Bánki Beni beváltotta a Ki Mit Tube országos online tehetségkutatóján szerzett első helyezéséért járó egyik legnagyobb jutalmat, egy 3 napos new yorki utat mentorával, az Akkezdet Phiaiból ismerős Saiidal. Beni imádta a világváros nyüzsgését, lapunknak pedig tartott is egy kis élménybeszámolót.
Bánki Benire, a pécsi Babits Mihály Gimnázium 10. osztályos tanulójára akkor figyelt fel egy emberként a város és az ország, amikor tavaly megszerezte az ország tehetségeket kutató és segítő szervezetei által indított „Felfedezettjeink 2015” pályázat közönségdíját, melyet költészeti- és slam-alkotásaiért kapott meg, joggal. Ezután viszont az ifjú pécsi slammer még nagyobbat dobott, és egy hosszú, kisebb kudarcok és keményebb kritikák által szegélyezett úton hozta el az ország legnagyobb online tehetségkutatójának, a Ki Mit Tube-nak a fődíját.
A jelenleg már a Pécsi Tudományegyetem reklámarcaként is ismertté vált Beni pedig nem akármilyen nyereményhez jutott a kimerítő verseny végén, ugyanis mentorával, az Akkezdet Phiainak rapperével, Saiiddal utazhatott el a világ egyik legnyüzsgőbb, és legismertebb nagyvárosába, New Yorkba.
Beni lapunknak elmondta, hogy a januári 3 napos kirándulás „nagyon szuper” volt, noha egy kicsit sajnálta, hogy nem tartott tovább, és hogy – tette hozzá nevetve – oda- és vissza is közel egy napot kellett repülni, ami azért bőven megviselte őket. Azt leszámítva viszont, hogy nagyon nehezen tudták megszokni a hosszú repülőút utáni időeltolódást, az út természetesen mindenképp megérte – mesélte –, hiszen a fáradtsággal nem törődve járták be 3 nap alatt a metropolisz leghíresebb nevezetességeit.
Felderítették a Central Parkot, Beni megmászta az Empire State Building-et, bolyongtak a Rockefeller Center környékén, megnézték a Times Square-t. Főként a város legmenőbb negyedében, Manhattenben töltötték idejük nagy részét, de azért Brooklynt is sikerült megnézni.
Beni viszont kissé szomorúan mesélte, hogy azért azt egy kicsit bánja, hogy a Szabadság-szobrot csak távolról láthatta (leszámítva egy miniatűr verziót), mert nem volt idejük odahajókázni a szigeten álló hatalmas emlékmű lábához.
A fiatal pécsi tehetség, és mentora, valamint Beni egyik barátja, aki velük tartott a nagy kalandban, alig tudtak kiigazodni a nyüzsgő, ezerrel pörgő városban. Benit ugyanakkor épp ez a kuszaság, a kultúrák összevisszasága nyűgözte le a legjobban. Az, ahogy egyik pillanatban mindenhol koreai éttermeket lát az ember, aztán a sarkon már jön egy újabb nemzetiség, más kultúra, más hangulat, átmenet nélkül. Nem hiába hívják New Yorkot a kultúrák olvasztótégelyének. Beni egyik kedvence egyébként az a kávézó volt, ami tömve volt társasjátékokkal, és minden vendég választhatott, hogy mivel akar játszani.
Kérdésünkre Beni elmondta, hogy New York kulturális forgataga természetesen hatással volt és lesz is a művészetére, hiszen a nem mindennapi élmény ezernyi emléke még ma is élénken él benne. Mindezt egy slamben már össze is foglalta. Beniék egyébként Saiddal – akitől az út alatt nagyon sokat tanult – egy new yorki slam-rendezvényen is jártak, és ugyan Beni értette az ott fellépők szövegeit, szakmai szemmel nézve szerinte azonban a pécsi és a hazai színtér sokkal érdekesebb és jobb, mint az amerikai.