A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kapta idén a Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat. A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az elismerést Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye adta át május 9-én a fővárosban.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kiemelte: a 21. századi Magyarország sikerének egyik legfontosabb záloga, hogy legyenek olyan összetartó, értékalapú közösségek, amelyekben az egyéni és a közösségi érdek erősíti egymást. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség az elismerést egyebek mellett a kárpátaljai magyarság érdekében végzett önkéntes munkáért, a helyi fiatalság összefogásáért és megszervezéséért, a régió történelmi egyházaival és meghatározó társadalmi és szakmai szervezetekkel való együttműködéséért kapta – emelte ki.    

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a ünnepi beszédében kiemelte: politikai közösségük ma egy olyan közösségnek mondhat köszönetet, amely minden tekintetben példaként szolgál. Az a bátorság és elkötelezettség, az a kemény és kitartó munka, amivel szolgálják kisebb és nagyobb ifjúsági közösségeiket és ezen keresztül végső soron a kárpátaljai magyarságot és az egész nemzetet, méltó őszinte tiszteletükre és nagyrabecsülésükre – fogalmazott. A cserkészszövetség az egyetlen szervezet Kárpátalján, amely nem osztódott ketté, nem jöttek létre személyes ellentétek és ambíciók miatt különféle változatai. Senki sem akart nagyobb lenni a célnál, senki nem megélni akart a cserkészetből, hanem élni akart érte, élni akart a cserkészet nyújtotta közösség megtartó erejével – mondta Kövér László. Kiemelte: egy nemzet addig él, amíg hisznek benne, egy nemzet annyira erős, amennyire a nemzetet alkotó közösségek tagjainak a hite.

“A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség története azt mutatja, hogy van remény, azt bizonyítja, hogy a hitnek valóságteremtő ereje van. Van remény minden közösség számára, amely igazán meg akar maradni” – fogalmazott, hozzátéve: a szövetség tagjai átélték, hogy a cserkészet közösségben megélt igaz élet. Igaz élet, amely a mozgalom évszázados törvényei szerint keresi a boldogulás ösvényeit, jóra törekvő, megtanít tervezni és szervezni, végrehajtani és irányítani, és csapatmunkára nevel – fejtette ki. Kitért arra is, hogy miközben a cserkész felfedezi, megismeri és megtanulja a saját hagyományait és értékeit, megérti és megtanulja tisztelni mások értékeit és hagyományait is.
    
Popovics Pál, a szövetség elnöke úgy fogalmazott: nagyon meglepte és meghatotta őket, amikor hírt kaptak a díjról. Ez kötelez is, hogy a munkájukat még nagyobb igyekezettel végezzék – emelte ki. Ők egy kis közösség még kisebb közössége, de a hangsúly a közösségen van – tette hozzá, majd jelezte: a díjat nemcsak a saját nevükben, hanem az összmagyar cserkészek nevében veszik át. A Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2006-ban alapította az elismerést, amely minden évben olyan 35 évesnél fiatalabb embernek vagy túlnyomórészt ilyen korú fiatalok közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári, keresztény, nemzeti értékközösséget. A díj egy plakettból és egy oklevélből áll, a vele járó juttatás pedig másfélmillió forint.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Hét képzőművésznek adta át a Római Magyar Akadémia idei képzőművészeti ösztöndíjait május 9-én Budapesten az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán kiemelte: az ösztöndíj gesztus a magyar képzőművész társadalom, a képzőművészek közössége felé, akik munkáját a kormányzat szeretné úgy támogatni, hogy munkájuk egyszerre legyen szélesebb körben ismert és ők maguk is szélesebb körben tudjanak tájékozódni. A képzőművészet egyik legfontosabb kiindulópontja Róma, ahol számtalan magyar alkotó merített már inspirációt – mutatott rá. A miniszter a Római Iskola hagyományainak fenntartása érdekében alapította újra a Római Magyar Akadémia képzőművészeti ösztöndíját, amelynek keretösszegét évi ötmillió forintban állapította meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretének terhére. Az ösztöndíjban évi legfeljebb nyolc fő részesülhet.

A pályázati felhívás január 17-én jelent meg az NKA honlapján, pályázatot kizárólag hivatásos festőművészek, grafikusművészek, szobrászművészek és intermédia művészek nyújthattak be, amennyiben nem részesülnek egyéb állami ösztöndíjban vagy alkotói támogatásban. A február 17-i határidőre 29 pályázat érkezett be, melyeket szakmai kuratórium bírált el. Az idén Barabás Zsófia, Barta János Gábor, Krámli Márta, Moizer Zsuzsa, Nyilas Márta, Székelyi Katalin és Tóth Árpád által elnyert, egyhónapos ösztöndíj célja, hogy a magyar művészek számára lehetőséget adjon a római galériák, gyűjtemények és múzeumok vezetőivel való szakmai kapcsolatok kiépítésére, alkotói tapasztalatok szerzésére.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált a Magyar Tudományos Akadémia új elnökének, amelyben biztosította személyes és az általa vezetett tárca együttműködési készségéről, valamint jövendő munkájához sok sikert kívánt.  Az MTA új főállású vezetőit  zárt ülésen választották meg május 6-án. Huszadik elnöke Lovász László matematikus lett, megbízatása három évre szól.

A tárcavezető szintén levélben köszönte meg a leköszönő elnök eddigi munkáját. Pálinkás József hat éven át töltötte be az elnöki tisztséget, így a törvény értelmében már nem indulhatott újra.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatóját, Freund Tamás neurobiológust is felvette tagjai közé az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia (American Academy of Arts and Sciences). Az 1780-ban alapított, a világ legkiválóbb tudományos, művészeti és közéleti gondolkodóit tömörítő szervezet jelenleg 250 Nobel-díjas és több mint 60 Pulitzer-díjas taggal büszkélkedhet. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere levélben gratulált Freund Tamásnak.

Az idei évben a kormány háromszorosára növelte a külhoni magyar kirándulások támogatását, amelyre 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta az emberi erőforrások minisztere május 7-én Budapesten, amikor a Határtalanul! program keretében a Piarista Gimnázium diákjait útnak indította a Vajdaságba, zombori tanulmányi kirándulásukra.

Balog Zoltán kiemelte: egy-két éven belül elérik, hogy ne lehessen olyan magyar iskolás, aki úgy végzi el a nyolc osztályt, hogy ne járt volna állami támogatással legalább egyszer külhoni, magyar lakta területen. Míg 2010-től mostanáig negyvenezer fiatal jutott el külhoni magyar közösséghez, egy iskolaéven belül újabb negyvenezren utazhatnak – jelezte. Kitért arra is, hogy a program idei keretére még két hétig lehet pályázni. Arra biztatta az intézményvezetőket, hogy ezt az időt használják ki, mert még van egy kis forrás, amelyet nem költöttek el a gimnáziumi programrész keretében. Az általános iskolai programrész forrásait ugyanakkor már szétosztották. A keretre 692 pályázat érkezett a korábbi mintegy 400-450-hez képest, és több mint 600 kérelmet támogatnak – közölte.

Balog Zoltán úgy fogalmazott az utazó diákokhoz fordulva: “otthonról mennek haza”. Mindenütt, ahol magyarul beszélnek, és van valaki, aki a szívében magyarnak érzi magát, ott egy kis darab magyar haza van – mondta a miniszter, aki hozzátette: a diákok ötnapos kirándulása után egy héttel délvidéki, szabadkai magyar fiatalok érkeznek Magyarországra. Kiemelte: “mi egy olyan különleges ország vagyunk, hogy saját magunkkal vagyunk szomszédok”, és amikor a diákok átlépnek a határ másik oldalára, akkor magyarokkal, magyar kultúrával és történelemmel találkozhatnak. Kitért arra is: az összetartozásért napi szinten meg kell küzdeni, az nem marad meg magától, a kapcsolatoknak kétoldalúaknak kell lenniük. A tárca vezetője – aki térképet és iránytűt adott ajándékba az útnak indulóknak – azt üzente a vajdasági magyaroknak, hogy mindig szívesen látjuk őket, amikor erre járnak. Jöjjenek minél gyakrabban, hiszen összetartozunk – fogalmazott Balog Zoltán, aki azt kívánta, a diákok legyenek jó vendégek és vendéglátók.

A rendezvényen részt vett Dér Henrietta vajdasági származású énekesnő, aki azt mondta: nagyon fontos, hogy ápolják a külhoni magyarság kulturális értékeit, és őrizzék az identitást. A diákok öt napra utaztak el, és vajdasági társaikkal közös projektet is megvalósítanak a gimnáziumi programrész keretében.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula