Címke: hírek

Balog Zoltán: erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás

Az emberi erőforrások minisztere A tanév itt kezdődik! című budapesti tanévnyitó konferencia csütörtöki nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, hiszen a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta.

Nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében “nem járunk élen”, és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. A lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell, hogy történjen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarország és a családok a legértékesebbet, gyermekeiket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra és a magyar államra.

Elmondta, szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. A miniszter ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől – tette hozzá.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák “nem hullik ki a rendszerből”, és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg – sorolta.

Először vannak olyan helyzetben, hogy olyan adatok állnak rendelkezésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) köszönhetően, amelyek felelős irányítást tesznek lehetővé – mondta, megjegyezve: az átalakítások a pedagógusokra nagyon komoly feladatokra rónak. A tárca vezetője előadásában lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is – folytatta a miniszter.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)

Balog Zoltán: erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás

Az emberi erőforrások minisztere A tanév itt kezdődik! című budapesti tanévnyitó konferencia csütörtöki nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, hiszen a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta.

Nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében “nem járunk élen”, és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt – jelentette ki Balog Zoltán. A miniszter beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. A lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell, hogy történjen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarország és a családok a legértékesebbet, gyermekeiket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra és a magyar államra.

Elmondta, szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. A miniszter ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől – tette hozzá.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák “nem hullik ki a rendszerből”, és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg – sorolta.

Először vannak olyan helyzetben, hogy olyan adatok állnak rendelkezésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) köszönhetően, amelyek felelős irányítást tesznek lehetővé – mondta, megjegyezve: az átalakítások a pedagógusokra nagyon komoly feladatokra rónak. A tárca vezetője előadásában lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is – folytatta a miniszter.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)

Balog Zoltán: nehéz feladat előtt a Nemzeti Színház

Az emberi erőforrások minisztere a mai napon megtartott évadnyitó társulati ülésen arról beszélt a budapesti Nemzeti Színházban, hogy a társulat nehéz feladat előtt áll, amelynek teljesítéséhez a kulturális kormányzat minden szükséges segítséget meg fog adni.

“Feladatuk lényege, hogy olyan színházat műveljenek, amely méltó a nemzeti színház megnevezésre” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Hozzátette: a legfontosabb ezen belül az, hogy annak a mércének, amelyet művészi hitvallásuk jelent, megfelelnek-e.

A miniszter beszédét követően Vidnyánszky Attila, a színház új vezetője elmondta: a nyitóelőadás szeptember 27-én Tamási Áron Vitéz lélek című darabja lesz, amely az újrakezdésről szól. A színház előadásaira szóló jegyeket augusztus 26-án kezdik el árulni.

(Szöveg: MTI, Fotó: Kormány.hu)

A mérce ma is Szent István életműve

Az emberi erőforrások minisztere szerint a Szent István-i életmű az a mérce, amelyhez ma is mérni kell a teljesítményeket. Balog Zoltán hétfőn a nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Nemzeti Színházban, köszöntőjében arról beszélt, ha magas is ez a mérce, nem szabad kevesebbet akarni és tenni az országért, a nemzetért, mint amennyit az államalapító király akart és tett.

A miniszter azt mondta: a kitüntetések arra szolgálnak, hogy visszahelyezzék a teljesítményeket a helyükre, arra hogy kijelöljék az értékeket, és a nemzeti közösség számára viszonyítási pontokat határozzanak meg.

Balog Zoltán a kitüntetetteket méltatva a személyiség és az alkotás egységére mutatott rá, arra, hogy az élet és a mű együtt lesz életművé. Úgy vélte, Szent István életében “a személyes döntés és az uralkodói tettek egymásra találtak, egymást erősítették”. Utalt arra, hogy amit Szent István az országnak akart – a keresztény hitet – azt saját személyes útjának is választotta és fiának is ezt ajánlotta.

A miniszter azt hangoztatta, hogy ha az ember teljes akarattal, hittel, az életével ott áll a munkája, a szenvedélye mögött, akkor hiteles lesz az alkotása, és akkor annak hatása lesz a hazájára és a világra.

Balog Zoltán szerint az életnek csak az önfeláldozó munka, a szolgálat adhat értelme, és többet kell tenni az országért, a világért, mint amit azok tesznek értünk.

Ha csak annyit tenne mindenki, amiből haszna lenne, hova jutna a világ? – vetette fel.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az életművek nem függetlenek a nemzeti közösségtől, hiszen az alkotó maga is része a közösségnek; így az életmű soha nem önmagában áll, van hátországa, hazája amelyben az életút kiforrott.

A Nemzeti Színházban tartott ünnepségen több mint félszáz kitüntetett – köztük művészek, tanárok, orvosok, sportolók, tudósok, újságírók – vehették át a Magyar Érdemrend közép- és lovagkeresztjeit, valamint a Magyar Arany-, Ezüst- és Bronz Érdemkereszteket.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

Album: Wendl Péter

Állami kitüntetések átadása a Nemzeti Színházban

Balog Zoltán átadta a Népművészet Mestere-díjakat tíz népművésznek

Tíz kiemelkedő népművésznek adta át a Népművészet Mestere-díjakat vasárnap Budapesten, a Mesterségek Ünnepén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A kitüntetést idén hatvanadik alkalommal osztották ki.

Az 1953-ban alapított állami kitüntetés eredeti célja szerint a környezetében élő és alkotó autentikus népművészek munkásságát, életművét ismeri el. Világviszonylatban Magyarország az elsők között gondoskodott a helyben élő és működő kiemelkedő tehetségű alkotók megbecsüléséről, támogatásáról.

A négy kategóriában odaítélt díjat mára több mint 500 tárgyalkotó, zenész, mesemondó, énekes és táncos nyerte el. Az elsők között, 2009-ben került fel a Népművészet Mestere-díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége az UNESCO szellemi kulturális örökség egyezménye szellemében létrehozott nemzeti jegyzékre.

A Népművészete Mestere-díjjal ismerték el vasárnap Bagdi Lajosné Matkó Mária debreceni hímzőt, népi iparművészt, Bárány Antalné Strehó Margit varsányi mesemondót, Dobiné Vass Júlia nádudvari fazekast, Hajda György Zsigmond cserkúti faműves-restaurátort, népi iparművészt, Haris Mária budapesti szövőt, népi iparművészt, Karácsony Lázás gyimesbükki (Románia) furulyást, Kovács Szabolcs mezőkövesdi festettbútor-készítőt, Simon János csengeri táncost, énekest, Szabó Teréz mezőkölpényi (Románia) táncost, énekest és Takács Anna búzai (Románia) énekest.

MTI, EMMI

Fotó: Wendl Péter

A Népművészet Mestere-díjak átadása