Zenésztársai, tisztelői, családtagjai és barátai, összesen több száz ember kísérte utolsó útjára Boros (Boross) Lajos Kossuth-díjas prímáskirályt, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímását a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben pénteken.

“A magyar cigányzene nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán jó legyen a kedv és érezzük azt, hogy a kultúrában találkozunk” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ravatalnál, ahonnan Boros Lajost hófehér koporsóban, négy fehér ló húzta fogaton, a 100 Tagú Cigányzenekar játéka közepette kísérték végső nyughelyére.

“A mi felelősségünk, hogy megőrizzük és továbbvigyük a magyar cigányzenét, hogy újjászülethessen. Akkor máris jobb lesz, szebb lesz és igazabb lesz a cigány-magyar együttélés, ha a hegedűből jön, a nótából jön, a zenéből jön, általában a kultúrából jön” – hangsúlyozta a miniszter gyászbeszédében.

A ravatalnál Mága Zoltán hegedűművész is búcsúzott néhai barátjától, muzsikustársától: “Lajos bácsi volt a prímások királya, a királyok prímása. Ezt a címet csak a tudással, a szakma és a zenésztársak elismerésével és szeretetével lehet kiérdemelni. A Prímások Királyának lenni nem örökölhető titulus. Ezt a rangot csak egy olyan egyéniség kapja, aki talán százévente egyszer születik” – fogalmazott. Mága Zoltán Boros Lajosról szólva kiemelte: magyarként volt cigány és cigányként volt magyar. Zenészként volt ember és emberként volt zenész. “A csillogás, a dicsfény nem vakította el. Itthon maradt, hogy tanítsa a Rajkókat, tovább örökítse a zenészeknek a tudást és hazánknak szerezzen hírnevet, dicsőséget, gazdagítsa az egyetemes magyar kultúrát” – fogalmazott a Prima Primissima díjas muzsikus.

Kállai Kiss Ernő klarinét- és tárogatóművész barátjától és pályatársától búcsúzva felidézte: 60 éve ismerkedtek meg a Magyar Állami Népi Együttesben, az 1950-es években, “amikor még Kodály dirigált minket”. Boros Lajos egy zenei fejedelem volt, “ezt a címet én adtam rá” – mondta. “Lajcsikám, az égi kávéház teraszán muzsikáljál, nyújtsál szépet, mint életedben tetted, ahogy a régiek mondták: muzsikáljatok szépen” – fogalmazott Kállai Kiss Ernő. A prímáskirálytól Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke is búcsúzott, végül pedig Boros Lajos barátja és volt munkatársa, Raduly József méltatta a hegedűs évtizedeken átívelő, gazdag életútját.

A ravataltól a sírhelyig vezető úton a cigányzenekar az elhunyt legkedvesebb nótáit játszotta, a zenekar élén felváltva húzták a prímások. Akkor is végig szólt a zene, amikor a koporsót leengedték a sírba. A temetési szertartáson, melyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrált, részt vett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is. Boros Lajos végső nyughelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában, közvetlenül Radics Béla (1867-1930) és Magyari Imre (1894-1940) cigányprímások sírja mellett található. Boros Lajos – aki nevét gyakran Borossként is használta – 89 éves korában hunyt el július 9-én.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A ReConnect Hungary programban résztvevő tizenöt magyar származású amerikai és kanadai fiatalt fogadott hétfőn a fővárosban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A találkozón kiemelt helyen szerepelt a hazai roma közösség helyzete.

Balog Zoltán a megbeszélés után újságíróknak elmondta: a most hazánkba látogató fiatalok a harmadik és negyedik generációt képviselik, magyarul már nem beszélnek, de “a szívükben még van egy kis hely Magyarországnak”. Ezt a helyet szeretnék tágítani – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezek a fiatalok a saját országukban egyfajta nagykövetei lehetnek Magyarországnak.

“Mi tudjuk erősíteni az ő magyar gyökereiket, azzal, hogy segítünk nyelvet tanulni, megmutatjuk a kultúránkat, ők pedig segíthetnek egy reálisabb kép kialakításában Magyarországról” – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter szerint van mire büszkének lennünk, és a rendszerváltozásnak nagy vesztesége, hogy eddig nem sikerült megtalálni azt, milyen módon lehet becsatornázni a Kárpát-medencén kívüli magyar közösségekben rejlő hatalmas erőforrást.

Kitért arra is, hogy a fiatalok azokat az előítéleteket hozták magukkal, amiket a nyugat-európai média kialakított Magyarországról. A találkozón elsősorban a roma közösségek helyzete iránt érdeklődtek, sokat beszéltek a magyarországi cigányság helyzetéről, a többség-kisebbség viszonyáról.

A fiatalok látogatását nyolcmillió forinttal támogatja kabinet, az egész program több százmilliós költségvetésű – jelezte a tárcavezető.

A ReConnect Hungary identitásépítő körút magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevőknek a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turisztikai programok mellett alkalmuk nyílik találkozni a nemzetpolitika jelentős szereplőivel, valamint innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket is megismerni.

A ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír “birthright”-programokkal rokon. (A birthright kifejezés tartalma a születéssel járó jussként írható körül.) Az alapelgondolást először George Pataki New York-i kormányzó fogalmazta meg hét évvel ezelőtt az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány egy rendezvényén lánya, Allison Pataki Levy felvetése alapján.

A 2012-ben indul programot a Kossuth Alapítvány támogatói, valamint a magyar kormány közösen finanszírozza.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A Sepsiszentgyörgyön zajló 7. magyar református világtalálkozó keretében felavatták Kálvin János svájci reformátor egészalakos szobrát, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom előtti szoboravató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarság és a svájci francia reformátor sajátos kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarországon Kálvin János az a nem magyar történelmi személyiség, akiről a legtöbb utcát neveztek el. Egy korábbi szoboravatás emlékeit felidézve említette meg: a hit, a bizakodás, a kitartó kérés meghozza az eredményét. „Hinni kell, és meglesznek a szobrok, meglesz a kultúra, meglesz az ország, meglesz a nemzet, és meglesz az ember is. (…) Aki szeretettel tekint a szoborra, aki a hit, a kultúra, a közösség és a nemzet bástyáját látja benne, annak visszaköszön, azt erősíteni fogja” – állapította meg a tárcavezető.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, noha a reformátor csak egyetlen magyar emberrel találkozott, a magyarság mégis befogadta, magáénak érzi őt. „Kálvin beköltözött vártemplomainkba, odaült őrtüzeink mellé, megerősített önvédelmi harcunkban” – jelentette ki a püspök, aki szerint a szobornak is a székelység őrállói feladatára kell emlékeztetnie. Kelemen Hunor, romániai kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy Kálvin János tanításai nemcsak egyházi jellegűek, hanem az élet egészére kihatottak. A protestáns etika a világ fejlődésének volt az egyik összetevője. Úgy vélte, a munka, a rend, a szeretet parancsának nemcsak székelyföldön, hanem a kárpátokon túli Romániában is otthonra kellene találnia. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt, hogy amiként Kálvin korában az egyháznak, úgy ma a székelységnek is reformerekre és új megoldásokra van szüksége. A polgármester az autonómiát tartja a ma reformcéljának.

A 7. magyar református világtalálkozó délelőtti megnyitóján az összetartozás fontosságát hangsúlyozták a szónokok. Balog Zoltán miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, az ilyen alkalmak erősítik az összetartozás tudatát és a közösséget. „Azért jöttem, hogy kifejezzem a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani. Ezt az erőt hozzá szeretnénk ragasztani minél szorosabban az egész Kárpát-medencei magyarság erejéhez” – jelentette ki a miniszter. Kató Béla püspök, az esemény házigazdája úgy vélte, a rendezvény keretében lebomlanak azok a falak, amelyeket az első világháború emelt a magyar reformátusok közé.

A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében csütörtökön egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban.

MTI-EMMI

A Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan stratégiai ponttá válhat, amely a valóságos Magyarországot és magyar kultúrát képviseli külföldön. A most zajló átalakítás része a Balassi Intézet hálózatának betagozódása a külképviseleti rendszerbe – mondta az emberi erőforrások minisztere a Balassi Intézethez tartozó külföldi magyar intézetek igazgatóinak július 8-i budapesti találkozóján.

Balog Zoltán szerint a Balassi Intézet és a magyar külügyi diplomácia offenzívában van, új külképviseletek nyílnak, és például az átalakítások nyomán a tallinni magyar intézetre a korábbinál is komolyabb szerep hárul majd. Emelkedhet a magyar kulturális diplomácia költségvetése, és a forrásokat egységesítik. “A 21. század, a multimédia, a digitalizáció eszközeivel kell külföldön bemutatni a magyar kultúra értékeit” – hangsúlyozta. A tárcavezető kiemelte: jól működik az a finanszírozási rendszer, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is támogatnak kultúrdiplomáciai programokat. Példaként említette a budapesti horvát gimnázium fellépését Zágrábban, amelyet a nagy sikert követően a visszahívások nyomán újabbak követtek.    

Balog Zoltán azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló néhány változás is azt szolgálja, hogy a magyar kultúra nemzetközi “önprezentációja” erősödjön. “Létrehoztuk a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek feladata a Magyarországon a különböző szakpolitikákban alkalmazott kreatív megoldások összegyűjtése és bemutatása külföldön. Az ösztöndíjasok Magyarországra csábításában már eddig is eredményes együttműködés zajlott” – szögezte le Balog Zoltán. Úgy vélte, Magyarországnak a globalizációra és más problémákra adott válaszai sok esetben versenyképesek más országokéival. Megemlítette, hogy Franciaország közfoglalkoztatási programjaival hasonló lépéseket tett, mint Magyarország, Lengyelországban pedig sikerrel zajlott le a tankönyvellátás állami kézbe vétele. A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarországon is tanulmányozásra érdemes a baseli Art Expo, a világ egyik legnagyobb művészeti vására. Hozzátette: az évtizedekkel ezelőtt egy zsidó származású magyar műkereskedő, László Károly által indított kiállítás nagyon sikeres rendezvény, Miamiban és Hongkongban is átvették és megrendezik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A művészet és a szakralitás találkozása adja a Dóm tér és a Szegedi Szabadtéri Játékok sajátos hangulatát, jelentőségét – mondta az emberi erőforrások minisztere július 4-én a fesztivál megnyitóján.

 Ha jó a művészet, akkor a szakralitás inspiráló, továbbá ha jó a művészet, akkor “olyan magasságokba emel bennünket, ahová a hétköznapokban nem juthatunk el” – mondta Balog Zoltán a Dóm rekonstrukciós munkái miatt a templommal szemben fölállított színpadon.  A tárcavezető úgy fogalmazott, a Dóm felújításából nem az következik, hogy idén nincs szabadtéri játékok, hanem igenis van, közös vállalkozással pedig sikerült jobb helyzetet teremteni, mint előtte. A templom korábban a közönséggel szemben volt, most mögötte van. Ha a templom az ember előtt magasodik, akkor kijelöl egy irányt, ha mögötte, akkor neki vetheti a hátát, és úgy nézhet szembe az élet nehézségeivel – mondta a politikus. Hozzátette: most a színészekkel szemben áll a Dóm két gyönyörű tornya, így ők meríthetnek ebből inspirációt.

 Botka László szegedi polgármester úgy véli, a Dóm tér Európa legszebb szabadtéri színpada, és akkor is az marad, ha éppen 180 fokkal megfordul. “A kulturális örökség részint az elődeinktől ránk hagyott értékek sokasága, részint pedig, amit mi hagyunk örökül utódainkra” – fogalmazott a politikus. Megújítva megőrizni, tizenkét éve ez Szeged mottója, és ez a fesztivál egyedisége, különlegessége is. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal, a megújulással és megőrzéssel Szeged évről évre megérkezik Európába és Európa hazatalál ide, Szegedre – mondta a polgármester.

A fesztivál idei nyitódarabja a Zorba, a görög című táncmű, amelyet Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója állított színpadra. A következő héten Kerényi Miklós Gábor rendezésében Kálmán Imre operettklasszikusa, a Csárdáskirálynő szerepel a műsoron, majd az elmúlt évad legnagyobb sikere, az Elfújta a szél című musical következik. Augusztus első napjaiban Kodály Zoltán Háry János című daljátékával folytatódik a fesztivál, a nagyotmondó obsitos történetében egy igazi világsztár is színpadra lép: Napóleon alakját Gérard Depardieu formálja meg. Az évad a Mamma Mia! musicallel zárul augusztus közepén Szirtes Tamás rendezésében.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula