Címke: Egységes Országos Média Rendszer

További egyeztetések a szociális ágazatban dolgozókkal

Mindkét fél úgy látja, hogy tisztázó megbeszélésekre van szükség a minisztérium és a szociális ágazatban dolgozók szakszervezetei között, ezért folytatódnak a tárgyalások, amelynek részeként Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán hivatalában várja az érdekvédőket, hogy egyeztessenek a szociális életpálya bevezetésének részleteiről.

A Kormány elkötelezett a szociális életpálya bevezetése mellett, ennek első lépéseként január óta bérpótlékot juttat az ágazatban dolgozók számára, illetve közel egy éve folyamatos tárgyalásokat folytat az ágazati szakszervezetekkel.

A szociális ágazatban dolgozók elismerése és az életpálya megalkotása rendkívül fontos, stratégiai jelentőségű a szociális terület számára. Lényeges, hogy érezhetően magasabb szinten megbecsüljék a szakembereket, akik kitartanak, elkötelezettek, és óriási tapasztalati tőkét hordoznak a szociális pályán. Az életpálya-modell célja az ágazatban dolgozók számára kiegyensúlyozott, kiszámítható, és a minőséget elismerő rendszer létrehozása.

A kormány tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak. Ez 5-11 százalékos béremelést jelent, amely 73 ezer szakdolgozót és körülbelül 20 ezer technikai munkatársat érint, akiknek januártól havi 6-17 ezer forinttal emelkedett a fizetése.

Budapest, 2014. október 6.

Budapest sikere nemzeti érdek

Budapest sikere nemzeti érdek, a kormány számára startégiai jelentőséggel bír – fogalmazott Fürjes Balázs, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos a Századvég Alapítvány Nemzeti Érdek című folyóirata Budapest különszámának bemutatóján hétfőn.

A szeretet és a valódi értékek otthona épült fel

Vasárnap ünnepélyesen átadták a széles összefogással megújult Don Bosco Közösségi Házat. Hegyi László, az EMMI egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a Pestszentlőrinc-Szemeretelepen megvalósult összefogás nem csak az épületet újította meg, hanem a közösséget is.

Tizenöt év után újra van bölcsődéje Salgótarjánnak

Az emberi erőforrások minisztere szerint nemzetstratégiai kérdés a bölcsődék építése. Balog Zoltán hétfőn Salgótarjánban, a Százszorszép bölcsőde átadásán ezt nyugat-európai példákkal indokolta, amelyek azt mutatják, hogy azokban az államokban vállalnak többen második, harmadik gyermeket, ahol biztosított a gyermek elhelyezése, amíg a szülő dolgozik.

“Magyarországon ma már nem lehet az elszegényedés oka a gyermekvállalás” – fogalmazott a miniszter. Magyarázata szerint a szülőknek biztosítják gyermekeik elhelyezését, hogy akár mindketten munkába állhassanak. Az elmúlt négy évben 107 új bölcsőde épült 6 ezer új bölcsődei férőhellyel és felújítottak 4800 bölcsődei férőhelyet is. A kormány 28 milliárd forintot fordított a bölcsődék fejlesztésére és ezzel mintegy ezer új munkahely jön létre Magyarországon – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a bölcsődeépítési program folytatódik. Kitért arra is, hogy a női foglalkoztatottság az elmúlt három hónapban 3 százalékkal növekedett és a GYED extra bevezetése óta eltelt első félévben 11 200 édesanya tudott munkába állni a gyermekgondozási ellátás folyósítása mellett – tette hozzá.

Balog Zoltán Salgótarjánt “trendi” városnak nevezte, egyike ugyanis azon településeknek, ahol bölcsőde épült. Megjegyezte, két évvel ezelőtt – hivatalba lépésekor – három dolgot kértek tőle a nógrádi megyeszékhelyen: a bölcsőde megépítése mellett egy alakuló színház támogatását, ugyanis Nógrád volt az egyetlen megye, ahol nem működött professzionális színtársulat, a harmadik a főiskola volt, miután a Budapesti Gazdasági Főiskola bezárta  salgótarjáni intézetét. A miniszter emlékeztetett arra, hogy tavaly 60 millió forintot kapott miniszteri keretéből az időközben létrejött Zenthe Ferenc Színház, míg a héten aláírják az Óbudai Egyetem és a salgótarjáni önkormányzat közötti megállapodást is.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz-KDNP), Salgótarján polgármestere a bölcsődeavató ünnepségen emlékeztetett: egy korábbi városvezetés döntése nyomán a nógrádi lett az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol a kilencvenes évek végétől nem működött bölcsőde. Hozzátette, nem csupán bezárták azt, de el is adták az épületet, így  később azoktól a pályázati lehetőségektől is elestek, amelyek a bölcsődék felújítását, vagy a férőhelyek bővítését célozták.  Csak a 2010-es kormányváltás után tudtak bölcsődeépítésről tárgyalni a kormánnyal – jegyezte meg.

(MTI/EMMI)