Az egykori bokszoló őrjöngése közben összevissza szúrt. Még azt is, aki csak segíteni akart.
A pécsi borvidék jobb, mint a villányi?
Már szőlész-borász mérnököket is képeznek a Pécsi Tudományegyetemen. A természettudományi és a vidékfejlesztési kar, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet együttműködésében induló képzés nagy űrt tölt be a régióban, vallják a szakemberek – akik közül van, aki úgy véli, hogy a pécsi borvidék adottságai jobbak, mint a híres villányi vagy szekszárdi régióé.
A pécsi egyetemen induló képzés kapcsán megnéztük, hogy milyen lehetőségek előtt áll az ország egyik legkisebb bortermelő vidéke. Bakó Attila, a pécsi hegyközség hegybírója szerint nagy szükség van szakemberek képzésére, hiszen ha nem is helyben, de a régióban mindenképpen tudják alkalmazni őket.
– A mai technológia és a szőlészeti-borászati követelmények igénylik, hogy megfelelően képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Azt is mondhatnám, hogy az itteni, magas színvonalú képzéssel még a szomszéd országokban is lehet jó állást szerezni, hiszen csak Keszthelyen, a Kertészeti Egyetemen és talán Szegeden van hasonló oktatás.
A hegybíró szerint a pécsi borvidék kiváló adottságokkal rendelkezik, bizonyos tekintetben alkalmasabb szőlőtermesztésre, mint a neves villányi vagy szekszárdi borvidék.
– Az adottságaink messzemenően jobbak az országos átlagnál, a pécsi régióban arányaiban nagyobb százalékban találhatók meg a szőlőtermelésre alkalmas első osztályú területek, mint akár Villányban, vagy akár Szekszárdon. Ezeket a területeket művelés alá is lehetne vonni, hiszen be vannak sorolva a szőlőtermesztésre alkalmas területek kataszterébe.
A gond azonban az, hogy csak néhányan vállalkoznának erre, de egyelőre nem sok eséllyel.

– Vannak néhányan, akik szőlőt telepítenének és borászatot működtetnének, ám saját területeik nincsenek a borvidékbe sorolva. Ezért azon fáradozunk, hogy néhány Pécs környéki települést bevegyünk a borvidékbe. Ez azonban nem egyszerű, hiszen az uniós szabályozás eléggé megkötötte a kezünket, a borvidékek bővíthetőségét.
Nagy gond tehát, hogy minőségi bort előállítani csak borvidékhez tartozó településen lehet. Emellett szeretnék, ha lennének olyan nagyobb vállalkozók, akik nemcsak szőlőt termesztenének, hanem borászatot is működtetnének. Ekkor nem vinnék el – mint sok esetben – az Alföldre vagy más borvidékre a pécsi szőlőket, hogy ott esetleg már nem pécsi név alatt, hanem beházasítva, a származási hely megjelölése nélküli borként kerüljenek forgalomba.
Sok konfliktus származik abból is, hogy a művelésre alkalmas szőlőhegyeken – ahol szőlőt lehetne termelni – például akácot telepítenek, vagy éppen szántőföldi növényt termesztenek, amit gyomirtóznak a gazdák.
Az mindenesetre biztos, hogy a mintegy 800 hektárnyi területet magában foglaló pécsi borvidék előtt a Pécsen elinduló szakemberképzés segítségével fényes jövő állhat – rajtuk biztosan nem fog múlni.
Leszedik a veszélyes jégcsapokat
A Biokom január 20-án (szerdán) 20 órától 21.30-ig a Kálvária utcai Alagútban balesetveszélyes jégcsapokat távolít el kosaras gépjárművel.
A tevékenység során a biztonságos munkavégzés érdekében, rövidebb időtartamokra (kb. 5-10 percre) a teljes út forgalmát is le kell zárni. A korlátozás a 33-as jelzésű autóbuszokat is érinti.
Előre is köszöni a cég a közlekedők és a pécsi lakosság megértését, türelmét!
Igazat ad a taxisoknak a kormány
A kormány álláspontja szerint igazuk van a Budapesten demonstráló taxisoknak – közölte a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerdai fővárosi sajtótájékoztatóján, miután a kabinet…
Tényleg megvétózhatják az osztrákok a nekünk járó EU-pénzt?
A jelenleg zajló 2014-2020-as uniós ciklus időközi felülvizsgálata idén a második félévben indul el, amelynek keretében valóban történhetnek forráselvonások egyes országoktól, de ez csak objektív…
