Megkezdődött Miskolctapolcán az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. Az EFOTT kapuit kedden nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Miskolci Egyetemvárosban.

A Miskolci Egyetem mindig jó házigazdája volt az egyetemista rendezvényeknek – hangsúlyozta megnyitó beszédében Balog Zoltán, aki párhuzamot vont a fesztiválok színvonalas, nemzetközi szintű szervezése és a magyar felsőoktatás között.

Azt mondta, “ha azt akarjuk, hogy a magyar felsőoktatás vonzó legyen, nem lehetünk tétlenek”. Kifejtette, hogy a felsőoktatásba nem lesz könnyebb a “bemenet”, de könnyebb lesz a “kimenet”. A “bemenet” az jelenti: úgy döntöttek három évvel ezelőtt, hogy évente emelik a bejutás ponthatárát – a minimális ponthatárt -, most, mint fogalmazott 260 pontnál tartanak, és ezt 300-ig szeretnék elemelni. A könnyebb kimenet pedig azt jelenti, hogy értékes diplomát kaphatnak a hallgatók a lehető legrövidebb képzési időn belül – mutatott rá.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy Miskolctapolca 30 év után ad újra otthont az EFOTT-nak és felidézte, hogy a három évtizeddel ezelőtti fesztiválon ő is itt volt. Hozzátette, hogy a nemzetközi színvonalú EFOTT szervezéséhez a város támogatása nélkülözhetetlen.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere a megnyitón arra invitálta az EFOTT résztvevőit, hogy a fesztivál közben, illetve utána is nézzék meg a várost, amely számos turisztikai, gasztronómiai élményt kínál.

Tavaly Zánkán tartották Magyarország legnagyobb hallgatói buliját, amelyet 1976 óta rendeznek meg.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

[• Képek automatikus vetítése •]

Sárospatakon rekonstruált ágyúöntő-műhelyt, a zempléni városhoz közeli Sárazsadányban pedig néprajzi kiállítást nyitott meg kedden Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Mindkét tárlat abból a félmilliárd forintból valósult meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma uniós pályázaton nyert. Balog Zoltán Sárospatakon azt mondta: az ágyúöntő-műhely európai kuriózum is, amelyet a restaurátorok, a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei rendkívül nagy hozzáértéssel alakítottak ki. Véleménye szerint a 21. század emberének is kell tudnia, hogy az elődök hogyan öntöttek ágyút, “de még inkább kell tudni, hogy a régiek hogyan harcoltak karddal, ágyúval, és hogyan harcoltak tudománnyal és kultúrával, leginkább a hitükkel”.

A 21. században a magyarságért, a magyar közösségért a kultúrával, a tudománnyal, a hittel kell harcolni – hangsúlyozta Balog Zoltán. A miniszter azt mondta: “a magyar nyelv egy erős vár, sokszor erősebb mint a bástya”. Hozzátette, hogy a sárospataki vár, a sárospataki tudomány és hit mindig erős bástyája volt a magyar nemzetnek. Egyszerre őrzi ez a hely a történelmi viszályok és harcok emlékeit, ezért kellett ágyúöntő-műhely, ugyanakkor az építkezést, a nyugodt időket is jellemzi Sárospatak – vélekedett.

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon, a sárospataki műhelyben 1631-től tizenhét éven át százszámra készült bronzágyú.

A Ringer István régész vezetésével 2006 és 2011 között zajló ásatásokon a 400 négyzetméter alapterületű manufaktúra leletanyaga került elő, épségben megmaradt a korábbi olvasztókemencéknél nagyobb hatásfokkal működő lángkemence, amelyre ilyen jó állapotban Európában máshol még nem bukkantak régészek. A majdnem hatéves régészeti munkálatok alatt a kor újkori ágyúöntési technológiájának tárgyai is előkerültek. A több éves régészeti ásatás eredményeként most egy izgalmas kiállítás keretein belül tárják a látogatók elé az akkori technológiát és az ágyúöntés folyamatát.

Sárazsadányban a falusi életmódot rekonstruáló néprajzi kiállítás új tematikában a Zemplént felölelő legnagyobb néprajzi gyűjteményt mutatja be.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

Sárospatak, Sárazsadány