Európai színvonalúnak nevezte a magyar óvodákat és az óvodapedagógusok munkáját Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Szerencsen, ahol óvodaépületek átadásán vett részt.

A több mint félmilliárd forintból felújított óvodák átadásakor a szakminiszter elmondta: ezek az intézmények olyan helyek, ahol kiegyenlítődhetnek azok a hátrányok, amelyeket számos gyermek magával hoz a családjából.

“Szomorúnak” ítélte ugyanakkor azt, hogy amikor az óvodákból az általános iskolák alsó tagozatába kerülnek a gyerekek, akkor ezek a hátrányok nem hogy csökkennének, hanem növekednek.

Valamiért az iskolai rendszerünk, a köznevelési rendszerünk nem alkalmas arra, hogy csökkentse a gyerekek “magukkal hozott hátrányát”, aki esélytelenül került be az általános iskolába, az úgy is kerül ki onnan – jelentette ki Balog Zoltán.

A szaktárca vezetője szerint ezért is nagyon nagy szükség van az óvodai rendszer megerősítésére. Szólt arról is, hogy miniszteri keretéből fedezi a megújult szerencsi óvodák hiányzó bútorait és játékait.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város az Észak-magyarországi Regionális Operatív Program pályázatán csaknem 481,5 millió forintot nyert két óvoda korszerűsítésére, bővítésére, valamint egy harmadik óvoda zeneoktatási épületté átalakítására. Ehhez csaknem 54 millió forint saját pénzt is hozzátett az önkormányzat.

Egyebek mellett új csoportszobákat, tornaszobákat alakítottak ki, megújult az épületgépészet, ablakokat, ajtókat cseréltek ki, a hangszeres zeneoktatás érdekében szaktantermek, hangszigetelt helyiségek létesültek, kialakítottak próbatermet, hangszerraktárat is.

A fejlesztéseknek köszönhetően csaknem 300 óvodás és bölcsődés, és több mint 200 zeneiskolás gyermek nevelési, oktatási körülményei javultak jelentősen Szerencsen.

A kormány az egyházakkal egyetértésben létrehozza a reformáció emlékbizottságát, amely 2013. október 31-től 2017. december 31-ig működik, elnöke Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor lesz – jelentette be Balog Zoltán a reformáció emlékhónapja keretében tartott gálaesten vasárnap Budapesten.

Az emberi erőforrások minisztere a Protestáns közéletiség-hagyomány és jövő című előadásának keretében a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén elmondta: a testületbe állandó tagokat delegálhatnak a magyarországi és a Kárpát-medencei protestáns egyházak, a MEÖT, állandó meghívott lesz Németország, Svájc és Hollandia magyarországi nagykövete, és tagot delegálhat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy 2017-ben együtt ünneplik az egyházak a reformáció kezdetének 500. évfordulóját, ezen a fórumon pedig “azon gondolkodhatunk, hogy mit is jelent kegyelemből élni”. Kiemelte: a protestánsoknak meg kell mutatniuk, hogy nem saját magukért, nem saját érdekből cselekednek, hanem a többiekért küzdenek.

A miniszter hangsúlyozta: a magyarság jövője és sikere, illetve az, hogy lesz-e áldás a jövő Magyarországán, azon múlik, hogy mindenki, aki értéket hordoz, hozzá tudja-e adni az értékét a “közösbe”. Úgy vélte, a legdöntőbb az, hogy a mélyszegénységben élők hozzáadják-e mindazt, “amivel ők tartoznak ennek az országnak”. Ha a különböző társadalmi rétegek által képviselt értékek nem adódnak össze, akkor nem lesz felemelkedés – mondta.

Utalt arra: ahhoz, hogy összeadódjanak az értékek ebben az országban, “kell egy közép, valamifajta közmegegyezés” arról, hogy mi az érték a múltunkban és milyen jövőt szeretnének ennek az országnak. Mint mondta, a keresztény közösségek azok, “akik nem az egész nevében, de az egészért szólnak, az egészért tesznek, az a dolguk, hogy mutassanak túl önmagukon”.

Az eseményen részt vett Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, valamint Nicola Beer, a németországi Hessen tartomány oktatási és kulturális minisztere is.

(Szöveg: MTI, videó: Kormany.hu)

A Magyarország keleti részén élők munkáját és erőfeszítéseit méltatta az emberi erőforrások minisztere pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Garbolcot és a romániai Szárazbereket (Bercu) összekötő út átadási ünnepségén.

Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében arról beszélt, hogy az ország keleti szélén lévő települések leszakadóban vannak a nyugatiaktól, a keleten élőknek küzdelmesebb és nehezebb az életük, ennek ellenére ez a térség élni és fejlődni akar.

A lemaradás behozásához szükség van útra, kultúrára, munkahelyre és felzárkózásra, az akaratra pedig jó példát mutatnak a helyiek – fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól. A most átadott, több mint 2,1 kilométer hosszú útszakasz révén ismét kapcsolat alakult ki a két település között.

A következő lépés a schengeni határnyitás lesz, amikor útlevél-ellenőrzés nélkül lehet átmenni egyik községből a másikba – tette hozzá.

A magyar-román-ukrán hármas határ közelében fekvő, 157 lelkes Garbolc eddig zsákfalu volt, a szomszédos román településre csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni. Az 1 millió 256 ezer euró összköltségű beruházás keretében megépült útszakasz kétharmada Magyarországon valósult meg. Az utat határátlépésre csak Románia schengeni csatlakozása után lehet használni.

Balog Zoltán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei körútján megtekintette az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával felújított középkori római katolikus templomot Zajtán, és tájékozódott a minisztérium koordinálásában zajló Gyerekesély programról Tisztabereken.

(Forrás: MTI)