A labdarúgó NB I 14. fordulója ma öt mérkőzéssel folytatódik. A Debrecen az újonc Puskás Akadémiát, a bajnok Győr a sereghajtó Kaposvárt fogadja. A legutóbbi négy tétmeccsét elveszítő Paks Pápára látogat, a több mint egy hónapja veretlen Honvéd pedig az MTK-hoz, míg a DVTK Pécsen feledtetné a Fraditól elszenvedett múlt heti vereséget. Az NB II-ben hét meccset rendeznek – mai program.

Válogatottban a Jegesmedvék, Pécsett javíthat a DVTK, a Mecsekben lehet újra bajnok Kazár Miklós, s itt lépnek parkettre a női kosarasok is. Megyei ra

“A 2011-ben életbe lépett energiastratégia hosszú távon tudja garantálni Magyarország energiaellátását” – jelentette ki az államtitkár. Elmondása szerint a világ energiafelhasználási igénye 2050-ig nőni fog, az energiahordozó-struktúra azonban nem fog lényegesen változni, továbbra is a kőolaj és a földgáz lesz a meghatározó. Mindez pedig árfelhajtó tényezőként is jelentkezik – hívta fel a figyelmet. Kovács Pál rámutatott: az Európai Unió szintjén is lassú az “energiamix” átalakulása, az elmúlt 22 év alatt megduplázódott a megújuló energiaforrások részaránya, de még így is csak 15 százalékot tesz ki. Az erőltetett támogatási rendszerből eredő szociális feszültségek súlyát pedig még nem lehet felmérni – tette hozzá.

Rámutatott: az EU egyre inkább függő helyzetbe kerül az energiaimport miatt. Az Egyesült Államokban kibányászott palagáz kiszorítja a szenet, ami viszont az európai piacokon jelenik meg, és sorra épülnek a szénerőművek.

“A jelenlegi támogatási rendszer szociális válsághoz, energiaár-emelkedéshez fog vezetni, ami agyonvágja Európa versenyképességét” – fogalmazott.

Kovács Pál arról is beszélt, hogy Magyarország energetikai szempontból sebezhető. A felhasználásban meghatározó szerepet játszanak a fosszilis energiahordozók, ezek importja fedezi az energiaszükséglet 62 százalékát. Ebből is kiemelkedik a földgáz: az ország szükségleteinek 82 százalékát importból kell fedezni. Ugyanakkor az erőműpark jelentős része elavult, az épületek 70 százalékának energiafelhasználása pazarló, a megújuló energia hasznosítás pedig 2012-ben alig 9,3 százalék volt.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Energiastratégia az ország hosszú távú, versenyképes energiaellátásának biztosításának érdekében célul tűzi ki az energiafelhasználás hatékonysága és a megújuló energiaforrások ésszerű növelését, a biztonságos atomenergia alkalmazását, valamint a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát felhasználását. Rámutatott: Magyarország a fosszilis energiahordozók tekintetében nem szegény, ezek kiaknázása révén lényegesen csökkenthető az import-függőség.

Kasó Attila miniszterelnöki biztos a bányászat perspektíváiról szólva rámutatott, hogy a 2012-ben megfogalmazott célok között van a szénbányászat újraindítása, ehhez kapcsolódva a szén vegyipari felhasználásának megteremtése, az ércbányászat megindítása elsősorban Pécsen és Recsken, a geotermikus energiafelhasználás elterjesztése, valamint a bányászati hulladékok nagyarányú feldolgozása.

Elmondta: a szénbányászatra elsősorban Észak-Baranyában, Tolnában látnak lehetőséget, itt több mint 400 millió tonna feketeszén van, de borsodi, nógrádi területeket is vizsgálnak. Az ércbányászat esetében Recsk jöhet szóba: itt 30-70 millió tonna ércvagyon termelhető ki gazdaságosan, és mintegy 800 embernek adhatna munkát. A pécsi uránbányászatról kormányelőterjesztés készült – tette hozzá.

Kasó Attila utalt arra is, hogy a bányászati hulladékokra korábban általában veszélyforrásként tekintettek. Ezen anyagok összetételét megismerve, a megfelelő technológia alkalmazásával nagy értékű nyersanyaghoz lehet jutni – vélekedett. Szavai szerint a vörös iszapból kinyerhető fémek, ritkaelemek értéke a magyar államadósság mértékével vetekszik. Az országban 75 millió tonna vörös iszap halmozódott fel, ebből 50 millió tonna Ajka mellett, amelyben a kivonható ritkaelemek, fémek értéke meghaladja a 110 milliárd dollárt – ismertette.

A Dalkia cégcsoporthoz tartozó Pannonpower fejlesztésének eredményeként a meglévő fatüzelésű mellett épült, szalmával, kukoricaszárral és energianáddal üzemelő 35 megawattos villamos energia és 70 megawattos hőtermelő kapacitású berendezés a maga nemében a legnagyobb Magyarországon.

Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter beszédében hangsúlyozta: a beruházás illeszkedik az ország energiaimport-függőségének csökkentésére irányuló kormányzati koncepcióba, hozzájárul a megújuló energia részarányának növeléséhez, és jelzi, hogy a piaci szereplők bíznak a magyar gazdaság növekedésében.

A miniszter kitért arra, hogy a pécsi erőműben alkalmazott innovatív megoldásoknak köszönhetően a baranyai megyeszékhely lett az első hazai nagyváros, ahol a távfűtött épületek hőellátását kizárólag helyben beszerzett tüzelőanyaggal, fenntartható módon biztosíthatják, s ezáltal Magyarország évente összesen 80 millió köbméter földgáz eltüzelését válthatja ki.

Kiemelte, hogy Magyarország 2020-ra vállalta: 14,6 százalékra növeli a megújuló energiák részarányát. Ez tavaly 9,3 százalék volt, amivel már a 2016-os terv teljesült.

A blokk által a hő mellett évente termelt 200 gigawattóra villamos energia több mint 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.

Németh Lászlóné szólt arról is, hogy a beruházás azzal, hogy értékessé teszi az eddig nem, vagy kis mennyiségben hasznosított mezőgazdasági melléktermékeket, munkahelyeket teremt, az olcsóbb energia előállításával hozzájárul a rezsiköltségek mérsékléséhez.

Franck Lacroix, a Magyarországon 630 embert foglalkoztató Dalkia elnöke hangoztatta, hogy a cégcsoport hosszú távra tervez Magyarországon, ahol eddig 65 milliárd forintot fektetett be. Kiemelte, hogy elkötelezettek a helyi energiatermelő rendszerek üzemeltetésében és folyamatos korszerűsítésében, mert fontos számukra, hogy tevékenységük egyaránt szolgálja az ország, az érintett önkormányzatok, a vállalatok és a maguk érdekeit.

Megjegyezte, hogy a pécsi biomassza-beruházás a Dalkiának a helyi munkaerőt, erőforrásokat előtérbe helyező filozófiája mentén történt. Jelezte: az új blokk üzemeltetéséhez évi 240 ezer tonna mezőgazdasági melléktermékre van szükség, ennek beszerzése évi 4 milliárd forintnyi többletbevételhez juttatja a régió gazdálkodóit, a begyűjtés és a szállítás 170, időszakosan pedig további 470 embernek teremt munkalehetőséget.

Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete arról szólt, hogy a Dalkia pécsi fejlesztése a város sikere is, és ebben jelentős szerepe van a cégcsoport itt tevékenykedő mintegy 200 dolgozójának, a jól képzett, kreatív magyar szakembereknek.

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere azt mondta: a baranyai megyeszékhely stratégiai célja, hogy Magyarország legzöldebb városává váljon. Példaként hozta fel, hogy a város megújította helyi járatú autóbusz parkját, és egy szennyvíziszapot hasznosító biogázüzem is épül, amelynek alapkövét a hét elején rakták le. A politikus reményét fejezte ki: Pécs a jövőben nemcsak a kultúrája, vagy az 1367-ben alapított egyeteme, hanem a gazdaságnak is fontos helyszínévé válik Magyarországon.

A férfi kosárlabda NB I-ben szereplő PVSK amerikai centere, Garrett Green vállát műteni kell, így féléves kihagyás vár rá.