Szemléletváltásra van szükség a város és a Mecsek tisztaságának megőrzése érdekében. A városban, és főleg a belvárosban még több kis szemeteskuka talán javítaná a helyzetet, viszont rontaná a városképet, a Mecsekben pedig pont, hogy nincs szükség a kukákra, ugyanis azok nagyobb gondot okoznak, mint hinnénk.

Pécs nem kifejezetten szemetes-koszos város, de ahhoz, hogy a jelenlegi tisztaságot meg tudjuk őrizni – és ahhoz, hogy javítani tudjunk rajta – át kellene gondolunk pár fontos dolgot.

Nézzünk először pár számot. A Biokom NKft.-től megtudtuk, hogy Pécsett az olyan közterület-takarítási munkák, mint például a burkolatseprés, a hulladékgyűjtés, a parki hulladékgyűjtők ürítése, és a buszmegállók takarítása során a nyári időszakban átlagosan havi 42 tonna hulladékot gyűjtenek össze és szállítanak el a városból, a téli időszakban ez a szám jóval kevesebb, összesen 26 tonna.

Lóczi Szidónia, a Biokom sajtófelelőse elmondta, hogy a Széchenyi térről nyáron havonta átlagosan 2,5 tonna, télen pedig 1,6 tonna szemetet szednek össze, gyűjtenek be. A természetvédelmi közterületeken is van dolga a cégnek bőven, hiszen a Szent István téren nyáron havonta 2 tonnát, télen pedig havonta fél tonna szemetet lapátolnak fel, míg mondjuk a Tettyén nyáron fél tonnát szednek össze havonta, télen viszont csak havi 200 kilogrammot.

Ezek a számok pedig lehetnének jóval kisebbek is, ha jobban odafigyelnénk a tisztaságra. Lóczi Szidónia kifejtette, hogy a szemetelés visszaszorítása érdekében a Biokom köztisztasági munkatársai folyamatosan seprik össze a közterületen eldobált szemetet, még állandó ügyeletet is fenntartanak. Javíthat a helyzeten, hogy a városi közterületeken még több kis kukát helyeznek el, ez folyamatos is a Kertvárosban és az Uránvárosban, viszont gyakran csúnyán rontja a városképet.

A szemetesek fogyóeszköznek számítanak, ugyanis a bizonyítási vágytól hajtott fiatalok, a buliba induló és onnan távozó egyetemisták, a részegek és a vandálok valamilyen megmagyarázhatatlan és sajnálatos indokoktól vezérelve sorra teszik tönkre ezeket a kukákat. Vannak, akik lerúgják azokat, vannak, akik megrongálják vagy felgyújtják őket, de az is előfordul, hogy csak ellopják némelyiket.

Lóczi Szidónia hozzátette, hogy Pécsett havi szinten átlagosan 50 ilyen kisméretű utcai szemetest javítanak meg, vagy cserélnek ki újabbra. A szemetelést és a rongálást azonban a kukák pótlása-javítása nem tudja megelőzni, hiszen az ilyen magatartást és mentalitást az emberek otthonról, baráti társaságukból, és egyéb szociális közegekből hozzák magukkal.

A mecseki parkerdők tisztán tartásának esetében más a helyzet. Nagy Gábor, a Duna-Dráva nemzeti Park Dombvidéki Területi Osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy egy komolyabb szemléletváltásra mindenképp szükség lenne a helyi társadalomban, ahhoz, hogy a parkerdők – például a Mandulás, vagy a Remeterét – tisztaságán javíthassunk. A lényeg az – folytatta –, hogy akármilyen furcsa is, ne használjuk a mecseki és a parkerdei kukákat. Amit az erdőbe viszünk azt vigyük is vissza – mondta – ugyanis a kukákban hagyott szemetet az erdei vadak széthordják, a számukra ártalmas ételeket és tárgyakat megeszik.

Ha nem a rókák viszik szét az erdőben a szemetet, akkor meg a szél fújja ki a telepakolt kukákból. A szemétszedés- és gyűjtés, az erdőkarbantartás pedig költséges és munkaerő-igényes munka, amit meg lehetne előzni azzal, ha nem hagynánk semmit magunk után az erdőben, csak a lábnyomunkat.

Szemetelés és kukarongálás Pécsett – pecsma.hu.

„A Dunántúli Napló január negyedikei száma Baranya megye országgyűlési képviselőinek éves munkájáról számolt be, összegezte a politikusok 2015-ben tett törekvéseit.” – Pécsi Napilap –

A Balkánról kiindulva igázná le Európát az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, legalább is ez derül ki abból a videóból, amelyet hivatalos videocsatornáján osztott meg a szervezet, és amelyet a Nezavisne Novine című boszniai újság internetes oldala is elemzett pénteken.

“Leigázzuk a keresztény országokat, gyilkolni és mérgezni fogunk, és felszabadítjuk testvéreinket Allah nevében” – üzente az IÁ. A Balkánt olyan helynek írják le, ahol évszázadokig heves harcok dúltak, és amely most a muszlimok új frontja, a “keresztes Európa” elleni védőpajzs lehet.

Az angol nyelvű narráció emellett dicséri az Iszlám Állam harcosait. A felvételen boszniai, koszovói, macedóniai és albániai dzsihadisták is megjelennek. Az egyik férfi, aki a boszniai fegyveres erők egyenruháját viseli, robbantásokra és mérgezésekre biztatja a videót néző harcosokat, de a kilencvenes évek balkáni háborúira is utalás történik, amikor elhangzik, hogy az évek során a muszlim lakosságot ebben a térségben megalázták, és a keresztény Európa azt is megengedte, hogy a muszlimokat úgy gyilkolják le, “mint az állatokat”.

A videóban minden muszlimot arra szólítanak fel, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

A balkáni térségből bizonyítottan több százan utaztak már el a szíriai és iraki frontra, hogy szélsőséges szervezetek oldalán harcoljanak, a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból.

A Balkán felől támadna az Iszlám Állam – pecsma.hu.

Újabb terrortámadásokra számítanak január 15-én egy belga szövetségi ügyész szerint, aki a dátumok szimbolikus jelentésére hívta fel a figyelmet egy flamand tévéműsorban – írta a Le Soir című francia nyelvű belga napilap internetes kiadásában pénteken.

Frédéric Van Leeuw szerint a terroristák dátumhoz köthető jelképeket keresnek ezért elképzelhető, hogy jövő pénteken, január 15-én újabb terrortámadásra számíthat Belgium. Egy évvel ezelőtt ugyanis egy terrorista sejtet számoltak fel a hatóságok a belga Verviers városában. A rendőrségi akció keretében két feltételezett terrorista vesztette életét, valamint nyolc embert vettek őrizetbe terrorista csoporthoz tartozás vádjával, akik közül négyen azóta is vizsgálati fogságban vannak.

A Párizsban, január 7-én, a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége ellen elkövetett véres merénylet is egy korábbi rendőrségi akcióra adott válaszlépése volt a terroristáknak – emlékeztetett az ügyész a flamand VTM televíziónak adott interjúban.

Frédéric Van Leeuw elmondta, hogy a rendőrség figyel a szimbolikus dátumokra és felkészül az esetleges olyan terrortámadásokra, mint amelyek például a Thalys nemzetközi gyorsvonat ellen kitervelt, de végül meghiúsított tavalyi merénylet, vagy a brüsszeli zsidó múzeum ellen elkövetett, de a terrorista halálával járó merénylet évfordulóján lehetnek.

Terrortámadástól tartanak Belgiumban – pecsma.hu.

Egy egyszerű, „Kapcsold be a biztonsági övet!” feliratú plakáttal nem lehet meggyőzni a gimnazistákat a biztonságos vezetésről, ezt a pécsi rendőrök is nagyon jól tudják. Ezért is fordultak az Escargo Hajója színházi társulathoz, akik képesek a tinédzserek nyelvén megszólalni, és köntörfalazás nélkül kimondani az igazságot. Az „Őt is hazavárták” preventív tragédiát nemrég mutatták be.

A közös munka azután kezdődött, miután a pécsi rendőrség munkatársai látták a lapunk által készített videót és cikket a Saller című előadásról, amelyet szintén a társulat készített. Tölgyfa Gergely rendező szerint tetszett nekik a csapat filozófiája, az, ahogy a fiatalok problémáival foglalkoznak. Így a Baranya Megyei Baleset-megelőzési Bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy egy színházi neveléssel foglalkozó társulatot kérnek meg a közreműködésre, konkrétan az Escargo Hajója Színházi és Nevelési Szövetkezetet.

– A pécsi rendőrségnek az volt az alapgondolata, hogy egy színházi előadással talán könnyebben meg lehet szólítani a gimnazista diákokat ebben a témakörben. Elmondásuk szerint nagyon meglepődtek a korábbi előadások során, hogy ilyen stílusban is lehet beszélni tragikus eseményekről – avat be a rendező. Hozzáteszi, szerették volna, ha valamilyen preventív jellegű előadás születik a közlekedési balesetekkel kapcsolatban. A csapat válasza viszont az volt, hogy az övek bekapcsolásáról nem tudnak előadást csinálni, de lelki folyamatokról és emberi viszonyokról már igen. Így született meg az Őt is hazavárták című preventív tragédia.

Ahogy egy preventív előadás készül

A próbafolyamat alatt rengeteg kis videót, prevenciós diafilmeket, anyagot néztek meg, ezek a mai diákok számára már unalmas, semmitmondó üzenetek, hiszen másodpercenként kapnak hasonló információt az internet segítségével balesetekről, halálról, vérről.

– Ezért az alkotók részéről úgy láttuk jobbnak, ha inkább érzelmileg próbálunk meg hatni a nézőkre. Tudjanak azonosulni a karakterekkel és legfőképp ne érezzék azt, hogy hülyének nézzük őket, és csak papolunk nekik olyan szabályokról, amiket mi sem tartunk be rendesen – tette hozzá.

A társulat ezért máshonnan közelített. Próbáltak úgy fogalmazni, hogy nézőként azt érezzük, ők se tudják a megoldást, de tudják, hogy vannak problémák és ezekről beszélni kell. Mivel a diákok nem azt kapják, amire elsőre számítanak, nem egy nyers, személytelen, preventív oktatást kapnak, ezért az élmény teljesen új.

A rendező korábban készített egy interjút az egyik rokonával, aki autóbalesetet szenvedett. Sokat merített a csapat abból az interjúból, ami egy monológ formájában meg is jelenik az előadásban, de hallhatunk egy Belga-dalt is, láthatunk improvizációt, nevetést, halált és legfőképpen érzelmeket.

Tölgyfa Gergely azzal zárja, nem gondolják, hogy az előadás miatt majd lassabban kezdenek el vezetni az emberek, vagy kevesebbet mérgelődnének a dugóban. Ám talán megmarad a fejükben egy-két szituáció, amely felkavarta őket az előadás során és ezek az érzések időről időre előtörnek majd bennük.

Tragédiával üzennek a rendőrök – pecsma.hu.