Február első napjaira, azaz kevesebb mint egy év alatt átlépte a kétszázezres letöltés-számot a Vonatinfó, a MÁV-Start okostelefonokra telepíthető ingyenes utastájékoztató alkalmazása – közölte a vasúttársaság pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a letöltők közül 44 ezren iPhone-os, 26 ezren Windows-os, 130 ezren pedig Androidos készülékkel rendelkeznek, utóbbiak az ötös skálán 4,5 pontra értékelték az alkalmazást.
Az applikáció mutatja az utazás időpontját, az indulási és érkezési helyet, valamint az igénybe vehető kedvezmények kiválasztása után segít az optimális útvonal meghatározásában, információt ad az esetleges átszállásokról és az állomásokról, jelzi a menetjegy árát, valamint a pótjegyváltási kötelezettséget, a vonatok pillanatnyi helyzetét és sebességét pedig térképen is követi.
A Vonatinfón a Mávinfom hírei folyamatosan frissülnek, így az utasok menetközben is tájékozódhatnak a vonatforgalmat érintő korlátozásokról, fennakadásokról, vagy egyéb változásokról. Az alkalmazás működése nem jár nagy adatforgalommal – olvasható a közleményben.
Nem az első, de sajnos valószínűleg nem is az utolsó alaptalan rémhír kezdett terjedni a napokban a Magasház bontásával kapcsolatban. Utánajártunk annak, hogy mi a valóság!
A legújabb fals információ komoly hatásokkal járt. Azt eredményezte, hogy miatta ovisok szokhatnak be új intézményekbe. Azt beszélték ugyanis, hogy a Magasházban tekintélyes mennyiségű rákkeltő azbeszt található, ami felszabadulhat a bontáskor. A bepánikoló szülők pedig anélkül léptek, hogy egyetlen szakembert is megkérdeztek volna.
A szájról-szájra terjedő rémhírt nem tudni, ki kezdte el terjeszteni, mindenesetre annyit elért vele az illető, hogy a szomszédos óvodából elvitték a szülők a gyerekek egy részét.
Pedig a Magasház építésekor már szóba sem kerülhetett az azbeszt használata, már akkor tudták ugyanis, hogy egészségre káros lehet ez az anyag.
Bármilyen félelmetes is, nem rákkeltő a Szellemház
Áspán László okleveles építészmérnök, a terület szakértője végigkövette az épület kálváriáját. Mint mondta, a tervek és a technológia megalkotásánál szóba sem került az azbeszt használata, hiszen már régen nem alkalmazták az anyagot akkoriban.
Áspán szerint a rémhír alapját az adhatta, hogy 2003-ban használtak szigetelőanyagot a ház megerősítésekor. Azonban teljesen másfélét.
Akkor minimális mennyiségben ásványgyapotot is alkalmaztak szigetelésként. Ezt az anyagot pedig rendszeresen használják hazánkban és külföldön is, mivel kiváló hőtartó tulajdonságai vannak. A gyapot viszont egyáltalán nem mérgező, de erre hihették azt a laikusok, hogy az a valójában káros azbeszt. Egy súlyos félreértésről van szó – mondta.
A pánikot keltő hír hallatára az idős mérnök személyesen látogatta meg az üresen álló szellemházat ismét, csak hogy sokadjára is megbizonyosodjon arról, amit már az építéskor tudott. Természetesen nem kellett csalódnia. Nyoma sincs azbesztnek az épületben.
A bontó konzorciumnál pedig azt mondják, nemhogy az azbeszttől, de a portól és a füsttől sem kell félni a szégyenfolt eltüntetésekor.
A Magasház bontását kivitelező STRABAG MML Kft. – Land-Bau Kft. tájékoztatásai szerint több alkalommal sor fog kerülni a zaj- és porterhelés ellenőrző mérésére, illetve a környező utakat, járdákat folyamatos rendszerességgel takarítani fogják a kivitelezők.
Mi az az azbeszt?
A magnézium-szilikátot (a rettegett azbesztet) hő- és gépészeti szigetelésre használták régebben a cementbe belekeverve, ám mióta rákkeltő hatása bebizonyosodott, nem alkalmazták az építőiparban. A felhasználásával készült területekről egyébként speciális eljárással távolítják el, és veszélyes anyagnak nyilvánítják. Mivel a Magasházban nincs azbeszt, így esetünkben ilyen eljárásokra sem kell felkészülni.
Március 20-i hatállyal felmondja a Mol Nyrt. a Magnolia Ltd-vel 2006. március 20-án megkötött swap szerződést, és a szerződés alapján meghatározott piaci áron él a 6 millió 7479, „A” sorozatú Mol törzsrészvényre vonatkozó vételi jogával. – Pécsi Napilap –
Letett a román belügyminisztérium arról, hogy menekülttábort alakítson ki a magyar határ közelében lévő, termálvizéről híres Szatmár megyei Tasnádon – derült ki a tárca honlapján csütörtök este megjelent közleményből. – Pécsi Napilap –
