Az emberi erőforrások minisztere szerint nemzetstratégiai kérdés a bölcsődék építése. Balog Zoltán hétfőn Salgótarjánban, a Százszorszép bölcsőde átadásán ezt nyugat-európai példákkal indokolta, amelyek azt mutatják, hogy azokban az államokban vállalnak többen második, harmadik gyermeket, ahol biztosított a gyermek elhelyezése, amíg a szülő dolgozik.

“Magyarországon ma már nem lehet az elszegényedés oka a gyermekvállalás” – fogalmazott a miniszter. Magyarázata szerint a szülőknek biztosítják gyermekeik elhelyezését, hogy akár mindketten munkába állhassanak. Az elmúlt négy évben 107 új bölcsőde épült 6 ezer új bölcsődei férőhellyel és felújítottak 4800 bölcsődei férőhelyet is. A kormány 28 milliárd forintot fordított a bölcsődék fejlesztésére és ezzel mintegy ezer új munkahely jön létre Magyarországon – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a bölcsődeépítési program folytatódik. Kitért arra is, hogy a női foglalkoztatottság az elmúlt három hónapban 3 százalékkal növekedett és a GYED extra bevezetése óta eltelt első félévben 11 200 édesanya tudott munkába állni a gyermekgondozási ellátás folyósítása mellett – tette hozzá.

Balog Zoltán Salgótarjánt “trendi” városnak nevezte, egyike ugyanis azon településeknek, ahol bölcsőde épült. Megjegyezte, két évvel ezelőtt – hivatalba lépésekor – három dolgot kértek tőle a nógrádi megyeszékhelyen: a bölcsőde megépítése mellett egy alakuló színház támogatását, ugyanis Nógrád volt az egyetlen megye, ahol nem működött professzionális színtársulat, a harmadik a főiskola volt, miután a Budapesti Gazdasági Főiskola bezárta  salgótarjáni intézetét. A miniszter emlékeztetett arra, hogy tavaly 60 millió forintot kapott miniszteri keretéből az időközben létrejött Zenthe Ferenc Színház, míg a héten aláírják az Óbudai Egyetem és a salgótarjáni önkormányzat közötti megállapodást is.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP), Salgótarján polgármestere a bölcsődeavató ünnepségen emlékeztetett: egy korábbi városvezetés döntése nyomán a nógrádi lett az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol a kilencvenes évek végétől nem működött bölcsőde. Hozzátette, nem csupán bezárták azt, de el is adták az épületet, így  később azoktól a pályázati lehetőségektől is elestek, amelyek a bölcsődék felújítását, vagy a férőhelyek bővítését célozták.  Csak a 2010-es kormányváltás után tudtak bölcsődeépítésről tárgyalni a kormánnyal – jegyezte meg.

(MTI/EMMI)