• Mi az ECDL?
• Az ECDL célja
• Kinek és miért jó?
• Az ECDL elismertsége
• Hogyan szerezzünk ECDL bizonyítványt?
  
• Az ECDL történelem
  Mi az ECDL?

ECDL: Európai Számítógép-használói Jogosítvány – European Computer Driving Licence

Az ECDL az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, amely nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni.

Az ECDL finn ötlet alapján 1996. óta létezik. Az ECDL gyártófüggetlen, minőségbiztosított, decentralizált módon megszerezhető és világszerte kellőképpen elterjedt, ezáltal az egyetlen, amely minden szempontból megfelel az EU e-Europe akcióterveknek. A bizonyítványt az EU csaknem valamennyi kormánya elismeri.

Az ECDL célja

Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, és annak elősegítése, hogy minél több ember az Információs Társadalom teljesértékű tagjává válhasson. Számokban kifejezve a cél, hogy Magyarország lakosságának 6-8%-a igazolt módon informatikai írástudóvá váljon.

Kinek és miért jó?

Az ECDL megbízható (a PC használatához szükséges valamennyi ismeretet garantálja), egyszerű (konkrét követelményrendszere van, moduláris formája számos előnyt jelent), minőség-orientált (az EU által támogatott, és a nemzetközi ECDL Alapítvány által felügyelt vizsgarendszer), végül, de nem utolsósorban pedig független, azaz készségeket alakít ki, amelyek a hardver és szoftver típusától függetlenül biztosítják az alapvető alkalmazásokban való jártasságot.

Az ECDL előnyt jelent mind a munkavállalók és munkáltatók, mind pedig a munkanélküliek, illetve pályakezdők számára.

A munkavállalók szempontjait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

• A vizsga moduláris jellegű: adott esetben nem szükséges valamennyi modulból vizsgázni, elegendő a munkakör betöltéséhez alapvetően szükséges modulvizsgákat letenni (például elegendő lehet a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő és az információs hálózati szolgáltatások ismerete), ugyanakkor lehetőség van a tanulás folytatására is.
• A megszerzett tudás konvertálható, azaz a tanulttól eltérő hardver és szoftverkörnyezetben is egyaránt alkalmazható: a számítógép funkcióit a hallgatók készség szintjén sajátítják el.
• Egyszerű, konkrét követelményrendszere révén az ECDL ismeretek könnyen elsajátíthatók munka melletti önálló vagy tanfolyami keretek között történő tanulással is.
• Nemzetközileg elismert bizonyítványról van szó, amely jelentősen növeli a bel- és külföldi munkaerő-piaci esélyeket.

Pályakezdők és munkanélküliek hasonló előnyöket élveznek:

• Az ECDL széles körű, megalapozott tudással felkészít a várható munkaerő-piaci kihívásokra.
• A megszerzett tudás készségszintű ismereteket jelent, tehát specializálható, azaz a leendő munkaadó bármilyen hardver-, ill. szoftver-környezetében könnyűszerrel alkalmazható.
• Moduláris jellegénél és konkrét követelményrendszerénél fogva az ECDL megszerzése történhet akár más, önálló szakma elsajátításával párhuzamosan.
• Az információs társadalom elvárásai alapján munkaerő-piaci esélyeket teremt.

Végül, de nem utolsósorban vizsgáljuk meg a munkáltatók ECDL-ből származó előnyeit:

• Mivel az ECDL (vagy annak egyes modulvizsgái) garantálják a számítógép használatát igénylő munkakör betöltéséhez szükséges ismereteket, ily módon a dolgozók munkája hatékonyabbá válik, ami elősegíti az IT beruházások gyorsabb megtérülését is.
• A munkáltató maga határozhatja meg, mely modulokból kell a dolgozóknak vizsgát tenni (vagy felvételkor mely modulvizsgákat várja el): a feladatokhoz igazodva a tudás folyamatosan bővíthető.
• Új munkavállaló nem igényel külön betanítást, a már sokszor említett felhasználói szintű ismeretek meglétének köszönhetően, amely lehetővé teszi az ismeretek alkalmazását bármilyen hardver-, ill. szoftver-környezetben: ez a munkáltatónak jelentős idő- és pénzmegtakarítást jelent.

Az ECDL elismertsége
ECDL Magyarországon

Egyre több szakképesítő és felsőoktatási intézmény ismeri el az ECDL-t.
A 2006/2007-es tanévtől kezdve a különféle szakképesítések megszerzésében, valamint egyre több felsőoktatási intézményben ismerik el valódi vizsgaként az Európai Számítógép-használói Jogosítványt (ECDL). Az alapvető számítástechnikai ismeretek meglétét igazoló dokumentum megszerzésére az utóbbi években egyre több középiskolában ösztönzik a tanulókat, akik azonban későbbi tanulmányaik során szembesülnek azzal, hogy a jogosítvány legfeljebb egy újabb vizsgára “jogosít fel”. Az ECDL magyarországi koordinátori szervezete, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság tájékoztatása szerint viszont az új, fokozatosan életbe lépő moduláris rendszerű Országos képzési jegyzékben (OKJ) a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinél a jövőben már figyelembe veszik, illetve beszámítják az ECDL moduljait, beleértve az önálló, fakultatív modulokat – képszerkesztés, kezdő szintű web, CAD, haladó szintű szövegszerkesztés,táblázatkezelés, illetve adatbázis-kezelés – is. Így például egy adótanácsadónak a szakképesítéshez szüksége lesz az ECDL valamennyi moduljában meghatározott ismeretekre; egy autószerelőtől az alapvető számítógép-használati ismereteket, vagyis az operációs rendszerek, a szövegszerkesztés és az internetes modul fortélyait kérik számon, míg egy mélyépítő technikus esetében jól jöhet az ECDL CAD modulja is.

Egyre több felsőoktatási intézmény számítja be a tantárgyi követelményekbe az ECDL-t, így a hallgatók teljes vagy részleges felmentést, jeles kollokviumi vagy zárthelyi jegyet kaphatnak ECDL-bizonyítványukért.

További információ: Az ECDL elfogadottsága a felsőoktatási intézményekben

Magyarországon az ECDL a Magyar Közigazgatási Kollégium által (2002-ben újra) minősített, így központi költségvetési forrásból támogatható köztisztviselői képzéssé vált, miután 1999 áprilisában kormányhatározat jelent meg az ECDL kiemelt szerepéről a köztisztviselői képzési programban:

„…a közigazgatási munka hatékonyságának javítása céljából a szervezetrendszer minden szintjén növelni kell a személyi állomány számítástechnikai-informatikai, elméleti és gyakorlati ismereteit. Ezen belül ösztönözni kell, hogy minél többen szerezzék meg az Európai Számítógép-használói Jogosítványt.” (részlet az 1999/33. sz. Magyar Közlönyben megjelent 1035. sz. kormányhatározatból)

Az ECDL része a nemzeti pedagógus-továbbképzési programnak, valamint a kulturális szakemberek továbbképzési programjának is.

Hazánkban 2013. áprilisig mintegy 430 ezren regisztráltatták magukat, és 290 ezren pedig már a bizonyítványt is megszerezték.

Magyarország képviseletében a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 1997 júniusában csatlakozott a mozgalomhoz. Az NJSZT ügyvezető igazgatójának személyében tagja a nemzetközi ECDL Alapítvány minőségbiztosítási bizottságában.

A vizsgarendszer felelőse és jogtulajdonosa Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság.

ECDL a nagyvilágban

A becslések szerint Nyugat-Európában az irodai környezetben dolgozók 70%-a használ számítógépet a munkahelyén, és ez az arány – legalább is ami a hivatali PC-ellátottságot illeti – hazánkban is egyre magasabb. Tehát megközelítőleg 60 millió európai munkavállalónak kell megfelelő felhasználó szintű információ-technológiai (IT) ismeretekkel rendelkeznie ahhoz, hogy hasznosítani tudják az információ-technológiába -és rendszerekbe eddig befektetett és a jövőben befektetendő hatalmas összegeket. Tény, hogy ennek a sokmillió dolgozónak a jelentős része nagyon gyorsan kezdte alkalmazni az információ-technológiát, és többségük csekély vagy semmilyen IT- képzésben nem részesült a tanulmányai során. Az európai munkaerő előtt tehát most azaz óriási feladat áll, hogy átképzési és felnőttoktatási programok keretében sajátítsa el az informatikai írástudást.

Az ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) mozgalom ennek a kihívásnak akar megfelelni azzal, hogy meghatározza az IT ismeretek szabványos szintjét, és olyan mechanizmusokat kínál, amelyek arra ösztönzik a felhasználókat, munkaadókat és egyéb szervezeteket, hogy emeljék a dolgozók egyéni tudásszintjét.

Hogyan szerezzünk ECDL-bizonyítványt?

Magyarországon ECDL-vizsgát bármely akkreditált ECDL-vizsgaközpontban lehet tenni. A vizsgák megszerzéséhez vizsgakártyát kell váltani, a kártya bármelyik vizsgaközpontban megvásárolható. A vizsgákat az első sikeres vizsgától számított (legfeljebb) három éven belül kell teljesíteni. Az egyes vizsgák természetesen Magyarországon kívül is, bármely ECDL-tagország vizsgaközpontjaiban letehetők, ehhez csupán egy érvényes vizsgakártyára van szükség.

A vizsgakártya
A vizsgakártyát a vizsgázónak minden vizsgára magával kell vinnie: sikeres vizsga esetén a vizsgaközpont a kártyán a modulvizsga teljesítését igazolja. Amikor a vizsgázó valamennyi vizsgáját letette, a vizsgaközpont a kártyáját megküldi az NJSZT ECDL irodájába, ahol ennek alapján kiállítják az ECDL bizonyítványt. Fakultatív modulok (Képszerkesztés, Webkezdő, CAD) esetén vizsgakártya nincsen, sikeres vizsga után a bizonyítványt a vizsgaközpont bocsátja ki.

A vizsgák

Vizsgára bármely akkreditált vizsgaközpontnál lehet jelentkezni. Minden vizsga 45 perc. Mivel az ECDL gyártófüggetlen program, a gyakorlati vizsgákat a vizsgaközpontnál rendelkezésre álló akkreditált szoftverek bármelyikén le lehet tenni. Egy napon több vizsga is tehető, azonban sikertelen vizsgát ugyanazon a napon megismételni nem lehet.

További információ: Tudnivalók Vizsgamentesség Működési szabályzat – Az ECDL vizsga előkészítése és lebonyolítása

Az ECDL történelem

A vizsgarendszert egy 1988-ban született ötlet alapján először Finnországban vezették be, 1994-ben. 1997-ben az EU, valamint a CEPIS (Council of European Professional Informatics Society) támogatásával létrejött a nemzetközi ECDL Alapítvány, amely máig 150 országban vezette be és felügyeli az ECDL rendszert. Az ECDL mára Európa szinte valamennyi országában elérhető és a kezdetek óta több Európán kívüli ország (Kanada, Dél-Afrika stb.) is csatlakozott: ezekben az országokban a vizsgarendszer neve ICDL, azaz Internatinal Computer Driving Licence.

1995.: a finn számítógép-használói jogosítvány bevezetése, cél az informatikai ismeretek elterjesztése.

1996.: a skandináv országok csatlakozása a finn kezdeményezéshez. A CEPIS (Professzionális Informatikai Társaságok Tanácsa) nemzetközi szervezet megvásárolja a finn licencet és megalapítja a nemzetközi ECDL Alapítványt.

1997. június: Magyarország 13. országként csatlakozik a programhoz.

1998.: az első vizsgák itthon.

1999.: Európában meghaladja az egymilliót az ECDL vizsgát tevők száma. Európán kívüli országokban ICDL (International Computer Driving Licence) néven kerül bevezetésre a program. Magyar kormányhatározat az ECDL köztisztviselőknek szóló ajánlásáról és támogatásáról.

2000.: indul az ECDL Start.

Az ECDL Magyarországon már akkreditált köztisztviselői program, része a nemzeti pedagógus-továbbképzési, valamint a kulturálisszakember-továbbképzési országos programnak.

2001.: az első ECDL vizsgák vakok és gyengénlátók, valamint hallássérültek részére Magyarországon.

Novemberben az Európai Unió szakértői bizottságának (ESDIS) ajánlása az EU-kormányoknak, miszerint az ECDL az egyetlen olyan, informatikai írástudást igazoló bizonyítvány, amely mindenben megfelel az EU e-Europe akciótervek kritériumainak, azaz: gyártó független, minőségbiztosított, kellően ismert és decentralizált módon (vagyis több ezer vizsgaközpontban) megszerezhető, egységes feltételek mellett.

2002.: az EU High Level Task Force for Skills and Mobility újabb ajánlása: az informatikai írástudás eszközeként újra az ECDL-t javasolja a tagországok kormányai számára. A hivatalos ajánlás az EU minden tagállama számára előírná, hogy valamennyi polgára számára tegye lehetővé az alapvető ismeretek, így az írás-olvasás mellett az informatikai írástudáshoz szükséges ismeretek megszerzését.

2003.: Magyarországon meghaladja a százezret a vizsgázók száma. Az Oktatási Minisztérium támogatásával elindul az “Esélyt a jövőnek” program, ahol azok a végzős középiskolások, akik érettségiig megszerzik az ECDL bizonyítványt, visszakaphatják a regisztrációs díjat és a vizsgák árát. A program három év alatt több ezer középiskolást érint.

2004. december: Az Oktatási Minisztérium (OM) és az (NJSZT) megállapodása értelmében azok a diákok, akik informatikából jelesre érettségiznek, további vizsga nélkül, kedvezményes áron kaphatnak ECDL bizonyítványt. Az informatika érettségi követelményei az OM és az NJSZT együttműködésének köszönhetően (a jövőben is) lefedik a nemzetközi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges ismereteket.

2005.: itthon meghaladja a 200.000-t a vizsgázók száma. Magyarország kezdeményezésére és közreműködésével új ECDL modul a Képszerkesztés.

2007. április: magyar kezdeményezésre elindul az ECDL Select program

2007. az új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák az ECDL, illetve egyes modulvizsgáinak követelményeit, ezzel a képzések átjárhatóvá válnak.

2008.: 10 éves az ECDL Magyarországon. A vizsgázók száma meghaladja a háromszázezret, országszerte 400 akkreditált vizsgaközpont működik. Cél az elkövetkezendő három évben további háromszázezer vizsgázó.