Február 2-án, helyi idő szerint 14:25-kor kisebb földrengés keletkezett Harkánytól délre mintegy húsz kilométerre, Horvátország területén, melynek magnitúdója a Richter-skála szerint 3.3-es erősségű volt. – Pécsi Napilap –

Bejelzett a szén-monoxid-érzékelő egy kozármislenyi családi házban kedd éjszaka. A házban alvó nőt és gyermekét az érzékelő riasztó hangja ébresztette fel hajnali egy óra körül – írja a megyei katasztrófavédelem.

A katasztrófavédelem műveletirányítója felszólította a tulajdonost, hogy azonnal kezdje meg az épület szellőztetését.

A tűzoltók mérőműszerei még nyitott ablakok mellett is kimutatták az ingatlanban felgyűlt szén-monoxidot.

A lakók enyhe szédülésre panaszkodtak, de a mentőszolgálat vizsgálata szerint nem szenvedtek mérgezést. A gázszolgáltató szakember is a helyszínre érkezett, aki átvizsgálta a gázkészüléket, de rendellenességet nem talált. A kémény felülvizsgálatát másnap végezte el a közszolgáltató, addig anya és fia a szomszédokhoz költözött.

A szén-monoxid-érzékelő mentette meg a kozármislenyi családot – pecsma.hu.

Az év eddigi legfurább pécsi sajtótájékoztatójának keretében „értékelte” a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság tavalyi éves munkáját. Simán díszletnek nézték a sajtó munkatársait. Adataikból az derül ki, hogy 2015-ben jóval kevesebb volt a bűncselekmény, és hogy a pécsiek biztonságérzete pedig jó. 

Február 3-án tartotta meg hagyományos évértékelőjét a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság. Az eseményen Dakos József megyei főkapitány tartotta meg a 2015-ös évről szóló beszámolóját, ami bizonyára nagyon érdekes és informatív volt, a probléma csupán az, hogy az évértékelő sajtónyilvános része kimerült abban, hogy az újságírók és a tévések végignézhették, ahogy a főkapitány kiosztotta az arra érdemes megyei rendőrtisztek tárgyjutalmait.

Ezután a sajtó munkatársait kitessékelték a teremből, és kezükbe nyomtak egy 5 oldalas összefoglalót „sajtóanyag” címen – majd ezt nyomatékosítandó még emailben is postázták. Kérdezni így nem is lehetett, ezért nem tudhattuk meg, hogy mégis milyen felderítési aránnyal dolgoznak, holott ez lenne az egyik legfontosabb eleme az ilyen beszámolóknak.

A szövegből kiderül, hogy 2015-ben Baranyában nagyjából az összes bűncselekménytípusból kevesebb volt, mint 2014-ben (amikor ugyanez volt a tendencia 2013-hoz képest). A bűncselekmények száma eszerint 9979-ről 8053-ra csökkent. Az egyik legjelentősebb visszaesés a „közterületen elkövetett kiemelten kezelt” bűncselekmények számában következett be, szám szerint 993-ról 747-re esett vissza az ilyen esetek száma.

Az emberölések száma viszont nőtt, 9-ről 11-re. A 11 emberölésből a szándékos emberölések esetei is megszaporodtak, a tavalyi 4 helyett ugyanis 6 ilyen esettel találkoztak a rend őrei. Nőtt továbbá a testi sértések száma is (422-ről 430-ra), viszont kevesebb súlyos testi sértést eredményező esetbe futottak bele.

Ennek ellenére a szöveg szerint a lakosság szubjektív biztonságérzete 100 százalékon áll, ami betudható annak, hogy az emberölések esetében a rendőrség gyorsan és hatékonyan nyomozott az elkövetők után.

Csökkent a lopások és betörések száma is, méghozzá jelentősen (5145-ről 3214-re), ezeken belül pedig lakásbetörések (1249-ről 819-re) és a kocsifeltörések (206-ról 118-ra) terén is javult a helyzet, de például rablásból is kevesebb akadt (49 helyett 32).

Azok a bűnesetek, melyek száma a szöveg szerint „gyakorlatilag nem változott” a tavalyi adatokhoz képest, valójában nőttek – ilyen mondjuk az orgazdaság, vagy a garázdaság, de az ittas vezetők által okozott balesetek száma is emelkedett (57-ről 59-re).

Apropó közúti balesetek: az ilyen esetek tekintetében még mindig a gyorshajtás, az elsőbbségadás figyelmen kívül hagyása, és a szabálytalan kanyarodás a legfőbb kiváltó ok. A közúti balesetek száma azonban csökkent (531-ről 514-re), az ilyen balesetek viszont tavaly egyel több halálos áldozatot követeltek, mint 2014-ben (14-ről nőtt 15-re).

A tavalyi év a zsaruknál is a migránsokról szólt, nem hiába vált „kiemelt rendőri feladattá” a migrációhoz kapcsolható jogellenes cselekmények kezelése, melyekből egyébként a két évvel ezelőtti 216 helyett 36 368 volt. Értelemszerűen a tiltott határátlépések száma is megugrott, méghozzá jócskán, 149-ről 36 283-ra. Tavaly szeptember 17-e és október 16-a között a megyei főkapitányság által őrzött déli határszakaszon mindebből 36 002 migráns érkezett hazákba. A lekapcsolt migránsok 51 százaléka szír volt.

Nem kérdezhettünk a rendőröktől – pecsma.hu.

Évek óta folyamatosan csökken a graffitik száma a vonatokon, de így is milliókba kerül az eltávolításuk – közölte a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-vel.

Míg 2009-ben több mint 87 ezer négyzetméternyi felületet kellett megtisztítani, 2015-ben ez a szám 16 ezerre csökkent, ami 330 kocsinyi felületet tenne ki. A tisztítás több mint húsz és fél millió forintba került – írták. Rongálások leginkább a budapesti elővárosi vonalakon – például Budapest-Tatabánya-Győr, Budapest-Cegléd, Budapest-Vác-Szob -, és a kocsik belsejében fordulnak elő.

A társaság közleményében kiemelte, a graffitizők bűncselekményt követnek el, – az okozott kár mértékétől függően – rongálás vétségét vagy bűntettét valósítják meg, ami szabadságvesztést és kártérítési kötelezettséget vonhat maga után. Felhívták a figyelmet arra, hogy a MÁV-csoport minden észlelt esetben feljelentést tesz a rendőrségen, egyúttal arra kér mindenkit, hogy ha graffitizőket, rongálókat lát, haladéktalanul jelezze ezt a vasút vagy a rendőrség munkatársainak.

Közölték, a MÁV-START 2008 májusában graffitimentesítési programot indított, amelynek keretében a graffitimennyiség évi 20 százalékos csökkentését tervezte, amit eddig sikerült túlteljesítenie. A vasúttársaság ezzel együtt szervezett keretek között támogatja a tulajdonában álló területek esztétikusabbá tételét, akár falfestéssel is, így lehetőséget adott több csoportnak és művésznek, hogy kerítéseket, aluljárókat dekoráljon ki – fűzték hozzá.

Már alig firkálják össze a MÁV vonatait – pecsma.hu.

A Maszkot ölt apraja-nagyja című farsangi készülődéssel megkezdődik csütörtökön a mohácsi busójárás, amelynek keretében hat napon át 1200 jelmezes űzi a telet a Duna-parti városban.

A busójáráson mintegy 34 helyszínen reggeltől estig várják az érdeklődőket. A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között lesz farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és számos néptáncelőadás, sokacbál, busó lakodalmas, koncert, maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is neves művészek által készített busóálarcokból – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek listájára felkerült népszokás idei rendezvényein 47 busócsoport várhatóan mintegy 1100 busója és további 100 maskarása vesz részt, a kiemelt rendezvényekre legalább 80-100 ezer látogatót várnak.

A látogatók tájékozódását az idén először okostelefonra letölthető, ingyenes alkalmazás is segíti, amely a http://mohacsapp.hu/ honlapon elérhető. Az alkalmazás napi bontásban tartalmazza a rendezvénysorozat összes programját, navigációs részlege segít a látogatóknak a helyszínek megközelítésében és megjeleníti a használója közelében található programokat is.

A sokacok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokacok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A népszokás idei részletes programja a www.mohacsibusojaras.hu oldalon megtalálható.

Startol a busójárás – pecsma.hu.