A szaktárca hangsúlyozta: a csatlakozás óta valamennyi környezetvédelmi szakterületen elsődlegesek voltak az uniós tagsággal összefüggő feladatok, a jogalkotás, a szabványosítás, a hozzájuk kapcsolódó hatásvizsgálatok elvégzése, az intézményi háttér átalakítása.
A VM ezek közül kiemelte a gazdasági szabályozóeszközként bevezetett környezetterhelési díjat, amely a levegőbe, vízbe, talajba történő anyag- és energiakibocsátás csökkentésére, illetve a leghatékonyabb megoldások alkalmazására ösztönöz.
Az elmúlt időszakban megtörtént a felszín alatti vizek és a talaj szennyezését okozó tevékenységek felülvizsgálata, továbbá szennyezés-csökkentési program készült. Megszűnt a legveszélyesebb szennyezőanyagok közvetlen felszín alatti vízbe történő bevezetésének lehetősége – sorolta a szaktárca.
A tájékoztatás szerint az unió támogatásával jelentős beruházások valósultak meg a települési szennyvízelvezetés és -tisztítás területén. A legnagyobb fejlesztések Győrben, Szegeden, Sopronban, Kecskeméten, Pécsen, Szombathelyen, Debrecenben, Hatvanban és Székesfehérváron történtek. A budapesti szennyvíz-elvezetés és -tisztítás a csepeli központi, valamint a dél-budai szennyvíztisztító megépülésével és a kapcsolódó beruházásokkal vált teljessé – emlékeztetett a VM.
Sikerült jelentős szennyezés-csökkentést, illetve minőségjavulást elérni a Balaton, valamint a Ráckevei (Soroksári)Dunaág vízminőségében – mutattak rá.
A levegőminőség-védelem területén a csatlakozási szerződésben vállalt átmeneti mentességgel kapcsolatos feladatok határidőre teljesültek – hívta fel a figyelmet a VM.
Hozzátették: az energetikai nagytüzelő berendezések átalakítása jelentős levegőminőség-javulást eredményezett az ország több régiójában. A legfontosabb változás a Mátrai Erőmű füstgáztisztítója, valamint a Vértesi Erőmű füstgáz-kéntelenítőjének üzembe helyezése volt. Ezek a beruházások az országos kén-dioxid-kibocsátást mintegy 30 százalékkal mérsékelték.
A légszennyezettségi mérőhálózatban befejeződött a monitorállomások kiépítése, ezzel 59 állomásból álló hálózat jött létre. Több fejlesztési projekt keretében elkészült az országos légszennyezettségi mérőhálózat egységes adatforgalmi rendszere.
Az Európai Unió hulladék keretirányelvének átültetését Magyarország a 2013. január 1-jén hatályba lépett, hulladékról szóló törvénnyel valósította meg. A törvény új alapokra helyezte a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás rendszerét, javítva annak minőségét és színvonalát. A hulladék mennyiségének csökkentésére bevezette a hulladéklerakási járulékot – ismertette a VM.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, illetve az annak részét képező Országos Megelőzési Programot tavaly decemberben fogadta el a kormány. A hazai hulladékgazdálkodás jogszabályi hátterének reformja a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotásával válik teljessé.
Magyarország természetvédelmi politikájának meghatározó eleme a két európai uniós természetvédelmi irányelv – a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi – végrehajtása, amelynek teljesítése főként a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul meg.
A terület-kijelölésre vonatkozó tagállami javaslat összeállítása az uniós csatlakozás feltétele volt. A tárca szerint az elmúlt 10 év fontos eredménye, hogy 2011-re sikeresen lezárult a Natura 2000 hálózat kijelölése, amelynek kiterjedése összesen 1,99 millió hektár.
A környezetvédelmi támogatások szempontjából a 2004-2014 között eltelt tíz év két nagyobb szakaszra osztható. A csatlakozást követő időszakban, 2004-2006 között a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) foglalta egységes keretbe a környezetvédelmi fejlesztéseket, ugyanakkor párhuzamosan folyt még a korábbi Phare és ISPA keretében megkezdett programok megvalósítása – ismertette a szaktárca.
A KIOP három ágazatban, a környezetvédelem, az energetika és a közlekedés területein belül tette lehetővé fejlesztések megvalósítását uniós társfinanszírozással, a támogatást kapott projektek megvalósítása 2004-2009 között megtörtént. A környezetvédelem prioritás keretében összesen 96 projekt valósult meg sikeresen, ehhez mintegy 48 milliárd forint támogatást fizettek ki.
A 2007-2013-as időszakban elsősorban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében valósultak meg a környezeti fejlesztések.
A KEOP teljes kerete 5,3 milliárd euró (1484,5 milliárd forint). Ennek 85 százaléka, 4,5 milliárd euró (1261,8 milliárd forint) az európai unió hozzájárulása, amelyből 517,5 millió euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 3,9 milliárd euró pedig a Kohéziós Alapból érkezik. A magyar közszféra hozzájárulása 15 százalékos, 795,3 millió euró (222,6 milliárd forint).
A KEOP keretét 2007-2013 között kiegészítették a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a Regionális Operatív Programok (ROP), a Határon Átnyúló Együttműködési Programok, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) és a LIFE, illetve a LIFE+ program forrásai – közölte tájékoztatójában a tárca. Jelezte: a KEOP keretében a fejlesztések megvalósítása még folyamatban van, 2015. december 31-éig számolhatók el az igazolt költségek, így a végleges projektszámot még nem lehet pontosan tudni.