2020-ig évente egymilliárd forintot szeretne a Kormány a tehetséggondozást segítő programokhoz hozzátenni – közölte az emberi erőforrások minisztere a Bonis Bona-díjak átadásán, kedden a fővárosban.

Balog Zoltán kiemelte: tavaly több mint 349 ezren ajánlották fel az adó erre a célra fordítható egy százalékát. A magyar társadalomban van fogadókészség a tehetségekre és szándék is a támogatásukra – állapította meg a miniszter, hozzátéve: bízik benne, hogy abban a küzdelemben, aminek a célja a minőségi munka, a jelen lévő pedagógusok szövetségesek. Kiemelte: felfedezni, segíteni kibontakozni, kísérni, megőrizni a tehetséget, ez a pedagógusok dolga, amit ma szeretnének elismerni. A tehetség ugyanis olyan adomány, ami visszájára is üthet, ha nem megfelelően bontakoztatják ki – jegyezte meg a tárcavezető. 

Bonis bona discere, vagyis jótól jót tanulni. Ez a latin közmondás a névadója a díjnak, s a tehetségnél az az egyik legfontosabb: “felébreszteni a fogadókészséget és azt ébren is tartani” – mondta Balog Zoltán. Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni – idézte a miniszter Robert Capa világhírű fotográfust, majd hozzátette: ez számára azt jelenti, hogy a tehetség nem magánügy, hanem a közösség ügye; arra a határokon belül és kívül egyaránt szükség van.

Bajor Péter, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége elnöke köszöntőjében azt mondta: mindenkinek “a hajtóereje az elismerés”, ezért fontos, hogy erre is időt szánjanak. A kitüntetést 2013 tavaszán a Nemzeti Tehetség Program keretében alapította az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A díjjal a tehetséggondozás területén kiemelkedő pedagógusokat szeretnék elismerni. Kedden életműdíj, kiváló versenyfelkészítő, kiváló tehetséggondozó kategóriákban osztottak ki elismeréseket, amelyeket összesen 63-an vettek át. Az ünnepséget azért e napon tartották, mert március 25-e Bartók Béla születésnapja, ami hagyományosan a tehetség napja a Kárpát-medencében. 

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Claudia Yang zongoraművész több évet élt Magyarországon, ikerlányai is hazánkban születtek. Elkötelezettségét a magyar nemzet és kultúra iránt már számos alkalommal bizonyította. Február 13-án Pekingben Pro Cultura Hungarica emlékplakettetadományoztam neki a magyar zenekultúra magas művészi szintű, önzetlen és elhivatott megjelenítéséért. Március 25-én egy baráti beszélgetés erejéig ő látogatott meg engem.

Március 26-án este fél 8-kor a felújított Pesti Vigadóban a MÁV Szimfonikus Zenekarral és Carlo Ponti dirigálásával ad koncertet. 

Nagyszerű élménynek ígérkezik, aki teheti, vegyen részt rajta.

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A családok megerősítését és középpontba állításukat nevezte az elmúlt négy év egyik legnagyobb kormányzati eredményének az emberi erőforrások minisztere március 22-én a budapesti Millenárison tartott egész napos családi rendezvényen. 

Balog Zoltán a programsorozatra kilátogató több száz család között külön köszöntötte a Down-szindrómásokat a március 21-i világnap alkalmából, majd arról beszélt, a kormány az elmúlt években megpróbálta a munka világát a nők számára is kedvezően alakítani, hogy ha úgy döntenek, akkor a gyereknevelés mellett dolgozni is tudjanak. A miniszter a családpolitikai intézkedések között fontos lépésnek tartja azt is, hogy idén január 1-jétől a saját család nélkül élő gyerekek már nem intézetekbe, hanem családokhoz, nevelőszülőkhöz kerülnek. Ezzel összefüggésben utalt arra is, hogy a nevelőszülői tevékenységet „önálló foglalkozássá”, munkaviszonnyá alakították.

A tárcavezető a Családünnep Magyarországgal elnevezésű programon a gyerekvállalásról szólva egy mondást is idézett, amely szerint a legnagyobb ajándék a gyerekeknek az, ha kistestvért adnak nekik. A Családháló.hu által szervezett rendezvényen a miniszter és Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a „tavaszköszöntés” alkalmából szalagokat kötött a Millenárison felállított Életfára, majd irodalmi és fotópályázatok díjait osztották ki.

Soltész Miklós Családháló-díjakat adott át védőnőknek, bölcsődei és óvodai dolgozóknak, gyerekorvosoknak, valamint a civil szervezet munkatársának. Az államtitkár a díjátadás alkalmából arról beszélt, hogy a szülők, valamint a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók felelőssége közös a gyereknevelésben, és arra biztatta a szülőket, hogy ezt a felelősséget bátran merjék átadni a szakembereknek. Soltész Miklós a rendezvényen az elmúlt négy év családokat érintő intézkedéseit felidézve kiemelte, a 2010 előtti „erkölcsi és anyagi romboláson” akartak változtatni. Szerinte a korábbi kormányzat alatti „rossz szemlélet” akkor kezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő 2004 őszén azt mondta, hogy az öregecskedő feleségeket le lehet cserélni. Szerinte ez után olyan mértékű rombolás indult el, amit kész csoda, hogy átvészelt az ország. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2000 és 2010 közötti időszak volt az, amikor az úgynevezett Ratkó-unokák megszülethettek volna, ám ezt akkor nem használták ki, ezért volt szükség a gyors családpolitikai lépésekre, ezek között utalt a GYES három évre történő visszaállítására, a családi adókedvezmények bevezetésére, illetve kiszélesítésére, a lakásépítési szociálpolitikai támogatás bevezetésére.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula 

A tihanyi bencés apátság olyan, csaknem ezeréves tradíciót jelenít meg, amely nélkül Magyarország jövője sem képzelhető el – mondta az emberi erőforrások minisztere március 22-én az apátsági templomfelújítás első ütemének átadásán.

Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott, ha van valahol értelme a hely szelleméről beszélni, akkor az a tihanyi bencés apátság, aminek olyan erős a kisugárzása, hogy képes egymással szemben álló embereket is kibékíteni. „Ebben az országban nagy az éhség a tiszta szóra, a világos beszédre, az igazságra és az igazságosságra. Tihany mindig is azoknak a találkozóhelye volt, akikben megvolt ez az éhség”- mondta a miniszter. Hozzátette, nemcsak ennek a templomnak van szüksége renovációra, hanem az országnak is lelki, szellemi megújulásra. 

A tárcavezető kiemelte, fontos, hogy a magyar állam és az egyház méltó módon ápolja a múltat. Ez olyan turisztikai vonzerő lehet, amely gazdasági szempontból sem lényegtelen. A templom régóta zajló rekonstrukciójának befejezéséhez a kormány 145 millió forinttal járult hozzá a miniszter közbenjárására – hangzott el a rendezvényen.

Az apátságot 1055-ben alapították, barokk temploma egy középkori altemplomra épült rá. A bencés rend 1990-ben kapta vissza a plébániát, majd négy évvel később a monostort is, amelynek jelenleg kilencfős a szerzetesi közössége. A templom belső felújítása több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött el. Az apátság rekonstrukciós munkáinak befejezését az állami támogatás teszi lehetővé. Az első ütemben az eredeti barokk stílushoz igazodva burkolták a padozatot, megújult az épület lábazata, padjai, valamint a templomhajó faborításai, valamint a világítás és a hangosítástechnika is. Ezen kívül a templom alatti kripta is új téglaburkolatot és világítást kapott. A beruházás második ütemében ez év végéig készül el a templom nyugati homlokzatának festése, nyílászárókat cserélnek a rendház egyes részein, valamint restaurálják a kripta sírfeliratait.

Korzenszky Richárd tihanyi perjel arról beszélt a rendezvényen, hogy Tihany valamilyen formában jelképezi a magyarságot. Nagyon sok magyar és külföldi látogat el a történelmi emlékhellyé is nyilvánított helyszínre, és nem mindegy, hogy mit látnak itt – tette hozzá. Külön köszönetét fejezte ki a kivitelezőknek, akiknek, ahogy mondta: szívügye volt ez a munka. Hangsúlyozta, az apátságban értékőrzés történik, de ezzel párhuzamosan értéket is teremtenek. 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen, amelyet a megújult templomban tartottak, úgy fogalmazott: a tihanyi bencés apátság nemcsak Tihanynak fontos, hiszen ez a hely az ország egyik spirituális központja, így belső megújulása az ország megújulásának is szimbóluma.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kortárs magyar képzőművészet nemzetközileg legelismertebb alakja, Reigl Judit életművéből nyílt kiállítás Űr és extázis címmel pénteken a Ludwig Múzeumban a Budapesti Tavaszi Fesztivál, valamint a Frankofón Fesztivál keretében. A tárlatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg, aki elmondta: a Reigl-kiállítás az egész világot megmozgathatja.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitójában elmondta: Reigl Judit „élete, hitvallása és művészete akár egy filmsorozatot is megérdemelne”. Az 1923-ban született művészt az ötvenes években a diktatúrából a szabadságba menekülve „a szürrealizmus pápája”, André Breton galériájában az irányzat új felfedezettjeként ünnepelték. Reigl Judit azonban rövidesen szakított a szürrealizmussal, hogy saját útját járhassa, és eljuthasson az automatikus írásig, a gesztusfestészetig.

A miniszter hozzátette: a BTF-nek a Reigl-kiállítás lehet az egyik olyan programja, amelynek hírére New Yorktól Párizsig sokan ellátogatnak majd Budapestre. Ő az egyetlen kortárs magyar művész, akinek a világ összes vezető múzeumában megtalálhatók a munkái; egy hete például a New York-i Metropolitan Múzeum a birtokában lévő három Reigl-festmény mellé további hatot válogatott be gyűjteményébe – jelentette be a tárcavezető.

„Egy olyan művészt mutatunk be, aki nemcsak követte, de maga is formálta a késő modernizmus és a kortárs művészet nagy trendjeit” – mondta a kiállítás megnyitóján Fabényi Júlia, a Lumú igazgatója, hozzátéve: Reigl Juditnak ez az eddigi legnagyobb és legteljesebb magyarországi életmű-kiállítása.

Roland Galharague, Franciaország magyarországi nagykövete felidézte: Reigl Judit azon magyar művészek egyike, akik a 20. században Franciaországot választották új hazájuknak. „Rozsda Endrével vagy Hantai Simonnal együtt mesélte el azt a drámai történetet, amelynek nem szabad többé megismétlődnie” – jegyezte meg. Rozsda Endre kiállítása nemrég zárult a Magyar Nemzeti Galériában, míg Hantai Simon munkáival rövidesen a Lumúban találkozhat majd a budapesti közönség – hívta fel a figyelmet a nagykövet, aki hangsúlyozta: Franciaország büszke arra, hogy menedéket nyújthatott olyan művészeknek, akik saját hazájukban már nem tudták megtalálni az alkotói szabadságot. 

Germain Viatte, a párizsi Centre Pompidou volt igazgatója megemlékezett arról, hogy a Lumú kiállítását Kopeczky Rónával együtt rendező Makláry Károly a Műcsarnokban 2005-ben hozta létre az első magyarországi Reigl-kiállítást, míg a Pompidou Központ már 1994-ben kiállítást rendezett számára.  „Hiába ismerjük a művészt régóta, a mai napig elementáris erővel hatnak ránk munkái” – méltatta Reigl Juditot a művészettörténész, hozzátéve: a magyar származású alkotó még kilencvenévesen is hihetetlen energiával fest.

A Lumú tárlata Reigl Judit gazdag életművéből a június 22-ig látogatható kiállításon 90 alkotást vonultat fel egyszerre kronologikus és tematikus csoportosításban.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula