Személycseréket és új államtitkárokat jelentett be az emberi erőforrások minisztere pénteken Lovasberényben. Balog Zoltán közlése szerint a változások február 27-én lépnek életbe, a köztársasági elnök akkor adja át a megbízóleveleket az új államtitkároknak.

A miniszter elmondta, hogy államtitkárként Klinghammer István a felsőoktatásért, míg Kovács Zoltán a társadalmi felzárkózásért felel a jövőben. Távozik posztjáról L. Simon László kultúráért felelős államtitkár, utóda Halász János lesz, akit Doncsev András követ az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkári pozíciójában.

Balog Zoltán Lovasberényben azt hangsúlyozta, hogy az átalakítások az emberi és a szakmai erőforrások bővítését és a minisztérium megerősítését szolgálják. A miniszter azt mondta, hogy kiemelten fontos terület a felsőoktatásé. “Nagy feladatok állnak előttünk, és a reform kiteljesítése teljes embert kíván” – indokolta, miért kérte fel Klinghammer Istvánt felsőoktatásért felelős államtitkárnak.

A tárcavezető közölte, hogy Hoffmann Rózsa államtitkárként a jövőben a köznevelés ügyéért felel, és a nemzeti alaptanterv, valamint a pedagógus-életpályamodell elindítása lesz munkájának középpontjában. Maruzsa Zoltán továbbra is helyettes államtitkár marad – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely

A miniszter a másik új államtitkári poszt kapcsán kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatását mindig is szívügyeként kezelte, a romák ügyét különösen. Hozzátette: szükség volt a szakterület megerősítésére, amelyre alkalmasnak tartja Kovács Zoltánt, aki eddig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára volt.

Az egész ország érdeke, hogy a roma és nem roma emberek együttélése zavartalan legyen. Ugyanilyen fontos a hátrányos helyzetű térségekben élők felzárkóztatása. Kovács Zoltán az Európai Unió harmadik leghátrányosabb helyzetű kistérségéből érkezik, ezért pontosan tudja, mi lesz a feladat – mondta Balog Zoltán.

Fotó: Botár Gergely

A tárcavezető elmondta, hogy a kulturális államtitkár leváltásához az együttműködés terén L. Simon László és közte mutatkozó véleménykülönbség vezetett. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: nagyra értékeli L. Simon László személyét és munkáját is, ezért arra kérte a Fidesz, illetve a KDNP frakcióvezetőjét, valamint a miniszterelnököt: támogassák, hogy a távozó államtitkár vissza tudjon térni az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának élére.

L. Simon László utóda Halász János, az Emmi jelenlegi parlamenti államtitkára lesz, aki “már bizonyított”, az első Orbán-kormány idején például az akkori kulturális tárca államtitkáraként – jegyezte meg a miniszter.

A tárcavezető a kulturális államtitkári posztra kerülő Halász János helyére Doncsev Andrást kérte fel. Az új parlamenti államtitkárról elmondta: eddig a minisztérium sajtófőnöke volt, a jövőben is ő irányítja a minisztérium kommunikációját.

(MTI, EMMI)

Nem egyszerűen emberiességi kérdés, sok dologban az egész ország, a többségi lakosság jövőjét is meghatározza, hogy sikeres lesz-e a romák felzárkóztatása – vélekedett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Bécsben, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytatott köz- és felsőoktatási, valamint társadalmi felzárkózási témakörökben az osztrák kormány tagjaival és nemzetközi szervezetek képviselőivel.

A romák integrációja „stratégiai jövőkérdés” is, hatszázezer magyarországi roma mintegy fele mélyszegénységben él, a szakképzettség hiánya munkanélküliséghez vezet és az átlagos várható élettartam Magyarországon a romák körében tíz évvel alacsonyabb az országos átlagnál.

A tárgyalásokon Balog Zoltán a kormány eddigi intézkedéseivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lehet csupán szociálpolitikai oldalról megoldani a problémát, oktatáspolitikai és foglalkoztatáspolitikai megközelítésre is szükség van. Nem csak a kisebbségnek kell megtanulnia, hogy maga is képes legyen a cselekvésre, de a többségi lakosságnak is meg kell tanulnia, hogy ne atyáskodó legyen a hozzáállása. Nem mentorokra, hanem partnerségre van szükség. Ez az a pont, amelyben a magyar roma-stratégián még lehet fejleszteni.

Joannisz Dimitrakopulosz, az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) kutatási igazgatója elismerően szólt a magyar roma stratégiáról. A szakértő szerint a speciális nehézségekkel küzdő területek fejlesztése mellett a hátrányos megkülönböztetés ellen is küzdeni kell. A tárgyalások során szó esett oktatási kérdésekről is.

Claudia Schmied, osztrák kulturális és közoktatási miniszter gratulált a magyar miniszternek az iskolák állami fenntartóváltásához. Karlheinz Töchterle, osztrák felsőoktatási miniszter úgy gondolja, hogy tandíj nélkül nem lehet ma megoldani egyetlenegy országban sem a felsőoktatás kérdését, rossz kompromisszumnak nevezte, hogy nem vezették be a tandíjat Ausztriában.

Andrzej Mirga, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) romaügyi főtanácsadója az EU keretében született nemzeti romastratégiákkal kapcsolatban rámutatott többek között az adatgyűjtés nehézségeire is, egyes országokban törvények tiltják az etnikai alapú adatgyűjtést, pedig mérhető eredményekre lenne szükség.

 A három bécsi-magyar diplomáciai képviselet – a kétoldalú, az ENSZ- és az EBESZ-nagykövetség – közös szervezésében megvalósult rendezvény a Jogok, esélyek, perspektívák elnevezésű programsorozat része.

EMMI

Fotó: MTI, Filep István