Bense Tamás háziorvos szerint nincs influenzajárvány Magyarországon, de érdemes kérni a védőoltást, ami 90 százalékos védettséget biztosít.
A háziorvos az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában hozzátette ugyanakkor: a vírus génanyagában történt minimális mutáció nagyobb járványt is okozhat, de az oltás ilyenkor is alapvédelmet ad.
Megjegyezte: Magyarországon évek óta nem regisztráltak olyan maradandó károsodást, szövődményt, amelyet az oltóanyag okozott volna.
Péter József 75 évesen még mindig a Pécsi Huszár Egyesület egyik legaktívabb tagja. A vérében van a hivatás, és célja, hogy továbbadja azt a következő generációknak.
– Hogyan lett önből huszár?
– Nem volt különösebb indokom rá. Egyszerűen örököltem a katonaság iránti elkötelezettséget apámtól, nagyapámtól, akik katonák voltak, huszárfelmenőm csak egy volt. Mindenkitől ugyanazt az erkölcsös nevelést kaptam, nem is volt kérdés, hogy folytatom a családi hagyományt.
– Mindmáig aktívan űzi a mesterséget?
– Persze, de sajnos már lovon nem díszelgek, köszönhetően éveim számának. A gyűlésekre is ritkábban járok, most az oktatás felé fordultam. Alapítottam egy csapatot is: Pécsi Kishuszároknak neveztem el, 6-8 ifjúról van szó, akik nagyon annál lelkesebbek. A legfiatalabb 8, a legidősebb 17 éves. Lelkesen tanítom őket mindenre, ami a lovaskatonákat erkölcsileg is jellemzi. Hál’istennek a fiatalokban él a tűz!
– Az előző rendszerben hogy tudta gyakorolni a hivatást?
– Sehogyan. Az előző rendszer alatt teljességgel lehetetlen volt a hagyományőrzést gyakorolni, hiszen ha két embernél több jött össze, az már gyanússá vált. Sajnos ezekben az évtizedekben került hátrányba a világhírű magyar huszároktatás a fejlődő államokkal szemben.
Roppant jó, hogy a rendszerváltás után a huszárság újra életrekelt, csak azt sajnáljom nagyon, hogy kis látszámban – az elmúlt hosszú évtizedek megölték a régen oly nagyon virágzó mozgalmat. A kommunista-szocialista rendszer rengeteg bajt hozott a fejünkre, a huszárok fejére…
– Hogyan lehet ma megélni a huszárság mibenlétét?
– A Pécsi Huszár Egyesület keretein belül rengeteg programot szervezünk, népszerűsítjük ezt az életszemléletet. Sokszor veszünk részt felvonulásokon, iskolákba is eljárunk, hogy megmutassuk, mit is tud egy magyar huszár! Külföldön mégis sokkal erőteljesebben él a hagyományőrző mozgalom, köszönhetően a nagyobb létszámnak és a pénzügyi támogatásoknak. Sajnos mára a lovaskultúra Magyarországon mélyre süllyedt, Németországban például az iskolai rendszer keretében is részt lehet venni lovasoktatásban. Nagyon fontos ma, hogy a hagyományainkat megőrizzük, hiszen Magyarországnak páratlan kincsei vannak! Ezekből lehet és muszáj is táplálkoznunk.
A KIA előbb a szélesebb vásárlóközönség számára kezdett el figyelemreméltó modelleket – Sportage, cee’d – készíteni, majd ezek sikerességét látva szűkebb piaci rések számára is elkészítették a maguk…
Változtak a KRESZ-vizsgák januártól: mozgóképes animációkkal is találkozhatnak a tanulók. A néhány másodperces filmek valóságos közlekedési helyzeteket mutatnak majd be, és ezekben kell helyesen dönteniük a vizsgázóknak. Azt mondják, a változtatás hozzájárulhat ahhoz, hogy felkészültebbek legyenek az autóvezetők a forgalomban.
Mozgóképes kérdésekkel bővül a KRESZ-vizsga januártól. Az ábrák, grafikák és fényképek mellett a vizsgázóknak animációkkal megjelenített forgalmi szituációkat is értékelniük kell. A filmbejátszások hossza legfeljebb tíz másodperc és a kérdés megválaszolására rendelkezésre álló egy perc alatt többször is lejátszhatók.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerint az élethű megjelenítés segít a közlekedési szituációk helyes értelmezésében, így a vizsgázók felkészültebben kerülnek ki a forgalomba.
Novák Ferenc, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főosztályvezető-helyettese abban bízik, hogy nagymértékben javulni fog a közlekedésbiztonság, a közlekedési kultúra.
A közlekedési hatóság legutóbb 2015 januárjában újította meg az elméleti vizsga – ahogy ők mondják – kérdésbankját. Akkor lecserélték a régi, elavult rajzokat, emellett jelentősen megnövelték a kérdések számát is.
Erre azért volt szükség, mert egyre többen voltak olyanok, akik a szabályok helyett csak a képekhez tartozó helyes válaszokat tanulták meg.
Genovéva: Bizonytalan eredetű és jelentésű, összetett név. Talán kelta (gall), esetleg germán eredetű. Az első névelem jelentése feltehetően: „nemzetség” a másodiké: „asszony”, „szövőnő”. – Pécsi Napilap –