A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

 A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását. A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba.

A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. 

A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását.

A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba. A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

Magyarország akkor lehet sikeres ország, akkor lehet jövője, ha nincsenek szakadékok a társadalomban – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy, a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságáról szóló budapesti konferencián csütörtökön.

A tárcavezető az Aktívan a tudásért! című rendezvényen kiemelte: Magyarország célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és ehhez szükséges azoknak a felzárkózása, bevonása, akik kiszorultak a munka világából. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem azt szeretnék, ha az így foglalkoztatottak jelentős része eljutna addig, hogy a versenyszférában is érvényesül – közölte. A Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett rendezvényen Balog Zoltán hangsúlyozta: ha valaki tisztességesen dolgozik, még ha alacsony is a végzettsége, fontos a munkája az ország számára. Az elmúlt 25 évben nem volt olyan program, mint amilyet a jelenlegi kormány indított: kompetenciafejlesztés céljából egyszerre 50 ezer embert vontak be a képzésbe, hogy lebonthassák azokat az akadályokat, amelyek miatt nem jutnak szakmához, munkahelyhez – magyarázta. Mint mondta, ez a kompetenciafejlesztés arról szól, hogy miként lehet az ismereteket hasznosítani, szól a munkához és  az élethez való hozzáállásról, és szól a készségekről, jártasságokról. Minden ember ért valamihez, mindenki tud tenni magáért és a közösségéért, csak segíteni kell nekik – tette hozzá.

A miniszter rámutatott: az új foglalkoztatáspolitika a való életből veszi a tapasztalatokat, és “nem a segélyre nevelésben jeleskedik”, mert sokkal jobb, ha az ember valódi teljesítményt mutat fel, valódi értéket teremt. A cél a munkalapú társadalom megteremtése. Az ehhez szükséges közfoglalkoztatás azt jelenti, hogy nem segélyként adnak pénzt, hanem munkaszerződést kötnek, vagyis komolyan veszik azt, akivel törődnek, egyenrangú partnere az államnak, adófizető állampolgár, és ez valódi teljesítményre ad lehetőséget. Balog Zoltán arra is kitért, hogy az analfabetizmust fel sem mérik Magyarországon, nincsenek pontos adatok erről a jelenségről, holott vélhetően az emberek 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az ő munkaerő-piaci esélyeik minimálisak.

Köpeczi-Bócz Tamás EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár arról beszélt, hogy ha elfogadjuk, hogy Magyarországnak nagy a lemaradása a humán tőke, az innovációs környezet és az általános infrastruktúra tekintetében, akkor ezek közül a humán tőkének kell a leglényegesebbnek lennie. A gazdasági növekedéshez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök, a humán tőkével is foglalkozni kell – vélekedett. A helyettes államtitkár a fontos teendők között említette a szegénység elleni küzdelmet, a társadalmi kohézió erősítését, az egészségügyi fejlesztéseket, továbbá a köznevelés minőségének és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését. A konferencia célja, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli emberek foglalkoztathatóságának lehetséges megoldásaira.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Megnyílt május 15-én a 20. prágai nemzetközi könyvvásár, amelynek Magyarország a díszvendége. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megnyitón kijelentette: mindent meg kell tennünk azért, hogy Közép-Európa újra egy centrális erőtér legyen és a nyelvi különbségek ellenére is értsük egymást.

Balog Zoltán szerint Magyarország az idei prágai könyvvásáron nemcsak a magyar irodalmat, hanem az egész mai magyar valóságot bemutatja. Megnyitó beszédében elmondta: mindent meg kell tennünk azért, hogy Közép-Európa újra egy centrális erőtér legyen és a nyelvi különbségek ellenére is értsük egymást. Szerinte a 20. Prágai nemzetközi Könyvvásár egy újabb lehetőség, hogy utána eredjünk ennek a kimérának, amit Közép-Európának, kelet-európai életérzésnek nevezünk. Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója az MTI prágai tudósítójának kiemelte: a prágai könyvvásár fontos rendezvény és segít abban, hogy az intézet Csehországban is terjessze Magyarország jó hírnevét. “Magyarország díszvendégsége jó választás volt. Magyarország olyan ország, amelynek múltja és jelene sokat mondhat a cseheknek, és amelyet érdemes közelebbről is megismerni” – jelentette ki Jan Hamácek, a cseh képviselőház elnöke a megnyitón. Milan Stech, a cseh szenátus elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy a “magyar kultúra nagyon eredeti, bár több mindenben különbözik a cseh kultúrától, eléggé közel áll hozzánk. A magyarok nagyon temperamentumosak, nyíltak, őszinték, s folklórjuk csodálatos”.

A Svet knihy (A könyv világa) nevet viselő négynapos rendezvényen Magyarországot és a magyar könyvkiadókat kiemelt helyen, a kiállítási palota főbejáratánál kialakított nemzeti standon sok tucatnyi kötet képviseli. A négynapos magyar program fő pillérét a díszvendégségre megjelent kötetek bemutatói, szerzői dedikálások, kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok adják. A regények és verseskötetek mellett a látogatók magyar művészeti albumot, történeti munkát és gyerekkönyvet is a kezükbe vehetnek, megízlelhetik a magyar ételeket, megkóstolhatják a magyar borokat és megismerkedhetnek a magyar néptánccal is.  A könyvvásár kísérőrendezvényein a magyar irodalmat egyebek között Tóth Krisztina, Esterházy Péter, Spiró György, Földényi F. László és Háy János fogja képviselni. A prágai könyvvásáron összesen kéttucatnyi ország több száz kiadója mutatja be kiadványait. A rendezvény négy napja a kiállított könyveken kívül számos irodalmi és könyvkiadással és -terjesztéssel kapcsolatos fórumot, szerzőkkel és kiadókkal való beszélgetést, színházi és filmelőadást kínál. A tavalyi prágai könyvvásárt mintegy 36 ezren keresték fel, az idén hasonló érdeklődésre számítanak a rendezők.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI

Cseh Tamás Program elnevezéssel új könnyűzenei programot indít a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amely idén 400 millió, majd a következő két évben legalább 100-100 millió forintot fordít a projektre a befolyó üres adathordozói díjakból – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az NKA elnöke május 12-én Budapesten.

Balog Zoltán beszámolója szerint az Artisjushoz mint jogdíjkezelőhöz az üres merevlemezek, okostelefonok, CD-k, pendrive-ok és hasonló termékek után a vásárlók által fizetendő üres adathordozói díjból évi 4 milliárd forint érkezik be. Egy 2013-ban elfogadott törvény szerint ettől az évtől ennek 25 százalékát, azaz 2014-ben várhatóan 900 millió-1 milliárd forint közötti összeget az NKA-hoz kell átutalni. A kulturális alap ebből a bevételből indítja el a Cseh Tamás Programot, illetve további könnyű- és komolyzenei, irodalmi programokat támogat. A Cseh Tamás Programra három esztendőn keresztül évi 100-100 millió forint jut, ezt az összeget azonban idén további 300 millió forintos indulóösszeggel egészítik ki – jelentette be. A miniszter hozzátette: a pályázatok kiírásának időpontja az összegek NKA-hoz való beérkezésétől függ, de a remények szerint ősszel már át tudják utalni a nyertes pályázóknak megítélendő támogatásokat.

A tárcavezető elmondta, hét alprogramban írnak ki pályázatokat: kezdő zenekarok, kezdő előadók, kis befogadóképességű, elsősorban fővároson kívüli rendezvényhelyszínek, a zenei menedzserképzés, illetve a nemzetközi piacon való megjelenés támogatása; felvilágosító reklámtevékenység a szellemi termékekről; valamint az aktív emlékezésre, a zenei emlékek gyűjtésére való ösztönzés.

L. Simon László, az NKA leköszönő alelnöke emlékeztetett arra, hogy a kormányzatot számos bírálat érte tavaly az üres adathordozói díjbevételek 25 százalékának NKA-hoz irányítása és még korábban a PANKK program leállítása miatt, a Cseh Tamás Program elindítása azonban elmondása szerint bizonyítja, hogy a kormányzat szerint szükség van a könnyűzene támogatására, ám az eddiginél átgondoltabb formában. Mint hangsúlyozta: ahogy a program kidolgozása során, úgy a források alprogramok közötti elosztása és a pályázatok közzététele előtt is egyeztetni fognak a szakmai szervezetekkel. Az a döntés is konszenzus eredményeképpen született meg, hogy végül hét alprogram indul, hiszen az NKA először tízet javasolt – árulta el.

Cseh Tamás nevének használatához a zenész özvegye és a Cseh Tamás Alapítvány is hozzájárult.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula