Címke: hírek

Balog Zoltán: még több képzési programra lenne szükség

Az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenleginél is több képzési programra lenne szükség ahhoz, hogy a szociálisan leszakadt társadalmi rétegeket be tudják vonni a munka világába.

Balog Zoltán azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy hétfőn a minisztériumában találkozott a magyarországi látogatáson lévő Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével, akivel elsősorban a szegényebb társadalmi csoportok számára indított és indítandó programokról beszéltek.

A miniszter a találkozót értékelve azt mondta, Henri Malosse nagyon pozitívan és nyitottan állt hozzá a magyarországi változásokhoz és úgy látja, jó irányba halad Magyarország.

A miniszter a megbeszélésen történtekről azt mondta, a bizottsági elnököt különösen az érdekelte, hogyan próbálnak munkát teremteni Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a romák számára.

Balog Zoltán elmondta, beszámolt a közmunkaprogramokról, és Henri Malosse azokat nagyra értékelte. Jelezte: egyetértettek abban, hogy újabb képzési programok indításával a közmunkásoknak nagyobb esélye lenne a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.

A miniszter és a bizottsági elnök megbeszélésén a magyarországi iskolareformról, az iskolák jelentős részének állami fenntartásba vételéről is szó esett. Balog Zoltán ezzel összefüggésben arról számolt be a bizottsági elnöknek, hogy a nemzeti alaptantervben különös figyelmet fordítanak a romák történelmének és kultúrájának oktatására.

A találkozón szó esett még a magyarországi civil társadalomról és arról, hogy a civilek autonómiájának meg kellene erősödnie.

A miniszter az EGSZB magyarországi testvérintézménye, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működése kapcsán arról beszélt, szeretné, ha mindarról ami Magyarországon történik, reálisabb kép alakulna ki Brüsszelben.
Balog Zoltán elmondta azt is, kiderült, hogy mindkettejüknek “szívügye” a romák kérdése. Ennek kapcsán a találkozón jelezte Henri Malosse-nak, hogy szerdán Rómában pápai audiencián veszt részt magyarországi cigány zarándokokkal.

Henri Malosse meghívására jövő májusban együtt vesznek részt a híres dél-franciaországi cigány zarándoklaton Saintes-Maries-de-la-Merben – tette hozzá.

Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.

Balog Zoltán: még több képzési programra lenne szükség

Az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenleginél is több képzési programra lenne szükség ahhoz, hogy a szociálisan leszakadt társadalmi rétegeket be tudják vonni a munka világába.

Balog Zoltán azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy hétfőn a minisztériumában találkozott a magyarországi látogatáson lévő Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével, akivel elsősorban a szegényebb társadalmi csoportok számára indított és indítandó programokról beszéltek.

A miniszter a találkozót értékelve azt mondta, Henri Malosse nagyon pozitívan és nyitottan állt hozzá a magyarországi változásokhoz és úgy látja, jó irányba halad Magyarország.

A miniszter a megbeszélésen történtekről azt mondta, a bizottsági elnököt különösen az érdekelte, hogyan próbálnak munkát teremteni Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a romák számára.

Balog Zoltán elmondta, beszámolt a közmunkaprogramokról, és Henri Malosse azokat nagyra értékelte. Jelezte: egyetértettek abban, hogy újabb képzési programok indításával a közmunkásoknak nagyobb esélye lenne a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.

A miniszter és a bizottsági elnök megbeszélésén a magyarországi iskolareformról, az iskolák jelentős részének állami fenntartásba vételéről is szó esett. Balog Zoltán ezzel összefüggésben arról számolt be a bizottsági elnöknek, hogy a nemzeti alaptantervben különös figyelmet fordítanak a romák történelmének és kultúrájának oktatására.

A találkozón szó esett még a magyarországi civil társadalomról és arról, hogy a civilek autonómiájának meg kellene erősödnie.

A miniszter az EGSZB magyarországi testvérintézménye, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működése kapcsán arról beszélt, szeretné, ha mindarról ami Magyarországon történik, reálisabb kép alakulna ki Brüsszelben.
Balog Zoltán elmondta azt is, kiderült, hogy mindkettejüknek “szívügye” a romák kérdése. Ennek kapcsán a találkozón jelezte Henri Malosse-nak, hogy szerdán Rómában pápai audiencián veszt részt magyarországi cigány zarándokokkal.

Henri Malosse meghívására jövő májusban együtt vesznek részt a híres dél-franciaországi cigány zarándoklaton Saintes-Maries-de-la-Merben – tette hozzá.

Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.

Balog Zoltán átadta a Károli Gáspár-díjakat

2013. október 31-én, a Reformáció Napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár Károli Gáspár-díjat adott át Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógusnak, Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológusnak és A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológusnak.

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg Magyarország miniszterelnöke vezetésével a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

A Károli Gáspár-díjat azon kiemelkedő tudósok kapják, akik a hittudományok terén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet és kimagasló eredményeket értek el a biblikus tudományok területén.

Balog Zoltán az díjak átadóünnepségén elmondta: „Méltó, hogy az a díj, amellyel kulturális és tudományos teljesítményeket ismerünk el, Károli Gáspár nevét viseli. Akiket ma elismerünk, azok ajándékot hoznak a magyar kultúrába: a zenét hozzák, a zene újraalkotását, az egyháztörténetet és a nyelvészetet.”

A miniszter kiemelte: „Mindez azt fejezi ki, hogy a kultúra és a hit, ezen belül a kultúra és a keresztény hit, ezen belül a kultúra és a protestáns hit egymásnak nem ellenfelei, még csak nem is riválisai, hanem összetartoznak.”

Az egyházügyért is felelős miniszter a Reformáció Napjával kapcsolatban elmondta: ezen a napon alakul meg a Reformáció Emlékbizottsága, amely az állam és az egyház olyan közös szervezete lesz, amelyen keresztül közösen készülhetünk a reformáció elindulásának 500. évfordulójára, 2017. október 31-re.

Ugyancsak a mai napon írt alá megállapodást Magyarország Miniszterelnöke a Magyarországi Evangélikus Egyházzal az elkövetkezendő évek együttműködéséről, a Győri Evangélikus Egyházközség tulajdonban lévő Insula Lutherana épületegyüttes részeit képező épületek és a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének tulajdonában lévő, az Evangélikus Országos Múzeumnak helyet adó épület rekonstrukciójáról, infrastrukturális fejlesztéséről és akadálymentesítéséről.

Berkesi Sándor karnagy, zenepedagógus, hazai zenei élet elismert képviselője, a magyar kóruskultúra kiemelkedő művelője. Zeneakadémiai diplomájának megszerzése évében 1967-ben lett a Debreceni Református Kollégium gimnáziuma énektanára, a Kántus vezetője, utóbb vezető karnagya. Vezetése alatt a nagy múltú Kántus idehaza és mintegy 30 országban igen nagyszámú szerepléssel és hangversenysorozattal öregbítette a magyar zenekultúra hírnevét. Berkesi Sándor két református énekgyűjteményt szerkesztett, írásai gyűjteményes kötetben jelentek meg.

Dr. Csepregi Zoltán egyháztörténész, teológus, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára. 2011-ben lett az MTA doktora „A reformáció nyelve” címet viselő értekezésének megvédésével. Csaknem száz tudományos közleménye, tanulmánya és cikke jelent meg. Kiemelkedő a száma a külföldön német nyelven publikált írásainak. Újabban Luther Válogatott Műveinek magyar fordítója, sajtó alá rendezője és szerkesztője.

A. Molnár Ferenc nyelvtörténész, filológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a nyelvi emlékek művelődéstörténeti vonatkozásainak vizsgálata különös tekintettel a régi magyar irodalomra, továbbá a finnugor filológia. Legutóbb Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak szöveghagyományozódásáról jelent meg könyve 2012-ben. További öt könyv, szerkesztések, háromszáznál több tudományos közlemény fűződik nevéhez. Angolul, németül, finnül is publikál.

(Fotó: Botár Gergely, Kormány.hu)

Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntességért – jelentette be Balog Zoltán

Vásáry Tamás-ösztöndíjat hoznak létre az önkéntesség elősegítésére 2014-től – jelentette be kedd este Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Zeneakadémián, ahol Vásáry Tamás zongoraművész, karmester 80. születésnapja alkalmából ünnepi koncertet rendeztek.

Mi van a zenén túl? – tette fel a kérdést a miniszter, utalva a zongoraművész-karmester közkedvelt televíziós műsorára és könyvére. Az az emberség, amelyet Vásáry Tamás egész élete példáz. Ezért hozták létre a havi 200 ezer forint juttatással járó ösztöndíjat – mondta Balog Zoltán. A kedvezményezettet Vásáry Tamás fogja kiválasztani. A miniszter reményei szerint Magyarország nemcsak a zene országa lesz, hanem az együttérzésé, az erkölcsé is.

Köszöntő beszédében a miniszter méltatta Vásáry Tamás pályáját, hangsúlyozva, hogy mindig feladja a leckét nemcsak önmagának, hanem másoknak is, ezért a hivatalos, a miniszteri hang helyett neki is személyes hangon kell fogalmaznia. “A te nyelved a zene, amely rokon az emberiség paradicsomi nyelvével” – mondta. Vásáry Tamás számára a zene az élet, de az élet is zene. Nem egyszerűen az öröm vagy a fájdalom kifejező eszköze, hanem a legnagyobb inspiráció forrása. Ezért tudta, tudja a klasszikus nagy mesterek művei mellett a kortársak, Ligeti György, Petrovics Emil vagy Durkó Zsolt alkotásai megmutatni és elfogadtatni nemcsak itthon, hanem a világban – fogalmazott.

Balog Zoltán felidézte, hogy amikor tavasszal Pekingben járt, két fiatal kínai kísérője egy nevet emlegetett. A furcsa kiejtésből is kiderült, Vásáry Tamásról beszélnek, aki szereplésekor páratlan “hódítással” nyerte meg őket, mert arra az útra, amely a zenéhez és azon túl is vezet, őket is magával vitte.

Batta András, a Zeneakadémia rektora, kormánybiztos köszöntőjében hangsúlyozta: Vásáry Tamás visszatért az alma materbe, ahol Hernádi Lajos volt a mestere. A Zeneakadémia óriásai, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, akik idejekorán felfedezték tehetségét, az intézmény szellemét plántálták belé. Felnőtt bölcsességgel él, de gyermeki nyitottsággal fordul a világ felé.

Vásáry Tamás köszönő szavaiban azt emelte ki, hogy azért volt képes sokak bizalmát elérni, meg magát teljesen kitárta. Vásáry Tamás Üzenet című életregénye ezekben a napokban jelent meg. Az 1250 oldalas kötet hasonló terjedelmű folytatása tavaszra várható.

(Szöveg és fotó: MTI)