Címke: hírek

Az EMMI vezetői idén is fogyatékkal élőkkel indulnak a Budapest Maratonon

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csapata: Balog Zoltán miniszter és a tárca államtitkárai idén is részt vesznek az októberben megrendezendő Budapest Maratonon, ahol folytatva a tavaly általuk elindított hagyományt, idén is vak és mozgássérült sporttársaikkal együtt teljesítik váltóban a versenytávot.

 A minisztérium vezetői egyúttal üdvözlik, hogy egy napilap munkatársai is fogyatékos embereket kísérve vesznek részt egy e hétvégi budapesti futóversenyen, egyúttal arra biztatnak mindenkit, hogy csatlakozzanak az EMMI által elindított kezdeményezéshez és egészséges emberként segítsék fogyatékos embertársainkat abban, hogy ők maguk is átélhessék a sportolás örömét.

 

 

Kiszélesíti a Kormány a családi járulékkedvezményt

Biztossá vált, hogy a kormány januártól kiszélesíti a családi adókedvezmény rendszerét. A módosítás további 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, költségvetési vonzata pedig 50 milliárd forint lesz – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki sajtótájékoztatóján.

Balog Zoltán azt mondta, azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt.

Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás. Jelezte: most is már 1,1 millióan veszik igénybe a családi adókedvezményt.

 

Új családi járulékkedvezmény 2014 januárjától

Elmondta, az intézkedés pozitív hatását a családok már a januári bér kifizetésekor fogják érezni.

Balog Zoltán példaként azt mondta, ez egy kétgyermekes 100 ezer forintot kereső szülőnél havi 4 ezer forint nettó jövedelemtöbbletet jelent majd. A változás lényegesen nagyobb a három és többgyermekes családok esetében – tette hozzá.

A sajtótájékoztató után kiosztott minisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor az idei nettó 81 500 forintos jövedelem a következő évben 98 500 forint lesz, tehát nettó 17 ezer forinttal több mint az idén. Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta – derült ki az anyagból.

Balog Zoltán közölte azt is, az elmúlt évben a családi adókedvezménnyel mintegy 184 milliárd forintot hagytak a családoknál, a mostani intézkedés hatása pedig számításaik szerint további 50 milliárdot jelent a költségvetésben.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gazdasági növekedés biztosít majd forrást az intézkedés költségeinek fedezésére.

A miniszter a jövő évi családi adózást érintő bejelentését az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének (ELFAC – European Large Families Confederation) a Parlamentben tartott szakmai rendezvényének szünetében tette.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) főtitkára, akivel a miniszter közösen tartott sajtótájékoztatót – üdvözölte a bejelentést és köszönetet mondott a kormány korábbi, őket érintő pozitív döntéseiért, külön említve a rezsicsökkentést, amellyel szerinte a kormány a családok mellé állt és megvédte őket a szolgáltatókkal szemben.

Hangsúlyozta azt is, hogy a mostani intézkedéssel elérik már a vidéki, kisebb keresetű, és az egyszülős családokat is.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Kiszélesíti a Kormány a családi járulékkedvezményt

Erős társadalom nélkül nem létezhet erős gazdaság – mondta Balog Zoltán a Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén

Erős társadalom nélkül nem létezhet erős gazdaság; a nagy állami rendszerek, az egészségügy, a képzés, a kultúr-, a szociál-, a nyugdíj-, valamint a családpolitika átalakításához pedig először a gazdaságot kellett megerősíteni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.A Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén a miniszter az állami ellátórendszerek átalakításáról tartott előadásában kiemelte: ma már többen hisznek abban, hogy Magyarország túl van a gazdasági és pénzügyi válságon, és növekedési pályára lépett.

Balog Zoltán szerint ezt mutatja az is, hogy az ország visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt, valamint kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A miniszter úgy vélte, az állami ellátórendszerek az emberek többségét nem ösztönzik nagyobb teljesítményre, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatják őket ezen teljesítmények előhozásában, vagyis ezeket a rendszereket azért kellett átalakítani, hogy segítsenek az embereknek képességeik minél jobb kihasználásában.

Kitért arra, hogy Magyarországon nagy problémát jelent az eladósodottság, nemcsak a háztartások – amelyek 75 százaléka hónapról hónapra él -, hanem az önkormányzatok és az állam számára is. Az önkormányzati eladósodással az volt a fő probléma, hogy a helyhatóságok a felvett hiteleket nem befektetésekre költötték, hanem legnagyobb részben a mindennapi működés finanszírozására, például iskolák, kórházak működtetésére.

Az egészségügy és az oktatás területén pazarló rendszerek működtek. A köznevelésről kifejtette: ha nem veszik állami fenntartásba az intézményeket, akkor tovább romlott volna a magyar oktatás színvonal. Számos felmérés rámutatott, hogy a társadalmi esélyek kiegyensúlyozása szempontjából európai összehasonlításban az egyik legrosszabb volt a magyar iskolák teljesítménye – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Elmondta, hogy a kormány bevezette a pedagógus-életpályamodellt és új bértábla alapján rendezték a fizetéseket. Az új rendszer szerint valamivel többet kell dolgozniuk a tanároknak, és 32 órát kell az iskolában tölteniük, a bérek ugyanakkor átlagosan 34 százalékkal emelkedtek – emelte ki Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben 1,8 millió adófizető volt, 2013-ra 4 millióra nőtt ez a szám. Kifejtette: az, hogy a kormány a segély helyett munka elvet követte, önmagában 200 ezer adófizetőt hozott. Sokaknak ez az első, rendezett – szerződéses – munkaviszonyuk életükben – hangsúlyozta.

Balog Zoltán elmondta, hogy a szociálpolitika területén az volt a kormány célja, hogy minél több embert “kihozzanak” a passzív státuszból és a munka világa felé tereljék őket. A közfoglalkoztatást képzéssel kötötték össze: a bevont 200 ezer ember negyedének – akik még soha nem dolgoztak – képzést adtak, és szakmát is tanulhattak annak érdekében, hogy később több esélyük legyen a munkaerőpiacon. Elmondta azt is: a több mint 50 órát igazolatlanul hiányzó diákok esetében érvényesített, a családi pótlék csökkentésére vonatkozó szabályozásnak köszönhetően már fél éven belül jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások száma. A kormányváltáskor 36 jogcímen lehetett valamilyen szociális típusú ellátást igényelni, és erről nem volt egységes nyilvántartás, ugyanakkor év végére ez is elkészülhet – jelezte.

A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Balog Zoltán elmondta: a bekerülők 40 százaléka nem végez 12 félév alatt, ezenkívül a diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozott a végzés után, ahol nem is lett volna szükséges a diploma, további 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahová másik diploma kellene. Elmondta: a Magyarországon végzettek közül sokan elhagyták az országot; a külföldön dolgozó magyarok évente 1,7 milliárd eurót utalnak vissza Magyarországra. A kormány bevezette azt a szabályozást, hogy aki a magyar adófizetők pénzén tanul, annak vagy itt kell munkát vállalnia a végzés után, vagy ha külföldre megy, vissza kell fizetnie képzésének költségeit.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány még a választások előtt bemutatja demográfiai csomagját, amellyel többek között a lakhatást és a fiatalok egyetem alatti gyermekvállalását támogatja majd.

(MTI)

Megduplázzák a Pető intézetnek járó kiegészítő támogatást – jelentette be Balog Zoltán

Megduplázzák a Pető intézetnek a köznevelési szerződés alapján járó 105 millió forintos kiegészítő támogatást – jelentette be az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, miután az intézet rektorával tárgyalt. Balog Zoltán újságíróknak nyilatkozva jelezte, ezt a juttatást egy évre biztosítják kísérleti jelleggel, és a köznevelési szerződésben rögzítik majd. Ezalatt kipróbálják az együttműködést, és látni fogják, hogy a fenntartó mire jut ezzel az összeggel.

A miniszter elmondta, hogy ajánlottak egyéb többlettámogatást is, amely a likviditási gondokat tudja majd kezelni, erről és a távlati tervekről, a fenntartói költségekről munkacsoport tárgyal majd. Ezt Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár vezeti – mondta a miniszter. Megjegyezte: úgy látják, a menedzsment környékén is vannak gondok, van mit rendbe tenni a fenntartó és az intézmény viszonyában.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy az állami köznevelési intézményrendszer részévé váltak az alkalmazott konduktorok, és “189 álláshelyet létesítenek, amit pedagógiai végzettségű konduktorok fognak betölteni”. Emellett az itt tanító pedagógusok bére az életpályamodell alapján átlagosan 34 százalékkal nő, ami pluszként jelentkezik a költségvetésében – jelezte.

A miniszter azt mondta, a Pető intézet és az általa alkalmazott módszer hungarikum, magyar sikertörténet. Most talán nem ragyog olyan fényesen, mint néhány éve vagy évtizede, de a tárca minden segítséget megad, hogy ez ismét így legyen – tette hozzá.

Balog Zoltán úgy fogalmazott: visszautasítják azt a hisztériakeltést, amely az intézet körül kialakult. Azt kérte az ellenzéki politikusoktól, ne akarjanak “beteg gyermekek hátán bemászni a parlamentbe”, és ne rongálják az intézet hírét, az ott dolgozók hozzáállását. Közölte, fontosabb a Pető intézet és a módszer, mint hogy választási kampány részévé tegyék. Ha ebben sikerül megegyezni, az nagyobb segítség, mintha módosító javaslatokat nyújtanak be úgy, hogy a hasukra ütnek és beírnak egy összeget – fűzte hozzá.

(Szöveg: MTI, videó: Kormány.hu)

Balog Zoltán: a gyerekszegénység európai probléma

A gyerekszegénység, a társadalom perifériájára szorulás nem az egyes országok problémája, hanem általános európai ügy, ami a jobb módú államokat is érinti – mondta az emberi erőforrások minisztere a Parlamentben rendezett csütörtöki szakmai konferencián.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan kell venni a gyerekszegénységet, mert beszűkíti az érintettek világát, bizalmatlanná teszi a környezetet és a benne élőket egyaránt. A miniszter szerint a gyerekszegénység szorosan összefügg a szülők iskolai végzettségével, társadalmi státuszával, az elégtelen lakhatási körülményekkel, a területi hátrányokkal és az etnikai hovatartozással is. Utóbbira utalva jelezte, hogy a cigány családok gyermekeit nagyobb arányban érinti a szegénység.

Balog Zoltán arról is szólt, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem Magyarországon kormányokon átívelő program, még 2008-ban fogadta el az Országgyűlés. Hozzátette, szeretnék elérni azt is, hogy a célra szánt források, támogatások minél nagyobb arányban eljussanak az érintettekhez.

Balog Zoltán közölte, az idén már 47 Biztos kezdet gyerekház működik, és terveik szerint 2015-re további 50 ilyen ház kapcsolódhat be a felzárkózási programba. A gyerekházakban a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyerekek (jellemzően 5 éves korig) családjuk bevonásával kapnak segítséget a korai fejlesztésben. Szeretnék elérni, hogy az ilyen szolgáltatásokat az állami ellátórendszer részévé lehessen tenni úgy, hogy közben ne vesszenek el a helyi értékek – tette hozzá.

A generációkon át öröklődő szegénység ellen csak hosszú távú – a fogantatástól az iskoláig, munkavállalásig tartó – programokkal lehet érdemi eredményeket elérni, ezért az éves pályázati rendszert feladatalapú finanszírozással szeretnék kiváltani – mondta.

A miniszter szólt az “együtt vagy külön” kérdéséről is, azaz arról, a gyerekeket szabad-e kiemelni a családjukból, hogy “megtörjék a szegénység ördögi körét”. Balog Zoltán szerint akik a “terepen” dolgoznak, tudják, hogy a családok bevonása nélkül nem lehet sikeres a gyerekek felzárkózása. A családból kiemelésre azt a kanadai példát említette, amikor egy egész generációt kollégiumokban, intézményekben helyezték el, hogy új középosztályt hozzanak létre belőlük. Az egyébként sikeres program tragédiákkal végződött. A családjukhoz visszatérő fiatalok és az őket elengedő szülők körében is megnőtt az öngyilkosságok száma. A miniszter szerint a példa intő jel, és hangsúlyozta, amíg csak lehet, a családokat be kell vonni a gyerekszegénység elleni programokba.

(Szöveg és fotó: MTI)