Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel szombat este a Budapest Music Centert (BMC) a IX. kerületben. A Mátyás utcai zenei központban koncertterem, több stúdió, zenei könyvtár, információs központ, tanterem, kétszintes dzsesszklub és étterem is helyet kapott.

“A zene hozott össze ma este bennünket” – fogalmazott Orbán Viktor megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy Magyarország nyelvi elszigeteltségét a zene csökkentheti. “A jóisten – nyilván jókedvében – úgy rendezte, hogy a magyarok a zenében is tehetséges nép legyen” – mondta a miniszterelnök, aki szerint nem telik el nap, hogy ne csendüljön fel egy-egy magyar zeneszerző műve a legelőkelőbb koncerttermekben.

Ez páratlan lehetőség a magyar géniusz számára, hogy kifejezze magát úgy, hogy az egész világ megérthesse, mi célból is teremtette a jóisten a magyarokat és a magyarok mit értettek meg belőle – vélekedett Orbán Viktor, hozzátéve: a zene révén az egész világhoz szólhatunk.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyaroknak különösen fontos a zene, ezt mutatja az is, hogy a gazdasági válság “tektonikus lökéshullámai” ellenére jut pénz a Zeneakadémiára, a Magyar Állami Operaházra, az Erkel Színházra és most a BMC-re is. Kiemelte: a Budapest Music Center a magyar zenészek zsenialitásából, az alapító-igazgató Gőz László “férfias bátorságából”, valamint a kormány által biztosított köztámogatásból és közakaratból adódott össze. Szerinte az igazgató beleírta nevét Budapest és a magyar művelődéstörténet történelmébe. A mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházáshoz a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, milyen sok kreativitás és alázat kell ahhoz, hogy a régiből újat hozzon létre valaki. “Tiszteletben kell tartani azt, amit az ember örökölt” – fogalmazott, utalva arra, hogy a központ egy régi, romos épületben születhetett újjá az átépítés után. A miniszter üdvözölte, hogy a zenei központ megvalósulásában a magántőke is szerepet játszott. Kiemelte, hogy a BMC a kultúra és a jövő szempontjából az egyik legjobb helyen van, hiszen öt egyetem található a közelében, tehát a fiatalságra is számíthatnak.

Tarlós István főpolgármester a BMC-ben helyet kapó számos kulturális funkciót, valamint az ötletgazda-igazgató Gőz Lászlót méltatta, aki főként a saját vagyonából hozott létre új közösségi teret. Kiemelte, hogy a főváros nemcsak az intézmény “szurkolója”, hanem támogatója is kíván lenni, példaként megemlítette, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényhelyszíne az új épület.

Gegesy Ferenc, Ferencváros korábbi polgármestere emlékeztetett arra, hogy több helyszín is szóba került a zenei központ számára, végül egy olyan épület újult meg, amelyet az önkormányzat le akart bontani. Bácskai János jelenlegi polgármester szerint Ferencváros kulturális mágnessé vált, hiszen az Iparművészeti Múzeum mellett itt található a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, és remélhetőleg hamarosan megnyílhat a CET-közraktárak épületegyüttes is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt mondta, álmai szerint egyszer Budapest lesz a zene “szilícium völgye”. Bejelentette: a Zeneakadémia egy koncertzongorát ajándékozott az új intézménynek, s a hangszeren, reményei szerint, a tanárok és a hallgatók fognak játszani.

A rendezvényen felszólalt L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, valamint a BMC-vel együttműködő kulturális intézetek képviselői is.

A IX. kerületi Mátyás utca 8. szám alatt megnyílt Budapest Music Center fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad. A központ koncertterme – elsőként a fővárosban – kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. A zenei könyvtár és információs központ számos új, zenei ismeretterjesztő tevékenységet indítva költözik a házba. A tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat.

MTI

Fotó: Magyar Nemzet – Béres Attila, MTI

Kilencedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás-díjat a Hold utcai református templomban március 23-án. Az elesettekért végzett, példamutató gyógyító munkájáért Tahy Ádám kardiológus főorvos kapta.

Kilencedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjat a Hold utcai református templomban március 23-án. A díj névadója, a Bethesda Gyermekkórház alapító orvos-főigazgatója, Dizseri Tamás halálának tízedik évfordulóján az elesettekért végzett, példamutató gyógyító munkájáért Tahy Ádám kardiológus főorvos-kandidátus, az elhunyt főigazgató személyes jó barátja kapta meg az elismerést. Ökumenikus köszöntéssel fogadta az egybegyűlt ünneplőket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, református teológus a díjátadón. A miniszter elmondta, hogy a mai világban keveset beszélünk a szívről, amely a bibliai értelmezés szerint nemcsak az érzelem, hanem az akarat központja is. Ellenakaratoktól hangos világunkban kevés szó esik az akaratról – a tíz éve elhunyt Dizseri Tamás emlékére évente megrendezett konferenciákon pedig éppen arról gondolkoznak együtt a szív emberei, milyen akaratuk, milyen mondanivalójuk lehet keresztyénként a sokszor csak struktúrákban gondolkodó egészség- vagy nemzetpolitikában, az egészségügyben, a szeretetszolgálatban vagy az élet más kérdéseiben.

Balog Zoltán beszélt arról az akaratról, amely Dizseri Tamás életét irányította, és kiemelte, hogy a mai feladatunk már nem az újrakezdés, hanem sokkal inkább az, hogy választ adjunk a fenntarthatóság, az átalakítás kérdéseire. Áhítatában Szabó István dunamelléki református püspök arra a kérdésre kereste a választ, hogy a megemlékezéssel nem csak azt akarjuk-e eltakarni, mennyire nem folytatjuk Dizseri Tamás munkáját. A Pál apostol a kegyelmi ajándékok helyes értékelésére tanítja a korinthusiakat (1Kor 12,1–10), emlékeztetve őket pogányságuk idejére. Az ember, az örök versengő mindig különbözni akar – a korinthusiak is versenykérdéssé tették a lelki ajándékok meglétét. A püspök szerint a Szentlélek bennünk végzett munkája megjelenhet lelki ajándékként, szolgálatként vagy csodatévő tettként. Az elsőre és a harmadikra, a prófétálás, a bölcsesség, a nyelveken szólás vagy a lelkek megkülönböztetésének képességére sokan vágynak, azonban sokan elfeledik, hogy mindezek mit sem érnek szolgálat nélkül. A Szentlélek minden ajándéka annak bizonyítéka, hogy Isten az Úr – ez pedig csak akkor lehet valósággá, ha a gyülekezet szolgáljuk velük, ha nem különbözni, hanem megváltozni akarunk Isten szeretetében.

„Az igazi különbözőség Isten Lelkének munkája, aki megajándékoz, hogy megváltozzunk, új életre gyógyuljunk” – mondta Szabó István. Kiemelte azt is, hogy a helyes emlékezés akkor kezdődik, ha engedjük Istennek, hogy ajándékaival a szolgálatban megváltoztasson minket. A kitüntetett laudációját Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház orvos-főigazgatója mondta el. Tahy Ádám belgyógyász, tüdőgyógyász, kardiológus és kardiológiai rehabilitációs szakorvos, az orvostudományok kandidátusa jelenleg a Budapesti Szent Ferenc Kórház Kardiológiai Ambulanciájának főorvosa. A mosdósi kórház kardiológiai osztályvezetője, majd később a Szent Ferenc Kórház igazgatója és egy évtizeden át a Bethesda szakmai tanácsadó testületének tagjaként a szív- és érrendszeri betegek gyógyításának, rehabilitációjának, valamint a Magyarországon vezető halálokot jelentő kardiológiai betegségek megelőzésében évtizedes, példamutató munkájában mindig fontos szerepe volt a hitnek, az ökumenikus szemléletű, közvetlen szakmai segítségének, karitatív, hűséges, emberközpontú szeretetének. A rendszerváltáskor a Balatonfüredi Állami Szívkórház igazgatójaként sokat fáradozott azon, hogy az intézmény visszakerülhessen a katolikus egyházhoz. „Mind a mai napig fontos szerepe van az egyházi kórházak érdekérvényesítésének szolgálatában abból a meggyőződésből fakadóan, hogy az egyházaknak alapértékeinél fogva küldetésük van a gyógyításban” – mondta Velkey György.

Tahy Ádám háttérmunkájának köszönhetően 2012 januárjában megalakult az Egyházi Kórházak Szövetsége. Munkáját már eddig is számos szervezetben betöltött tisztség, díj méltatta, például a tavaly március 15-én átvett Magyar Érdemrend Tisztikeresztje. Munkájának köszönhetően – amelyet egy időben megmosolyogtak a hit, remény és szeretet gyógyításbeli szerepének hangsúlyozása miatt – ma paradigmaváltásnak vagyunk szemtanúi az orvoslásban. Több vizsgálat is igazolja, hogy a hívő emberek egészségi mutatói jobbak, várható élettartamuk hosszabb.A hitnek kimutatható szerepe van az élet megváltoztatásának képességében, és ezzel összefüggésben a korábban visszafordíthatatlannak hitt klinikai tünetek műszeresen kimutatható visszafordulásában, az erek szűkülésének csökkenésében. A kardiológus meggyőződése szerint az orvos képes felkelteni betegében a hitet, épp oly szeretettel mutatva meg a reményt, mint a család, a gyülekezet vagy más támogató közösség, amely segítséget ad a megrendült egészség kríziseinek legyőzéséhez. Elhangzott, hogy az élet a természetesség határain belül valóban meghosszabbítható pusztán az életmód megváltozásával. A daganatos betegeknél is kimutatható, hogy a spirituális élmények és a támogató csoport jelenléte láthatóan javítják a túlélési esélyeket. „A tudomány ezen felismerései megerősítik, de nem helyettesítik hitünket” – fogalmazott a főigazgató a Biblia szavait idézve: „A szeretet és hűség ne hagyjon el téged. Kösd azokat a nyakadra, írd fel a szíved táblájára. Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.” „A felüdülés, az üdvösség számunkra Krisztusban van, mégpedig kegyelemből, hit által” – tette hozzá Velkey György, és kiemelte, hogy a halandó test megújulása nemcsak a halál után, hanem a gyógyulás folyamatában is erről a kegyelemről beszél. „Országunkban, ahol szív- és érrendszeri betegségben több ember hal meg évente, mint az összes többi betegségben, különösen értékes Tahy Ádámnak nemcsak gyógyító, hanem prevenciós munkája is – többek között neki köszönheti egyházunk a lelkészek és más egyházi munkások szűrővizsgálatának elindítását a Bethesdában” – mondta el Velkey György.

A díjátadót követő emlékkonferencián Tahy Ádám mellett – aki a szívről, mint a keringési rendszer központjáról és szimbólumról szólt, Bagdy Emőke pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritája tekintette át a szív szerepét az emberi élet minden szintjén, biológiai, pszichikai, szociális és spirituális értelemben is. Az előadásból kitűnt, a pozitív érzelmek, az önkéntességre, önzetlenségre, szolgálatra alapuló altruista élet segít megőrizni a szív jó állapotát, segíti a sejtek optimális működését, meghosszabbítva ezzel az életet, míg az ellenségesség, a gyűlölet olyan hormonokat szabadítanak fel, amelyek gyorsítják a zsírok lerakódását az erekben. „Sokkal többet kap az, aki segít – vitalitást” – mondta a professzor asszony. Utalt Balog Zoltán szavaira: „a szív valóban az akarat központja – a szívbéli szándék erős, nehezen megingatható. Nem véletlenül hívjuk így a hitet sem: szívünk átadása Istennek.”

A fotók és a szöveg forrása: reformatus.hu