Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg a KAPOCS – diákok a közösségért május végi, egy hetes rendezvénysorozatát ma délután Budapesten. A rendezvénysorozat célja az iskolai közösségi szolgálat és a felnőtt önkéntesség tudatosítása és megerősítése a magyar társadalomban.

Az új köznevelésről szóló törvény a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordít a nevelés, a társadalmi szolidaritás és az egymás iránti felelősség erősítésére. Az iskoláknak a jövőben lehetősége nyílik arra, hogy e fontos készségekhez ne csak tanórai keretek között, hanem a gyakorlatban is közelebb kerüljenek az iskolai közösségi szolgálat révén, amely egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, valamint katasztrófavédelmi területen összesen 50 óra közösségi munkához köti az érettségi megszerzését a jövőben.

Ezzel összefüggésben a KAPOCS – diákok a közösségért című, egyetemisták által életre hívott rendezvénysorozata a közösségi szolgálat, következő életszakaszba lépve pedig a felnőtt önkéntesség fontosságát hangsúlyozza. Az egy hetes rendezvénysorozat olyan kiállítással indul, amelybe belépve a látogató hátrányos helyzetű gyermekek és felnőttek világával szembesül, és megismeri az önkéntesség személyiség-, közösség- és társadalomfejlesztő hatását.

A rendezvénysorozat május végéig számos híresség, közéleti személyiségek, művészek és színészek – többek között Mádl Dalma, Törőcsik Mari, Müller Péter, Vujity Tvrtko, Hankiss Elemér, Dobó Kata – közreműködésével szervez kerekasztal-beszélgetéseket a közösségi szolgálat, az önkéntesség és a környezetvédelem témaköreiben.

Budapest, 2013. május 24.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a versenyképes közoktatás céljai nem valósíthatók meg rendszerszerű minőségértékelés nélkül. Balog Zoltán erről az Oktatási Munkáltatók Európai Szövetsége (European Federation of Education Employers – EFEE) éves konferenciájának keddi megnyitóján beszélt Budapesten.

A tárcavezető köszöntőjében elmondta, Magyarország az oktatás területén az elmúlt 25 év legnagyobb változásainak a közepén van, alapvetően megváltoznak a munkáltatói és a munkavállalói viszonyok, az iskolák több mint kétharmada állam fenntartásába került. Szólt arról, hogy szeptember 1-jén új nemzeti alaptanterv lép életbe, új tankönyvek lesznek, az egész oktatásszervezés átalakul.

Balog Zoltán reményének adott hangot, hogy megváltozik a bérezés rendszere is. Mint mondta, bízik abban, hogy szeptember 1-jétől a pedagógusok bérét 30-40 százalékkal emelni tudják, így a munkaszervezés mellett a munka honorálása is új keretet kap.

A miniszter álláspontja szerint az oktatási rendszer működésének alapvető feltétele a visszacsatolás, s a minőségi oktatás szabályozóit nem lehet értékelési folyamatok nélkül fejleszteni. Ezek fontos jelzőrendszerei a pedagógusoknak, a diákoknak, a szülőknek és a szakpolitikát meghatározó testületeknek is – tette hozzá.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

Nyugat és a Kelet, az egymástól távoli kultúrák egymásra hatásának jelentőségét hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Pekingben, amikor 16 közép- és kelet-európai ország képviseletében eszmecserét folytatott a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának alelnökével szerdán.

“Mindig Nyugatra tarts. De ne feledd el soha, hogy Keletről jöttél” – idézte Márai Sándort a tárcavezető Pekingben, és – mint az MTI-nek elmondta – e szavak telitalálatnak bizonyultak mind a részt vevő európai országok képviselői, mind a vendéglátók számára. Kiemelte, hogy bár Magyarország az európai keresztény értékek alapján áll, vitathatatlan értékként tekint például a Távol-Kelet filozófiájára, életmódjára, vagy éppen a munkakultúrájára.

Megjegyezte, hogy a 20. században Európában a Nyugat a fejlődés és a Kelet az elmaradottság szimbóluma volt. Mára a helyzet sokat változott – tette hozzá.

A Népi Gyűlés Házában Csiangpa Puncog, tibeti nemzetiségű alelnök, egyben a tibeti autonóm terület pártbizottságának helyettes titkára fogadta 16 közép- és kelet-európai ország miniszteri, miniszterhelyettesi szintű képviselőit. Balog Zoltán hangoztatta, hogy a Magyarországnak járó megkülönböztetett figyelem jele volt, hogy ő kapott lehetőséget arra, hogy a tizenhatok nevében szóljon.

Balog Zoltán kedden részt vett azon a fórumon, amely része a Kína és a 16 ország gazdasági, kulturális, turisztikai együttműködését célzó, 2012 tavasza óta elindított közös munkának. Ezt az Észtországról Macedóniáig tíz európai uniós és hat nem uniós országot összefogó “exkluzív kapcsolatrendszert” a miniszter “izgalmas kísérletnek” nevezte.

A tárcavezető még kedden három évre szóló kétoldalú kulturális együttműködési megállapodást írta alá Caj Vu kínai kulturális miniszterrel. A dokumentumban az intézmények közötti kapcsolatépítés munkatervét is belefoglalták, és azt hangsúlyozták, hogy mindkét részről tovább ösztönzik a kulturális intézményeket és művészeket arra, hogy megismerjék a másik fél kultúráját, illetve sajátjukat képviseljék a partner országban. Ennek részeként például ösztönzik az irodalmi alkotások fordítását egymás nyelvére és a könyvvásárokon való kölcsönös részvételt.

A miniszter beszámolt arról is, hogy szerdán tárgyalt Ma Hsziao-vej egészségügyi miniszter-helyettessel, akitől segítséget kért a hagyományos kínai orvoslás magyarországi rendszerének kialakításához, a helyes szabványok felállításához.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy kelet-ázsiai útjának első állomása Malajzia volt, ahol részt vett az oktatási miniszterek 51 ázsiai és az európai országot tömörítő szervezetének találkozóján.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a tanácskozáson a globális, így Magyarországon is jellemző felsőoktatási problémákat vették sorra. Köztük szó volt a gazdasági igények, a nemzetstratégiai igények és a felsőoktatás kínálatának az összehangolásáról, de a finanszírozás, a szakképzés kérdései is napirenden voltak.

Mint mondta, Kuala Lumpurban kiváló lehetősége nyílt arra is, hogy a térség országainak képviselőivel tárgyaljon. Így például megbeszéléseket folytatott a Fülöp-szigeteki, laoszi, szingapúri, thaiföldi és vietnami partnereivel az állami finanszírozású magyar ösztöndíjak felhasználásának módjáról, illetve például Szingapúr esetében a kölcsönös lehetőségekről.
Balog Zoltán szerdán befejezte Malajziát és Kínát érintő látogatását.

MTI, EMMI

A Kárpát-medencei magyarság természetes vérkeringése részének nevezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagyváradi előadásában, hogy a fiatalok más országok egyetemein is tanuljanak, aztán hazatérjenek.

Balog Zoltán a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Áldozócsütörtöki Csendes Napja, valamint a 16. Partiumi Diákköri Konferencia zárórendezvényén tartott előadást Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér címmel csütörtök este.

Úgy vélte, a menni vagy maradni kérdésben az lenne a természetes, ha mindenki menne, de aztán hazatérne. Megjegyezte, a külföldön tanuló magyarok többsége vissza szeretne térni a hazájába. A politikának az a feladata, hogy perspektívát teremtsen számukra. “Magyarnak lenni büszke dolog, tegyünk azért, hogy ez meg is érje” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, néha “messze el kell menni, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon”.

Úgy vélte, az egyetemi oktatásnak a versenyképes tudás mellett a középosztályi életmódot is át kell adnia, és a nemzeti identitás megerősödését is szolgálnia kell.

A versenyképességet azért tartja fontosnak, mert – mint fogalmazott – “a versenyképes egyetemi diploma versenyképes országot is jelent”. A középosztály újratermelésének követelményét azzal magyarázta, hogy az erős középosztály tudja a legjobban fölzárkóztatni a leszakadó rétegeket. Hozzátette, az egyetemek identitásépítő funkciójára Magyarországon is nagy szükség van.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyarországi felsőoktatásban az intézmények gazdasági és szakmai irányításának szétválasztása “lesz a következő mérkőzés”.

Balog Zoltán úgy vélte, az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket egyfajta “megmaradási ösztön” hozta létre, hiszen, ahol nincs felsőoktatás, a középiskolai oktatás is elsorvad. Hangsúlyozta viszont, hogy Erdélyben sem mindegy, hogy milyen felkészültségű diplomások kerülnek ki a magyar egyetemek padjaiból.

Balog Zoltán az előadás után újságíróknak elmondta: a nap folyamán egyebek között arról tárgyalt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételei vannak annak, hogy magyarországi diákok is megismerjék a határon túli magyar felsőoktatási intézmények kínálatát.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Czeglédi Zsolt (MTI)