Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon munkaebéd keretében találkozott Irina Bokovával, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatójával. A találkozón a minisztérium tevékenységéhez kapcsolódó témák mellett Magyarországnak a Szervezet munkájában való aktív részvétele is szóba került.
A megbeszélésen a főigazgató asszony kiemelte, hogy Magyarország kifejezetten aktív tagállama az UNESCO-nak, és a magyar jelenlét – különösen Bogyay Katalin közgyűlési elnöki pozíciójának köszönhetően – az elmúlt években nagyon erős volt a szervezetben.
A beszélgetés során mindketten egyetértettek abban, hogy a régió és benne Magyarország számára elengedhetetlen feladat a kultúrák közötti párbeszéd elősegítése, és kiemelt fontosságú a romák felzárkóztatása, amiben az oktatási rendszerre is jelentős szerep hárul.
Balog Zoltán felhívta a főigazgató figyelmét arra, hogy Robert Capa születésének 100. évfordulóján, amit – éppen a Magyar UNESCO Bizottság kezdeményezésére – a nemzetközi szervezet is ünnepel, az elmúlt hónapban Budapesten megnyílt a Robert Capa Fotográfiai Központ, ahol fiatal tehetségek munkáinak bemutatására nyílik lehetőség.
A roma kisebbséghez tartozók “gettósportolásának” felszámolására hívta fel a figyelmet hétfőn Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Gyermekek társadalmi befogadása és védelme a sportban és a sport által című kétnapos budapesti konferencián elmondott nyitóbeszédében.
A tárcavezető kifejtette, örömteli kezdeményezés a szolnoki roma boksziskola vagy a roma labdarúgó-válogatott létrejötte, ám ugyanilyen fontos, hogy a következő lépésben ezek a sportolók sikeresen beilleszkedjenek és felzárkózzanak a többi sportolóhoz Magyarországon.
“A közösségépítésben kiemelt szerep jut a tavaly bevezetett mindennapos testnevelésnek is, mert a tehetséges gyerekeket így könnyebben lehet a sport felé irányítani” – tette hozzá Balog Zoltán, aki kiemelte: “a társadalmi felzárkózás és a sport ügye egymást segítő dolgok”, s a két terület hatékony együttműködését biztosítja, hogy egy tárcán belül, az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) kaptak helyet.
A miniszter szerint a kormány egyik legfontosabb intézkedése a mindennapos testnevelés bevezetése volt. “Az a célunk, hogy a gyermekek az általános és a középiskolában mindennap mozogjanak, legalább egy tanórát” – hangsúlyozta, s hozzátette: a mindennapos testnevelés emellett az esélyteremtés eszköze is, hiszen a sportban a tehetségek a szociális helyzettől függetlenül is kibontakozhatnak.
Emlékeztetett rá, Magyarország soros uniós elnöksége idején, 2011-ben kezdeményezte az Európai Bizottságnál az európai roma keretstratégiát, amely előírta a tagállamoknak saját felzárkózási stratégiájuk elkészítését. A magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában – melyet Magyarország elsőként nyújtott be a Bizottságnak a tagállamok közül – a sport nagyon fontos szerepet játszik – jelentette ki Balog Zoltán. Mint mondta, ugyanakkor “nem automatikus a hatása a sportnak akár a faji előítéletek, akár a szociális hátrányok leküzdésében.”
Emilio Butragueno legendás spanyol futballista jelenlétére reflektálva a tárcavezető kiemelte: fontos, hogy legyenek ikonjaik, sztárjaik a fiatal sportolóknak, akik képesek példát mutatni, de legalább ugyanennyire fontos a sport közösségépítő szerepe, mert a valahová tartozást, a valódi teljesítményt erősíti.
A miniszter szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e értelme sportot szervezni etnikai alapon. Amellett érvelt, hogy ne legyenek külön sportklubok romáknak, mert ez a jó színvonal ellenére is “gettósportolás”: a cél az, hogy együtt sportoljanak az emberek, “cigány-nem cigány magyar emberek, fiatalok, mert akkor valósul meg az együttélés” – mondta a miniszter.
Az Emmi sportért és ifjúságért felelős államtitkársága és az Európa Tanács Sport részegyezménye által közösen rendezett szimpózium díszvendége az 1998-ban visszavonult, 69-szeres válogatott Butragueno volt, aki a Real Madrid Alapítvány intézményi kapcsolatok igazgatójaként érkezett Budapestre.
A közép-európai országoknak szükségük van Németország megértésére, rokonszenvére és arra, hogy határozottabban képviselje a térséget – emelte ki az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Ingolstadtban a német egység helyreállításának évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Balog Zoltán a bajor város hivatalos ünnepi rendezvényének szónokaként hangsúlyozta: Németországnak vállalnia kell a nagyságából és az erejéből fakadó felelősséget, határozottabban kellene betöltenie a “Közép-Európa szószólója” szerepet, és erősebben kellene kiállnia a térség országaiért a “brüsszeli gyámkodással” szemben is, hogy az Európai Unióban ne a tagállamok “feje felett döntsenek”, hanem erősödjön a “föderális rendszer”, amelyben mindenki a saját útját járhatja – mondta a miniszter.
Németországot és a közép-európai régiót nemcsak a régmúlt évszázadok közös történelme köti össze, a magyarokat és a németeket pedig nemcsak ezer év és megannyi – sokszor jó, néha viszont rossz ügyekben – kötött szövetség, hanem a legutóbbi történelmi fordulat, a vasfüggöny lehullását követő nagy átalakulás is, amelyet Németország egyedülálló sikerességgel hajtott végre – emelte ki Balog Zoltán. “Ki értheti meg igazán Közép-Európát, ha nem Németország?” – vetette fel.
A közép-európai volt szocialista országoknak szükségük van barátokra, és talán ez a helyzet Németországgal is. Németországnak vannak “gazdasági partnerei, pénzügyi partnerei, stratégiai szövetségesei, de szüksége van igaz barátokra is” – mondta Balog Zoltán. Ilyen igaz barát Magyarország, amelyet “történelmileg, kulturálisan és emberileg oly sok minden” köt össze Németországgal – tette hozzá a miniszter németül elmondott beszédében.
Hangsúlyozta: a németeket mindig szívesen látják Magyarországon, és örömmel veszik a tanácsaikat is. Európában “néha nem nézik jó szemmel”, amit a magyarok tesznek, de a magyarok szívesen megvitatják mindazt, amit kifogásolnak. “Tanulékonyak vagyunk, és néha valóban szükségünk van baráti tanácsra” – mondta Balog Zoltán a nagyjából százfős hallgatóság előtt, amelynek soraiban voltak képviselők a német parlamentből, a bajor tartományi gyűlésből és az ingolstadti városi tanácsból. Az ünnepségen részt vett Mydlo Tamás müncheni főkonzul és Somogyi Tivadar győri alpolgármester is. A két város közti kapcsolatok egyebek mellett azért erősek, mert Ingolstadt az Audi központja, és az autógyártó társaság Győrben is működtet üzemet.
Balog Zoltán Ingolstadt főpolgármesterének meghívására érkezett Bajorországba, előadását megelőzően a városvezető felkérésére a régi városházán ellátja kézjegyével a város Arany Vendégkönyvét is.
(Szöveg: MTI, fotó: Magyar Turizmus Zrt. / Zelnik Péter Zénó)
A roma kultúra fejlődéséről szóló kerekasztal-beszélgetésen vesz részt a franciaországi Aix-en-Provence-ban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon. A franciaországi Magyar Nagykövetség által szervezett esemény célja, hogy az európai roma keretstratégia kidolgozásában úttörő szerepet vállaló Magyarország megossza tapasztalatait a résztvevőkkel.
2013. október 4-én az idei évben Európa Kulturális Fővárosa címet elnyerő provence-i régióba, Aix-en-Provence-ba látogat Balog Zoltán, ahol az Aix-Marseille Egyetem, a Városháza, valamint a Vasarely Alapítvány közreműködésével megrendezett, A romák kulturája – romák a kultúrában elnevezésű programon vesz részt.
Az egész napos, filmvetítést, kerekasztal-beszélgetést és koncertet tartalmazó program során a résztvevők bepillantást nyerhetnek a magyarországi romák kultúrájába és új ismereteket szerezhetnek a roma kultúrának a magyar kulturális életre gyakorolt hatásáról, miközben különböző területek képviselői – művészek és politikai döntéshozók – osztják meg tapasztalataikat a kérdésről.
Balog Zoltán, aki 2010-től társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként, 2012-től pedig a területet felügyelő miniszterként is kiemelkedő szerepet vállalt mind a romák társadalmi integrációját célul kitűző európai roma keretstratégia, mind pedig magyarországi Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elkészítésében, délután 14.30-tól a roma kultúra fejlődésének politikai feltételeiről beszélget Bódis Krisztina szociológussal, rendezővel, írónővel.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere október 3-án, a Német Egység Napján Ingolstadtba látogat, ahol a város díszvendégeként beszédet mond a nemzeti ünnep alkalmából.
Balog Zoltán Ingolstadt főpolgármesterének meghívására érkezik a városba, a városvezető felkérésére a régi városházán ellátja kézjegyével a város Arany Vendégkönyvét, majd díszvendégként beszédet mond a Németország 1990. október 3-i újraegyesítéséről megemlékező ünnepségen.
Balog Zoltán fiatal kora óta segítette a német-magyar kapcsolatokat, lelkészként személyesen is segítette az újraegyesítés előtti folyamatokat. 1989 szeptemberében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa megbízásából Kelet-Németországból menekültek lelkészeként működött a csillebérci menekülttáborban.
A Német Szövetségi Köztársaság 2013-ban „szövetségi nagy érdemkereszt a csillaggal és vállszalaggal” kitüntetésben részesítette a német magyar kapcsolatok ápolásáért és a kisebbségek és emberi jogok védelme terén végzett tevékenysége elismeréseként.
