KULTúRA
- A világ első, ma is működő szabadtéri mozija, a Sun Picture Gardens Ausztráliában, Broome városában nyílt meg 1916-ban.
- Magyarországon az első kertmozi 1920 áprilisában, Budapesten, a Városligeti fasor és az Aréna út sarkán kezdte meg működését.
- Az 1800 főt befogadó Városligeti kertmozi némafilmvetítésekkel, zenekarral és büfével várta a közönséget.
- A videókultúra az 1980-as évek végére szinte teljesen visszaszorította a szabadtéri mozik, de a Balatonon több helyen is fennmaradtak.
- Napjainkban a pop-up vetítések és a balatoni kertmozik tartják életben a műfajt, autós beállóhelyekkel és klasszikus filmekkel.
- A világ első, ma is működő szabadtéri mozija, az ausztráliai Sun Picture Gardens 1916-ban nyílt, idén 110 éves.
- Magyarországon az első kertmozi 1920 áprilisában, a budapesti Városligeti fasor sarkán indult, 1800 fős kapacitással.
- A videókultúra ellenére a kertmozi ma is él, különösen a Balatonon és pop-up vetítések formájában, megőrizve egyedi hangulatát.
A mozivászon az álmok kiterjesztése, de a kertmozi ezt a vásznat a végtelenségig feszíti ki, hiszen a csillagok ragyogása vagy a tükröződő tópart éppúgy részévé válhat a filmélménynek, mint maga a cselekmény. Ez a különleges hangulat az, ami évszázados vonzerővel ruházza fel a szabadtéri vetítéseket, és amiért sokan a valódi 3D-s élményt nem a kék és piros színű papírszemüvegben, hanem a természet adta térben találják meg.
Hogyan indult útjára a kertmozi a világban?
A kertmozi története egészen a múlt század elejére nyúlik vissza, és a műfaj a mai napig képes megújulni és hódítani. A világ első és ma is működő szabadtéri mozija, a Sun Picture Gardens Ausztráliában, Broome városában nyílt meg 1916-ban, tehát idén ünnepli 110. évfordulóját. A szabadtéri mozik az 1920-as évek elején kezdtek el világszerte elterjedni, de már korábban is akadtak példák: Athénban, a Syntagma téren már 1900 nyarán vetítettek filmeket, és a mediterrán városban még az 1960-as években is több száz szabadtéri mozi működött. Az Egyesült Államokban az 1940-es évek végétől váltak a drive-in, vagyis autós mozik a populáris kultúra részévé. Ugyanebben az időben a kommunista Kínában mobil vetítőegységek járták a falvakat és a gyárakat, ideiglenes vásznakat helyezve ki gyárudvarokon vagy sportpályákon. A kétezres években, a használt vetítőgépek árának csökkenésével, elterjedtek az online szerveződő gerillakertmozik, melyek akár felhőkarcolók és parkolóházak tetején, sőt, Kanada északi részén hófalakra is vetítenek filmeket.
Mikor nyílt meg az első magyar kertmozi, és milyen volt?
Magyarországon a szabadtéri mozik az első világháború és a spanyolnáthajárvány után, az 1920-as évek elején jelentek meg Budapesten. Az első honi kertmozi 1920 áprilisában nyílt meg a Városligeti fasor és az akkori Aréna út (mai Dózsa György út) sarkán. A vállalkozás Révész Artúr mozis innovációjának köszönhető, aki a járvány okozta nehézségek ellenére is meglátta a lehetőséget a kertekben tartott vetítésekben. Az intézmény kimondottan grandiózus volt, hiszen 1800 főt tudott befogadni, és a némafilmvetítések mellé zenekart is szerződtettek. A kényelmet és a hangulatot büfé, sör és fagyi is szolgálta, akárcsak egy vurstliban. Nem sokkal később megjelent a konkurencia is: a Városligeti tó partján, az Astoriánál, a lebontott régi Nemzeti Színház helyén, illetve a Margitszigeten is létesültek szabadtéri vetítőhelyek, ahol a vásznat egy vízre helyezett szerkezetre feszítették ki. Az első bemutatott film a háború utáni változásokra reflektáló amerikai alkotás, a Visszatért hősök volt. A vállalkozás olyan sikeres lett, hogy egy idő után már napi két előadást is tartottak, épp ezért érthetetlen, hogy a vetítések miért maradtak abba a harmincas években. Hasonlóan rejtélyes, hogy az 1957-ben újraindított, sikeres vetítéssorozat miért szűnt meg csupán egy év után.
A kertmozik fénykora és hanyatlása Budapesten és vidéken
Buda sem maradt kertmozi nélkül: 1922-ben a városmajori Parkmozi várta azokat, akik a fák között szerettek volna filmeket nézni. Később, 1935-ben épült meg a Városmajori Szabadtéri Színpad, ahol szintén vetítettek hangosfilmeket. A munkások lakta Angyalföldön a Vasaskert-féle kertmozi, Kőbányán pedig a Csajkovszkij szolgáltatta a kikapcsolódást. Az 1980-as évek második felére azonban a videókultúra térhódítása betett a kertmoziknak is, és alig maradtak szabadtéri filmszínházak Budapesten. Egy ideig még tartotta magát az ország legnagyobb kertmozija, a háromezres nézőszámokat produkáló Sziget a Margitszigeten. Vidéken is próbálkoztak autós mozik létesítésével: Ráckevén már 1986-tól működött egy kétszáz autó befogadására alkalmas mozi, és volt autós mozi Budapesten, a Nagykőrösi úti Fővárosi Autópiac területén, valamint az érdi focipálya mellett is. A Balaton-parti Csopakon is megpróbálkoztak hasonlóval, ahol a filmek hangját FM-rádión keresztül lehetett fogni az autókban.
A kortárs kertmozi élmény: hol találjuk meg ma?
Bár a nyolcvanas évek végi hanyatlás után sokan temették a műfajt, a kertmozi sosem tűnt el teljesen, és ma is érdemes pop-up jellegű vetítésekre vadászni. Ilyen lehetőséget kínál például a Lupa Beach, ahol időnként el lehet csípni egy-egy vetítést, vagy a Csopaki Kertmozi, ahol még ma is megélhetjük az autós mozi élményét autós beállóhelyekkel. A kertmozis programok ma inkább afféle nyári kuriózumok, ahol a kreatív polgármesterek városi parkokban tartanak alkalmi vetítéseket, jellemzően olyan klasszikus magyar filmekkel, mint a Macskafogó vagy a Pogány Madonna. Szabadtéri színpadokon is gyakran felbukkannak filmvetítések a nyári szezonban. A Balaton-parti kertmozik a hetvenes és nyolcvanas években főleg a strandolókat szolgálták ki, és szerencsére a 2000-es évekre nemcsak a hekk, hanem néhány kertmozi is megmaradt a tóparton. A déli parton Balatonlellén és Zamárdiban, míg az északi oldalon Fövenyesen, Révfülöpön, Csopakon, Balatonakalin és Vonyarcvashegyen is találunk szabadtéri filmszínházakat. Aki megfordult ezeken a helyeken, tudja, hogy nincs jobb érzés annál, mint amikor a vetítőgép zúgását elnyomja a tücskök ciripelése.
A kertmozi időtálló varázsa és jövője
A kertmozi jelensége sokkal több, mint egyszerű filmvetítés: egy komplex élmény, amely a nosztalgiát, a közösségi kikapcsolódást és a természet közelségét ötvözi. A digitális technológia és az otthoni szórakoztatás térhódítása ellenére sem tűnt el, sőt, a kétezres években a gerillakertmozik révén új formákban éledt újjá. Ez is bizonyítja, hogy az emberek mindig is vágyni fognak azokra a pillanatokra, amikor a mozi varázsa nem egy sötét teremben, hanem a csillagos ég alatt, egy tóparton vagy egy parkban bontakozik ki. A kertmozi nem csak egy műfaj, hanem egy életérzés, amely a nyári programok elengedhetetlen része marad, és folyamatosan képes lesz megújulni, hogy a jövő generációi is átélhessék a természet adta „valódi 3D” élményt.
Gyakori kérdések
Mikor nyílt meg a világ első szabadtéri mozija?
Mikor jelentek meg a szabadtéri mozik Magyarországon?
Milyen volt az első budapesti kertmozi?
Melyik volt az első film, amit a budapesti kertmoziban vetítettek?
Miért szűntek meg a kertmozik a 30-as években és 1957 után?
Hol működtek autós mozik Magyarországon?
Mely balatoni településeken találunk ma is kertmozit?
Milyen filmeket vetítenek jellemzően a mai pop-up kertmozikban?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor nyílt meg a világ első szabadtéri mozija?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A világ első és ma is működő szabadtéri mozija, a Sun Picture Gardens, az ausztráliai Broome városában nyílt meg 1916-ban. Idén tehát a 110. évfordulóját ünnepli a különleges intézmény.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor jelentek meg a szabadtéri mozik Magyarországon?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Magyarországon a szabadtéri mozik az első világháború és a spanyolnáthajárvány után, az 1920-as évek elején jelentek meg Budapesten. Az első honi kertmozi 1920 áprilisában nyílt a Városligeti fasor és az Aréna út sarkán.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen volt az első budapesti kertmozi?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az első budapesti kertmozi a Városligeti fasor és az Aréna út sarkán rendkívül grandiózus volt, 1800 főt tudott befogadni. Némafilmvetítésekkel, zenekarral, büfével, sörrel és fagyival várta a közönséget, igazi vurstli hangulatot teremtve.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Melyik volt az első film, amit a budapesti kertmoziban vetítettek?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az első film, amelyet a budapesti Városligeti kertmoziban vetítettek, a Visszatért hősök című amerikai alkotás volt. Ez a film a háborút követő, földrengésszerű változásokra reflektált, és nagy sikert aratott.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért szűntek meg a kertmozik a 30-as években és 1957 után?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A forrás szerint érthetetlen, hogy a kezdeti nagy siker ellenére miért maradtak abba a vetítések a harmincas években. Hasonlóképpen érthetetlen az is, hogy az 1957-ben újraindított sikeres vetítéssorozat miért szűnt meg csupán egy év után.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hol működtek autós mozik Magyarországon?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Magyarországon több helyen is működtek autós mozik. Ráckevén 1986-tól volt egy kétszáz autó befogadására alkalmas mozi, de Budapesten, a Nagykőrösi úti Fővárosi Autópiac területén, valamint az érdi focipálya mellett is próbálkoztak ezzel a formával. Csopakon is voltak ilyen kísérletek.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mely balatoni településeken találunk ma is kertmozit?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Balatonnál több településen is maradtak fenn kertmozik a 2000-es évekre. A déli parton Balatonlellén és Zamárdiban, míg az északi oldalon Fövenyesen, Révfülöpön, Csopakon, Balatonakalin és Vonyarcvashegyen is várják a látogatókat.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen filmeket vetítenek jellemzően a mai pop-up kertmozikban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A mai pop-up jellegű kertmozikban jellemzően klasszikus magyar filmeket vetítenek. Gyakran szerepel a programban például a Macskafogó vagy a Pogány Madonna, de szabadtéri színpadokon is el lehet kapni alkalmi vetítéseket.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem1 687 szó · ≈8 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Ferenczi György az élet értelmét kutatja a Kék Cetli élő estjén
- Merino történelmi csodacseréje: kétszeres vb-hős
- Wimbledon: Történelmi cseh női döntő, Nosková is ott van!
- Vb-nézőszám: 99,7% eladás sem hoz rekordot
- Zöld-foki vb-hősök hazatérése: tízezrek ünnepeltek Praiában
A Pécs Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 49 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Zsolnay Negyed: rekordnyár 50+ koncerttel és 12 kiállítással
A Zsolnay Negyed rekordnyári programmal készül 2026-ban: június 1. és augusztus 31. között több mint…
Pécs: Fényfesztivál MAX – Egyedi élmények a jubileumi évben
A 10. Zsolnay Fényfesztivál július 2-5. között Pécsen a belvárosi ingyenes vetítések mellett exkluzí…
EU nagykövetek Pécsett: Ír fókusz a Zsolnay Fényfesztiválon
Az Európai Unió nagykövetei látogattak Pécsre a 10. Zsolnay Fényfesztiválra, ahol az ír kultúra és a…
Hobo őszinte vallomásai a Kék Cetliben a Művészetek Völgyében
Földes László Hobo lesz a Kék Cetli sorozat következő vendége a Művészetek Völgyében. Július 31-én, …
Pesti gettó: Hangok az időutazó emlékezetből
A „Látod?” hangséta egyedülálló módon vezeti végig a résztvevőket a pesti gettó területén. Prokob Bo…
Superar: Zene hidat épít, önbizalmat ad, legyőzi a félelmet
A Superar Zeneművészeti Alapítvány ingyenes zenei képzéssel épít önbizalmat és közösséget hátrányos …
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.
A Zsolnay-kerámia otthona
A Zsolnay Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Pécsett alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Zsolnay Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vélemények és visszajelzések
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen él. Tanulságos.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen él. Tanulságos.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! A pécsi szempont különösen hasznos volt.