt fektetnek majd. Szintén kiemelt területként szerepel a dokumentumban a közgyűjteményi intézmények közötti szakmai együttműködés, amely közös kiállítások, bemutatók és tárlatok kölcsönösségi alapon való szervezését is magában foglalja. Ilyen események lesznek a Sanghajban idén megrendezendő Munkácsy-kiállítás, valamint a Művészetek Palotájában már sikerrel debütált Attila című Verdi-opera bemutatója.

Fotó: pekingi magyar nagykövetség

Balog Zoltán az ASEMME 4-en egyeztetett ázsiai kollégáival

Balog Zoltán a Kuala Lumpurban megrendezett ASEMME 4 találkozónBalog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. május 13-án, hétfőn Kuala Lumpurban részt vett és felszólalt az ASEMME 4-en, az Ázsiai és Európai Oktatási Miniszterek 4. Találkozóján. Ezt követően több kétoldalú tárgyalást folytatott ázsiai oktatási tárcavezetőkkel. A bilaterális egyeztetéseken a Globális Nyitás Ösztöndíj Programot ismertette a magyar miniszter, valamint nyelvoktatói együttműködésről, lektorcseréről egyeztetett.

Az egyetemek közötti átjárhatóság szükségességéről beszélt Nagyváradon Balog Zoltán

A Kárpát-medencei magyarság természetes vérkeringése részének nevezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagyváradi előadásában, hogy a fiatalok más országok egyetemein is tanuljanak, aztán hazatérjenek.

Balog Zoltán a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Áldozócsütörtöki Csendes Napja, valamint a 16. Partiumi Diákköri Konferencia zárórendezvényén tartott előadást Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér címmel csütörtök este.

Úgy vélte, a menni vagy maradni kérdésben az lenne a természetes, ha mindenki menne, de aztán hazatérne. Megjegyezte, a külföldön tanuló magyarok többsége vissza szeretne térni a hazájába. A politikának az a feladata, hogy perspektívát teremtsen számukra. “Magyarnak lenni büszke dolog, tegyünk azért, hogy ez meg is érje” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, néha “messze el kell menni, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon”.

Úgy vélte, az egyetemi oktatásnak a versenyképes tudás mellett a középosztályi életmódot is át kell adnia, és a nemzeti identitás megerősödését is szolgálnia kell.

A versenyképességet azért tartja fontosnak, mert – mint fogalmazott – “a versenyképes egyetemi diploma versenyképes országot is jelent”. A középosztály újratermelésének követelményét azzal magyarázta, hogy az erős középosztály tudja a legjobban fölzárkóztatni a leszakadó rétegeket. Hozzátette, az egyetemek identitásépítő funkciójára Magyarországon is nagy szükség van.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyarországi felsőoktatásban az intézmények gazdasági és szakmai irányításának szétválasztása “lesz a következő mérkőzés”.

Balog Zoltán úgy vélte, az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket egyfajta “megmaradási ösztön” hozta létre, hiszen, ahol nincs felsőoktatás, a középiskolai oktatás is elsorvad. Hangsúlyozta viszont, hogy Erdélyben sem mindegy, hogy milyen felkészültségű diplomások kerülnek ki a magyar egyetemek padjaiból.

Balog Zoltán az előadás után újságíróknak elmondta: a nap folyamán egyebek között arról tárgyalt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételei vannak annak, hogy magyarországi diákok is megismerjék a határon túli magyar felsőoktatási intézmények kínálatát.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Czeglédi Zsolt (MTI)

Előadás a Partiumi Keresztény Egyetemen

A Ludwig Múzeum igazgatójának megválasztása körül kialakult hisztéria politikai hangulatkeltés következménye

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójának határozott időre szólt a mandátuma, ami 2013. február 28-án lejárt. A sajtóban megjelenő információk, melyek szerint a tárca antidemokratikus úton leváltotta Bencsik Barnabást, hamisak, az utóbbi időben tapasztalható tiltakozások pedig egyértelműen politikai hangulatkeltés következményei.

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójának öt évre szóló mandátuma 2013. február 28-án lejárt. Bencsik Barnabás számára ismert volt – már a vezetői kinevezése átvételének időpontjától kezdve ­–, hogy vezetői ciklusa 2013. február 28-ig tart. A Ludwig Múzeum állami költségvetési szerv, a vezetői megbízásra vonatkozó előírásokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint ennek a végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Kormányrendelet tartalmazza. A demokratikus eljárásmód alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. március 1-jén kiírta a nyilvános pályázatot.

A pályázat kiírásakor a tárca ugyanazt az eljárásmódot alkalmazta, mint 2008-ban, Bencsik Barnabás kinevezése idején. A beérkezett pályázatokat a jogszabályoknak megfelelően az emberi erőforrások minisztere által létrehozott javaslattevő bizottsága megtárgyalta és értékelte ugyanúgy, mint 2008-ban. A Kjt. 20/A § (7) bekezdése alapján a pályázati anyagok tartalma a jelöltek beleegyezése nélkül nem közölhető harmadik féllel ugyanúgy, mint 2008-ban.

A Ludwig Múzeum következő igazgatóját demokratikus úton fogja kinevezni Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a 1992. évi XXXIII. tv. 20/A. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2013. június 12-ig. Az utóbbi hetekben tapasztalt hisztériakeltés tehát érthetetlen, és felesleges. Jó emlékezni arra, hogy 2008-ban, az akkori miniszter saját megfontolása alapján a szakmai bizottság két támogatottja közül Bencsik Barnabást választotta, azóta sem egyértelmű érvek alapján.

Budapest, 2013. május 9.

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Sajtó-, Kommunikációs, Közkapcsolati és Protokoll Főosztály

Megalakult a Cigányügyi Egyeztető Tanács

2010-ben – először a magyar kormányzás történetében – egy önálló államtitkárság kezdett el foglalkozni a társadalmi felzárkózással, a romák ügyével – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Cigányügyi Egyeztető Tanács mai, budapesti alakuló ülésén a roma integráció fontos állomásairól szólva. A miniszter kiemelte, hogy a ciklusban több jelentős előrelépés is lezajlott ebben a fontos társadalmi kérdésben.

Ezek között említette, hogy a magyar kormány az európai uniós elnöksége alatt elkészítette az európai roma keretstratégiát. Ugyanezen év májusában a felzárkóztatás érdekében keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ).

Balog Zoltán kitért arra is, hogy az európai roma keretstratégia négy fontos területet jelölt ki: a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területét. A magyarországi stratégiába két további területet vontak be: a közbiztonság és a kultúra kérdését – mondta a miniszter hozzátéve, hogy “kultúra nélkül nincs felzárkózás, nincs integráció”.

Az elért eddigi legfontosabb eredmények között sorolta a közfoglalkoztatást, az új ösztöndíj programokat, a gyerekházakat, a roma rendőrprogramot valamint a lakhatás területén a telepprogramokat.

A kormány rejtett erőforrásként, nem pedig problémaként tekint a cigányságra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ülésen. “Ebből fakadóan számunkra nemcsak diszkriminációs, emberi jogi kérdés, hogy miképpen élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az emberi jogi kérdések mögött nem szorulhatnak háttérbe a szociális és gazdasági szempontok, de ennek ellenkezője sem fordulhat elő. Mint fogalmazott, “a közös vágyunk, célunk, programunk, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben”.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke az ülés fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az esemény nagy nap a magyarországi cigányság életében, mert újabb tanúbizonyságot tett a kormány, hogy komolyan veszi a romák felzárkóztatását, integrációját.

A kormány január végén döntött a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról. A testület fő feladata a felzárkózási és cigányügyi politika stratégiai irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint a végrehajtás nyomon követése. A tanács javaslatot tesz a kormány társadalmi felzárkózási és cigányügyi politikájára, figyelemmel kíséri a kabinet és az ORÖ keretmegállapodásában szereplő célok teljesülését, valamint véleményezi a megállapodás végrehajtásában érintett miniszterek és az ORÖ által készített beszámolókat.