Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a Lungo Drom idén Szolnokon tartott kongresszusát szombaton. A társadalmi felzárkózásért is felelős tárcavezető megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „Az új cigány politika azt jelenti, hogy a magyarországi cigányság nem áldozat, és nem akar kizárólag áldozat lenni.”
A miniszter megnyitójában kiemelte: „Azok, akik úgy viszonyulnak a magyarországi cigánysághoz, hogy ők mindig csak áldozatok és valahogy, mint egy kis butuska kistestvért, mindig segíteni kell őket, azok nagyon mellényúlnak a romapolitikában és ezt látjuk, láttuk az elmúlt 20 évnek a csődjét ebből a szempontból.”
A tárcavezető aláhúzta: az új cigány politika lényege, hogy egymást komolyan fogjuk venni, s nem áldozatként, nem bűnösként, hanem partnerként, társként tekintünk egymásra.
Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, a Lungo Drom újraválasztott elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a cigányságnak kell kivetnie soraiból azokat, akik gátolják a magyarok és a romák békés egymás mellett élését.”
Budapest kulturális életét, a főváros fesztiváljainak és az előadó-művészeti terület fejlesztésének lehetőségeit tekintették át a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által az idén Kultúra Budapesten címmel megszervezett 19. Polgári Gondola előadói – Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, és Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója – szombaton Budapesten. A beszélgetésen részt vett az MPEE elnöke, Balog Zoltán is.
A polgári, a jobbközép oldalnak ambivalens viszonya van saját fővárosához, sokan akarnak mesterséges ellentétet kovácsolni a vidék és a főváros között. “Ha nem tudunk azoban úgy tekinteni Budapestre, mint a nemzet fővárosára, soha nem fogjuk itt otthon érezni magunkat” – hangsúlyozta a rendezvény házigazdája.
“Ha néhány dologban van elmaradásunk, az a kormányzatunk kulturális karakterének megjelenítése” – értékelt Balog Zoltán, aki szerint fontos dolgokat – így a Magyar Művészeti Akadémia megerősítését – sikerült véghez vinni, “de történhetett volna több is”.
A kultúráért felelős tárcát is irányító emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: noha vannak a fővárosban jól működő fesztiválok, Budapestnek még fel kell kerülnie a kulturális fesztiválok nemzetközi térképére.
Kérdésre válaszolva Balog Zoltán kifejtette, számos kritika érte a köznevelés rendszerének átalakítását, de így egy fenntartója lett az összes iskolának, és immár meg lehet szervezni, hogy minden magyar iskolás évente legalább egyszer eljusson színházba, hangversenyre, nyolc év alatt pedig egy határon túli magyar településre is.
“A nagy harc majd csak most következik, amikor olyan tankönyveket akarunk, amelyek megfelelnek a Nemzeti Alaptantervnek” – jegyezte meg.
A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.
Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.
A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.
A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.
A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.
A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.
Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.
Novembertől az egészségügyi alapellátás finanszírozását 6,14 milliárd forinttal emeli meg a kormány – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán egy háziorvosi rendelőben, Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral közös tájékoztatóján azt mondta, az alapellátás megerősítése azért lényeges, hogy kevesebb beteg kerüljön a szak-, illetve a kórházi ellátásba.
Az intézkedés által megnő a háziorvosok, az alapellátási ügyeletek, a fogászati ellátás, a védőnői és iskola-egészségügyi szolgálatok havi finanszírozási összege, így erősödik a fenntarthatóság – közölte a miniszter.
Az emelést a novemberi, rendszerszintű finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók. A felosztás szerint a háziorvosi praxisfinanszírozásban és ügyeleti szolgálatban körülbelül 45-50 ezer forintos, a háziorvosi ügyeleti ellátásban plusz 106 ezer forintos havi emelkedés várható; ezek teljes összege több mint 4,1 milliárd forint. A különböző védőnői szolgáltatásokra 928 millió forintos plusztámogatás jut, ami havi bontásban 18 ezer 500 forintot jelent – ismertette Balog Zoltán.
Hozzátette: a fogászati ellátás támogatása havonta 26 ezer forinttal, ezen belül az ügyeleti díjak finanszírozása 45-60 ezer forinttal emelkedik jövő hónaptól, ami a korábbi összeghez képest összesen több mint egymilliárd forintos növekedés.
A következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást fog élvezni – közölte a miniszter.
Balog Zoltán egyben bejelentette, az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban csaknem 6 milliárd forintos keretemelés valósul meg uniós forrás segítségével.
A már befejezett 371 rendelőfelújítási- és eszközbeszerzési projekt mellé 105 új projektet sikerült felvenni a tartaléklistáról – közölte a miniszter. Tájékoztatása szerint ebből a forrásból Fehérgyarmatra körülbelül 60 millió forint jut.
A tájékoztatón Szócska Miklós bejelentette, hogy a helyi kórház 150 millió forintos támogatást kap intenzív osztályának fejlesztésére.
A Pető Intézet esetleges állami fenntartásba vételével kapcsolatos kérdésre Balog Zoltán úgy fogalmazott, humorosnak tartja, hogy az ellenzéki sajtó “államosításról” beszél. Aki foglalkozott az intézettel, az tudja, hogy száz százalékig állami tulajdonban van az a nonprofit kft., amely fenntartja az intézetet – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette: két héttel ezelőtt alakult egy munkacsoport, amely konkrét kéréssel fordult a minisztériumhoz: hogyan lehetne ezt az állami felelősségvállalást megerősíteni? A “Pető-szakmának” az igényeit próbálják kielégíteni ebben az ügyben, mert ez a szakma egy hungarikum. A finanszírozási problémákra kell megoldást találnunk, erre pedig állami felelősségvállalással lehetőség lesz – közölte Balog Zoltán.
