Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek – tudósít az origo.hu.
A projekt több mint két éve alatt az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel.
Az Országos Onkológiai Intézet közleményében azt írta, hogy novemberben sikeresen befejeződött az a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt, amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt.
A több mint 170 millió forintból megvalósuló program során a kutatók olyan jelzőmolekulákat azonosítottak, amelyek a tumor és a környező vérerek közti kommunikációért felelősek. Emellett sejttenyészetben végzett kísérletek és számítógépes szimulációk segítségével javasoltak egy egyedülálló, sejtösszehúzódáson alapuló mechanizmust, amely segít megérteni a mezoteliómákra jellemző, a mellhártyák felszínén kialakuló daganatos “csomók” kialakulását.
Ha további kísérletek is megerősítik, utóbbi megfigyelés új daganatellenes kezelések lehetőségét is nyújtja.
A támogatás eredményeként bővült a három intézmény kutatási infrastruktúrája is: az ELTE Biológiai Fizika Tanszék automatizált mikroszkópos laboratóriuma, az Országos Onkológiai Intézet kisállat-vizsgálati lehetőségei, valamint a Korányi Intézet kísérletes daganatkutatási potenciálja.
A támogatás a három intézményben összesen hét kutatói állást teremtett, és hat doktorandusz kutató pályakezdését támogatta, hét fiatal kutató a PhD, egy résztvevő pedig az MTA doktora címet szerezte meg a pályázat segítségével.
Január elsejétől már „mozgóképes kérdések” is borzolják a KRESZ-vizsgára jelentkezők kedélyállapotát. De mégis hogyan néznek ki ezek a tesztek, és miért jók – már ha jók?
Az év elejétől a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy kicsit életszagúbbá kívánja tenni a mára valóban kissé megkopott és poros KRESZ-vizsgát azáltal, hogy a tesztbe két videós problémamegoldó feladatot is beemelnek. A cél az volt, hogy a közlekedési helyzetek a vizsgázókhoz közelebb kerüljenek és sokkal kézzelfoghatóbbak legyenek. De vajon ez össze is jött?
Jól fog jönni az új KRESZ-teszt?
Hara Zsolt, a pécsi Nebuló Autósiskola vezetője lapunknak elmondta, hogy a januártól a vizsgákba ágyazott videós tesztkérdések kifejezetten hasznosak, ugyanis a segítségükkel végre már valóban úgy érezhetjük, mintha egy kocsi szélvédőjén keresztül figyelnénk egy valós és mindennapi közlekedési helyzetet, természetesen mozgás közben. Sokkal több részlet van a felvételeken, sokkal izgalmasabb és egy kicsit talán nehezebb is megoldani őket, mint a megszokott KRESZ-kérdéseket. Hara elmondta, hogy a videós kérdések közül az egyik 1 pontos lesz, a másik 3, és mindegyik mozgókép körülbelül 8-10 másodpercig fut a vizsgamonitoron, tehát érdemes őket nagy figyelemmel követni.
Mivel minden kérdés megválaszolására 1 perc áll a vizsgázók rendelkezésére, ezért azt gondolhatnánk, hogy ezek a 10 másodperces videók sok időt elrabolnak a vizsgázók idejéből, de Hara Zsolt ezt cáfolta, ugyanis szerinte senki nem használja ki igazán az 1 perces időintervallumot. Ráadásul az életben, egy igazi autóvezetési helyzetben senki nem teketóriázhat egy percig, a videós kérdések pedig a gyors döntésekre egy kicsivel hatékonyabban tudják ránevelni a tanulókat, mint a mezei feleletválasztós kérdések. Nagyjából egyébként úgy kell elképzelni a videós tesztkérdéseket, hogy mi ülünk a vezetőülésben, megyünk Pécs felé, és el kell döntenünk, hogy mikor kell lassítanunk, vagy hogy ki kell-e magunk elé engedni az előttünk álló buszt.
Az előzetes hírek alapján ugyan a jogosítvány megszerzése a fejlesztésnek köszönhetően drágábbnak tűnik, de Hara véleménye szerint nem fognak emelkedni a díjak.
Mintha a szélvédőn néznénk ki
Meiszterics Adrienn, a Baranya Autósiskola vezetője mindehhez hozzátette, hogy az új és egyértelműen hasznos tesztkérdések ugyan nagyobb felkészülést és gyorsabb reagálást igényelnek, de szerinte nem kell tőlük megijedni, nem olyan nehezek. A tapasztalat ugyanis az, hogy az újításnak köszönhetően elég sok tanuló megrémült az ilyen feladatoktól, illetve már azok hírétől is.
Van azonban egy kis probléma is, mondta Meiszterics, ugyanis míg a kurzusokra beülő tanulók és velük együtt az oktatók sem férhetnek hozzá a videós kérdésekhez, addig a KRESZ-tanfolyamot a interneten (e-learning formában) végzők láthatják az összes ilyen új feladványt. Persze van lehetőség arra, hogy a tanteremben ülő tanulók is megnézhessék maguknak az új, modern teszteket: fizetni kell értük. Egyfajta előfizetéses módra kell itt gondolni, amelynek leghosszabb időtartama 60 nap lehet, amiért viszont 7 ezer forintot kell kifizetnie a diákoknak, és – egyelőre – azoknak az oktatóknak is, akik nem tudják megnézni az internetes tanfolyamok anyagai közt ezeket a kérdéseket.
A KRESZ-vizsga során az új fejlesztésektől eltekintve egyébként semmi nem változik, tehát sem a kérdések darabszáma, sem a pontértékek, sem pedig a megfeleléshez szükséges ponthatár nem módosul. Magyarán ha valaki a személygépkocsi-kategóriában vizsgázik, annak 55 perc alatt 55 kérdést kell megválaszolnia, összesen 75 pontot érhet el (továbbra is 10 darab hárompontos kérdés, és 45 darab egypontos kérdés van), de minimum 65-öt el kell érnie.
Az új ingatlant építő magánszemélyek az idei évtől 5 millió forintos plusz támogatásban részesülhetnek (a CSOK-támogatásokon felül), az állam ugyanis lemond az építkezések után járó áfabevételeinek…
Nem feltétele a CSOK igénybevételének, hogy az igénylő magyar állampolgár legyen. Lényegében elég egy magyar lakhely és a szabályos magyarországi tartózkodás ehhez. Az alábbiakban összefoglaljuk a…
