Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének februári kijelentését és a Kormány döntését követően márciusban 2 milliárd forint kezdőtőkével létrejön a Felsőoktatási Struktúraváltást Segítő Alap.
Az Alap a folyamatos feltöltés mellett 2 milliárd forinttal indul, és a jövőben összesen 11 milliárd forint fedezetet biztosít a struktúraváltással, a képzési szerkezet átalakításával és a működés racionalizálásával kapcsolatos többletkiadásokra a felsőoktatási intézmények számára. A kétoldalú egyeztetések már megkezdődtek a felsőoktatási intézményekkel finanszírozási problémáikról és a szükséges intézkedésekről. Az Alapban felhasználható teljes összegből 1 milliárd forint jut a művészeti egyetemek kiadásaira.
Fotó: Árvai Károly
A felsőoktatás idén a tavalyi évhez viszonyítva több támogatásban részesül. Az Alap létrehozása mellett a veszteséges PPP-beruházások kiváltására 27 milliárd forintot, az adósságok kiváltására 10 milliárd forintot, valamint az EU-s pályázatok önerőinek biztosítására további 10 milliárd forintot fordít idén a Kormány.
Erősíteni kell a műszaki középértelmiséget, amely nélkül nincsen igazán gazdasági növekedés, ipari fejlődés – hangoztatta a szakképzés fontosságáról szólva Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Győrben újságíróknak nyilatkozva, miután felkeresett egy helyi szakközép- és szakiskolát.
Balog Zoltán az elmúlt két évtized egyik legnagyobb kihívásának nevezte, hogy ez a réteg “hanyatlóban volt Magyarországon”. Lényegesnek nevezte az intézmények átállását a duális képzésre, amelyben jelentősen változik az elméleti és a gyakorlati képzés aránya, viszonya, az utóbbi tananyagát pedig a térség ipari üzemeivel együttműködésben fejlesztik.
A miniszter arról beszélt: Győrbe is azért jött az Audi, mert itt megfelelő mérnöki és szakmunkás-tudásbázist talált, ugyanakkor a betelepülő ipar is vonzza a műszaki szaktudást. Jelezte, vannak ma Magyarországon olyan területek, ahol az ipar eltűnt vagy visszaszorult, ugyanakkor megmaradt a műszaki tudás.
A keleti országrészben élők nyugat-magyarországi munkavállalásáról szólva Balog Zoltán úgy nyilatkozott: az lenne az ideális állapot, ha képzésre jönnének az ország nyugati részébe. Hangsúlyozta: küzdeni kell azért, “hogy az országnak egyfajta perifériája ne szakadjon le” – fogalmazott.
Fotó: Árvai Károly
Hozzátette: arról is érdeklődött a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában, hogyan sikerült az intézmény belépése a Klebelsberg-központba. A tárcavezető megjegyezte: világos, hogy a szakiskoláknak, szakképző intézményeknek, szakközépiskoláknak “olyan speciális finanszírozási, képzési rendszerük van, hogy nem lehet az általános iskolai rendszerrel együtt kezelni, hanem külön figyelemre szorul, úgyhogy ezt meg is fogják kapni”.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár adta át a több mint 11 milliárd forintból felújított Petz Aladár Megyei Oktató Kórházat Győrben 2013. február 28-án. A beruházás eredményeként teljesen akadálymentes, XXI. századi megoldásokat felvonultató új épületszárny és helikopter leszálló épült, valamint felújították a kórház egy közel 4000 négyzetméteres épületrészét is.
A fejlesztési projekt befejezésével egy hatszintes, „H” alakú, 26000 négyzetméter alapterületű új szárny épült fel, amely könnyen elérhető, korszerű és teljes mértékben akadálymentes. A kórház „A” épületének tetején helikopter leszálló épült, a „B” épületet közel 4000 négyzetméteren újították fel, itt kapott helyet az új gyógyszerészeti osztály is. A fejlesztés részeként modernizálták a kórház műszerparkját és informatikai rendszerét is, amely a korszerű betegellátás technikai bázisát biztosítja.
A projekt célja a gyógyító-kezelő osztályok fejlesztése, a vezető halálokok miatt bekövetkező korai halálozás mértékének csökkentése, az ellátás minőségének és hatékonyságának javítása, a kórház működési feltételeinek korszerűsítése, működési és egyéb költségeinek csökkentése a mai kor színvonalának megfelelő, egy telephelyen működő intézmény által. A beruházás hosszú távra biztosítja a betegek egyenlő hozzáférését a különböző szolgáltatásokhoz (megelőzés, kezelés, rehabilitáció, gondozás), hozzájárulva ezzel a betegek elégedettségének növeléséhez is.
Államtitkári esküt tettek és átvették kinevezésüket 2013. február 27-én a Köztársasági Elnöki Hivatalban az Emberi Erőforrások Minisztériumának új államtitkárai.
A miniszterelnök javaslatára dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Dr. Kovács Zoltánt társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárrá, Dr. Klinghammer Istvánt felsőoktatásért felelős államtitkárrá, Doncsev Andrást pedig parlamenti államtitkárrá nevezte ki.
Halász János, a tárca korábbi parlamenti államtitkára kultúráért felelős államtitkárként, Dr. Hoffmann Rózsa, korábbi oktatásért felelős államtitkár pedig köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját az EMMI-ben. Mindannyiuk kinevezése 2013. február 28-tól lép hatályba.
Számos sikeres program segíti a társadalmi felzárkózást azokban a hátrányos helyzetű térségekben, amelyekben a legnagyobb szükség van arra, hogy az ott élők életkörülményei jelentősen javuljanak, lakókörnyezetük fejlődjön, és az emberek újra munkához jussanak. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Nyíregyházán vett részt az országos programok megvalósítást bemutató nyilvános eseményen. Közlemény.
A legjobb úton halad a társadalmi felzárkózási programok gyakorlati megvalósulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol több olyan, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában foglalt országos program megkezdésére és sikeres lezárására került sor az elmúlt időszakban, amelyek komplex módon, közép- és hosszú távon kezelik az ott élők lakhatási, szociális, egészségügyi és munkaerő-piaci problémáit.
A „Bizalom és Munka” modellprogram célja, hogy szegregált lakókörnyezetben, illetve mélyszegénységben élők számára komplex lakhatási és képzéssel egybekötött munkaerő-piaci támogatást nyújtson. A program számos településen, köztük a nyíregyházi Huszár telepen helyi együttműködéssel, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, egyházi és civil szervezetek, vállalkozások és a kormányzat összefogásával valósult meg, összesen 410 millió forintos költségvetéssel.
Az eredmény – a szocialista kormányok által alkalmazott „dózerolással” szemben – kézzelfogható: 10 higiéniás feltételt és közösségi programot biztosító létesítmény, 26 közösségi szolgáltatást biztosító intézmény, 137 felújított ház és több száz olyan ember, akiknek az életminősége, munkaerőpiaci helyzete jelentősen javult az elmúlt időszakban.
Az „Újra tanulok” program célja, hogy az országos mezőgazdasági közfoglalkoztatásban részt vevő emberek korszerű tudáshoz, kamatoztatható ismeretekhez jussanak. A program több mint tízezer embernek nyújt helyben, a helyi igényekhez és földrajzi sajátosságokhoz alkalmazkodó képzést.
Az „Árral szemben” munkaerő-piaci válságkezelő program komplex problémára komplex megoldást kínál: alkalmassá teszi a munkavállalót a szakképzett munka elvégzésére, stabilizálja a munkáltató kistérségi gazdasági pozícióját (munkahelyteremtő beruházás, képzett munkaerő alkalmazása), azonnal csökkenteti a munkanélküliek arányát.
Három most induló program elsősorban a munkaerő-piaci helyzet javítására koncentrál. A „Nő az esély” elnevezésű programban ezer roma nő kap munkával egybekötött képzést és lehetőséget arra, hogy a szociális és gyermekjóléti intézményekben jusson munkához. Európai uniós forrásból további két olyan kezdeményezés valósul meg, amelyek a leghátrányosabb helyzetűek munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében motiváló és öngondoskodást erősítő képzést ad a résztvevőknek.
