Címke: hírek

Bethlen Gábor egészalakos szobrát avatta fel Kolozsváron Balog Zoltán

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egészalakos szobrát avatták fel szerdán Kolozsváron, az alsóvárosi református templom kertjében, a fejedelem megválasztásának 400. évfordulóján. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szoboravató ünnepségen mondott beszédében Bethlen Gábor életének és fejedelemségének a tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni.

A miniszer elmondta: akkor is lehet tenni, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, akkor is, ha erős a belső viszály. “Néhány nappal a székelyek nagy menetelése előtt, bízzunk abban, hogy mégis lehet, mégis érdemes. (…) Fel kell ismernünk, hogy az életünkkel, a munkánkkal tartozunk a népünknek, a családunknak, a jövőnknek” – jelentette ki a miniszter.

Úgy vélekedett, a “mégis lehet” üzenete egyaránt érvényes volt Bethlen Gábor korára, 1956-ra, a magyar forradalom korára, és 1989-re, a diktatúrát megdöntő romániai népfelkelés idejére. Balog Zoltán szerint Erdély nagy fejedelmének szobra azt is üzeni, hogy arra érdemes menni, amerre együtt tud haladni a közösség.

Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a szoborállító Bethlen Gábor Alapítvány elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Megemlítette, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt bibliát.

“Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Ma a budapesti Békemenettel, a székelyek vasárnapi nagy menetelésével kell tenni, hogy “végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített” – tette hozzá.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is mához szóló üzenetet fogalmazott meg. “Van-e ma magyar ügy, amelyik felülemelkedik a csoportérdekeken” – tette fel a kérdést. Képletesen arra kérte a nagy fejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom mögé is, ahol az egyháztól elsajátított telken az egyház akarata ellenére a templomot elcsúfító sportlétesítmény épül.

A székelyek nagy menetelésére Böjte Csaba ferences szerzetes is kitért beszédében. Felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására “rúgta ki a belügyminiszterét”, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. (…) Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – fogalmazott Böjte Csaba.

A közadakozásból felállított Bethlen Gábor szobrot, a fejedelem nevét viselő alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át “az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterffy László szobrászművész alkotása.

Balog Zoltán miniszter a díszvendége annak a fogadásnak is, amelyet Magyarország kolozsvári főkonzulátusa szervez a nemzeti ünnepen szerda este.

(Forrás és fotó: MTI)

Zeneakadémia – Lovagkereszt a felújítást irányító szakembereknek

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Érdemrend polgári tagozatának lovagkeresztjét adta át kedden Budapesten a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítását vezető szakembereknek: Lakatos Gergely műszaki menedzsernek, főmérnöknek és Csepeli László építészmérnöknek.

Lakatos Gergely a projekt egyik megálmodója és motorja volt tíz éven keresztül, irányításával valósult meg a műszaki tartalom tervezése és kivitelezése. Munkáját két, magas színvonalon tervezett és kivitelezett létesítmény, a Wesselényi utcai, Ligeti Györgyről elnevezett új oktatási épület és a Liszt Ferenc téri páratlanul felújított, kiemelkedő örökségvédelmi értéket képviselő Liszt Ferenc Zeneakadémia dicséri.

Csepeli László több évtized, közszolgálatban eltöltött időszakot követően 2011-ben, megvalósítást koordináló vezetőként kapcsolódott a projekthez. Munkájában mindvégig szem előtt tartotta az értékvédelmi szempontokat, egyúttal kiemelkedő szakmai felkészültségről és emberi hozzáállásról tett tanúbizonyságot.

(Fotó: Botár Gergely, Kormany.hu)

Balog Zoltán: nagyobb stratégia része a felújítás

A Zeneakadémia felújítása nem izolált projekt, hanem más beruházásokkal együtt a kormány nagyobb ívű kulturális stratégiájába illeszkedik – mondta a zenepalota keddi budapesti sajtótájékoztatóján az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán kiemelte az összefogást, amely a történelmi épület tízéves felújítási projektjében megmutatkozott, méltatva elődje, a szocialista Hiller István érdemeit is.

Emlékeztetett arra, hogy a felújításra és a Wesselényi utcai új oktatási központ kialakítására 13,2 milliárd forint uniós és hazai forrást szántak. A múlt iránti tisztelet együtt érvényesült azzal az igénnyel, hogy a legmodernebb, világszínvonalú technikával szereljék fel a Zeneakadémiát – hangsúlyozta.

A tárcavezető elmondása szerint a kormány célja, hogy Budapest a zene világvárosa legyen, ezért megújul a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Mátyás-templom, és részben állami támogatással felépült a Budapest Music Center, így esténként csakhamar 8000 ember hallgathat egyszerre hangversenyt Budapesten. A világszínvonalú épületeket világszínvonalú programokkal kell megtölteni – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezért kérték fel Batta Andrást, a Zeneakadémia rektorát az egységes komolyzenei koncepció kialakításáért és végrehajtásának koordinálásáért felelős kormánybiztosnak.

Balog Zoltán kitért arra, hogy az egységes fővárosi kulturális stratégia megalkotására jött létre nemrég a Fesztivál Tanács, amelyben minden jelentős budapesti kulturális intézmény vezetője helyet kapott. A legfontosabb fővárosi programsorozatokra, a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztiválra évi csaknem 2 milliárd forint támogatást ad majd az állam.

Mint elhangzott, rövidesen megnyílik a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a megújult Várkert Bazár, megkezdi működését a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ, és jól halad a városligeti Múzeumi Negyed tervezése is.

A 2014-es Holokauszt emlékévben a kormányzat ehhez a nemzeti és világtragédiához is jelentős mértékben a kultúrán keresztül szeretne közelíteni – jelentette be Balog Zoltán.

(Forrás: MTI, fotó: MTI/Illyés Tibor)

Balog Zoltán és Batta András bemutatta a kedden újra megnyíló Zeneakadémia épületét

Több mint száz restaurátor és összesen több mint ezer ember munkájának eredménye látható a megújult Zeneakadémián – hangsúlyozta Batta András rektor a 26 hónap alatt felújított és kedden ünnepi hangversennyel megnyíló Liszt Ferenc téri épület hétfői sajtóbejárásán. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felidézte: egy évvel ezelőtt állványok alatt egy kórust hallgatva hangsúlyozta, hogy a művészet nehéz körülmények között is virágzik, most pedig a magyar zene méltó körülmények közé került.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a teljes rekonstrukció – amelynek része volt a 2011-ben elkészült Ligeti György-épület – összesen 13,2 milliárd forintból, európai uniós és hazai forrásokból valósult meg. A komplex fejlesztési programról 2008 októberében írtak alá támogatási szerződést. A fejlesztés középpontjában az egyetem központi műemlék épületének teljes rekonstrukciója, korszerűsítése állt. A projekt teljes költségéből 11,829 milliárd forintot fedezett az EU-támogatás az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében.

Az eredeti Voit-orgona helyreállítására – ez három éven belül készül el – 800 millió forintot külön juttat a kormányzat. Az orgona – amint azt Lakatos Gergely főmérnök az MTI-nek elmondta – a bővített pódiumba illesztve visszakapja az 1907-ben beépített játszóasztalt, és lesz a színpad előterébe állítható mobil változata is.

A keddi hangverseny előtt felavatják a Liszt Ferenc téri főbejárat baloldalán Párkányi Raab Péter alkotását, amelyet Solti György, a világhírű karmester emlékére állítanak. A Zeneakadémia kistermét is Solti Györgyről nevezik el kedden. Az esti gálaünnepségen a tervek szerint Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet.

A kistermet, amelyben főként az opera szak vizsgáit tartják, és kamaraoperaként is működni fog, zsinórpadlást, világítási rendszert, öltözőket és zenekari árkot szereltek fel. Az alagsorban helyezték el a hangszerraktárt, az énekkari és zenekari muzsikusok öltözőjét, valamint a közönség számára itt létesítettek új mosdókat.

A nagyterem székeit újrakárpitozták, erre és a függönyökre összesen 460 négyzetméter bársonyt használtak fel. A földszinti széksorok távolságát megnövelték, így kevésbé zsúfolt a nézőtér, a helyek száma itt csökkent 579-ről 432-re, az emeleten a helyek száma változatlan maradt.

A földszinti előcsarnokban a büfé megszűnt, a nagyterem jobboldalán az üvegtetős udvaron egy kávéházat alakítottak ki a közönség számára. A nagyterem emelete és a kisterem a rekonstrukció nyomán lifttel közelíthető meg.

A rekonstrukció fő szempontja a 21. századi korszerű oktatási és kényelmi funkciók bevezetése mellett a műemléki szempontok szigorú betartása volt. Lakatos Gergely főmérnök elmondta, hogy a kutatások nyomán kapta vissza színvilágát a ház, több mint száz restaurátor munkája nyomán a szobrok, a Róth Miksa ólomüveg ablakok és mozaikok, fafelületek, falikárpitok, a pirogránit és eozinmázas Zsolnay-kerámiadíszek, továbbá Körösfői-Kriesch Aladár freskói mind megújultak. A nagy- és a kisterem csillárjait tízcentis darabonként alkották újra.

Az intézmény volt és mai növendékei számára tartott vasárnap esti “próbaüzemi” koncerten bebizonyosodott, hogy a nagyterem híresen kifinomult akusztikája tökéletes maradt. A Zeneakadémia újranyitása után az egyetemhez társult Zeneakadémia Koncertközpont a legmagasabb szakmai színvonalú programmal várja a közönséget.

(Szöveg: MTI; fotó: Botár Gergely, Kormany.hu)

Balog Zoltán és Batta András bemutatta a Zeneakadémia megújult épületét

Balog Zoltán: a kormány létrehozza a reformáció emlékbizottságát

A kormány az egyházakkal egyetértésben létrehozza a reformáció emlékbizottságát, amely 2013. október 31-től 2017. december 31-ig működik, elnöke Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor lesz – jelentette be Balog Zoltán a reformáció emlékhónapja keretében tartott gálaesten vasárnap Budapesten.

Az emberi erőforrások minisztere a Protestáns közéletiség-hagyomány és jövő című előadásának keretében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén elmondta: a testületbe állandó tagokat delegálhatnak a magyarországi és a Kárpát-medencei protestáns egyházak, a MEÖT, állandó meghívott lesz Németország, Svájc és Hollandia magyarországi nagykövete, és tagot delegálhat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2017-ben együtt ünneplik az egyházak a reformáció kezdetének 500. évfordulóját, ezen a fórumon pedig “azon gondolkodhatunk, hogy mit is jelent kegyelemből élni”. Kiemelte: a protestánsoknak meg kell mutatniuk, hogy nem saját magukért, nem saját érdekből cselekednek, hanem a többiekért küzdenek.

A miniszter hangsúlyozta: a magyarság jövője és sikere, illetve az, hogy lesz-e áldás a jövő Magyarországán, azon múlik, hogy mindenki, aki értéket hordoz, hozzá tudja-e adni az értékét a “közösbe”. Úgy vélte, a legdöntőbb az, hogy a mélyszegénységben élők hozzáadják-e mindazt, “amivel ők tartoznak ennek az országnak”. Ha a különböző társadalmi rétegek által képviselt értékek nem adódnak össze, akkor nem lesz felemelkedés – mondta.

Utalt arra: ahhoz, hogy összeadódjanak az értékek ebben az országban, “kell egy közép, valamifajta közmegegyezés” arról, hogy mi az érték a múltunkban és milyen jövőt szeretnének ennek az országnak. Mint mondta, a keresztény közösségek azok, “akik nem az egész nevében, de az egészért szólnak, az egészért tesznek, az a dolguk, hogy mutassanak túl önmagukon”.

Az eseményen részt vett Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Nicola Beer, a németországi Hessen tartomány oktatási és kulturális minisztere is.

(Szöveg: MTI, videó: Kormany.hu)