MűVéSZET
- Végh Júlia képzőművész kollázs és olajfestészet technikával alkot a Gutenberg-házban.
- Munkáira a belső tájak, álomlogika és egzotikus növényi motívumok, például kaktuszok jellemzőek.
- A művész dédapja a Schönbrunni Pálmaház vezetője volt Ferenc József udvarában.
- Korai, filmszerű kompozícióival nyerte el az ESSL Art Award díját.
- Képein a valóság és a képzelet, a figurális és az absztrakt közötti határ elmosódik.
- Végh Júlia képzőművész kollázs és olajfestészet technikával alkot, melyekben a valóság és az álom határa elmosódik, gyakran egzotikus növényi motívumokkal.
- A művész dédapja Ferenc József udvarában volt pálmaházvezető Schönbrunnban, ami inspirációként szolgál Végh Júlia műveinek kastélyszerű, paradicsomi hangulatához.
- Munkáira a nőies érzékenység, az ambivalencia és a folyamatos kísérletezés jellemző, a kis kollázsoktól a nagy olajfestményeken át a selyemkendőkig.
A Gutenberg-ház legfelső szintjén, egy gyönyörű ólomüveges ajtón keresztül juthatunk Végh Júlia műtermébe, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra. Ez a környezet is hozzájárulhat ahhoz, hogy az alkotó kompozícióin folyamatosan megjelennek a titokzatos belső tereket és különös tájakat idéző világok, amelyek valamilyen módon mindig túlmutatnak a hétköznapiságon. Képei átjárókként, törékenyen lebegő terekben mutatják be a valóság és a belső táj határainak elmosódását, a nézőt egy álomszerű, mégis valóságos utazásra hívva.
A kollázs mint felszabadító alkotói út
Végh Júlia alkotásai kollázsolással születnek, mely technikát felszabadító gesztusként, nem pedig tudatosan eltervezetten fedezte fel. A művész elmondása szerint Szűcs Attilával és Alexander Tineivel közösen kezdtek olyan szabad gyakorlatokkal kísérletezni, amelyek segítettek kilépni a képkészítésről addig alkotott elvárásokból. A cél az volt, hogy a megszokottól eltérően, tét nélkül, teljesen szabadon dolgozzanak. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy Végh Júlia képein ambivalens terek jelenjenek meg, amelyek egyszerre idéznek rejtett kerteket, szobabelsőket és mesés tájakat, mintha mindegyik kép egy-egy ablak lenne egy másik világra. A kompozíciók egyszerre hordoznak szimbolikus és narratív olvasatot, érzeteket és sejtéseket közvetítve, mágikus hatást kölcsönözve a látványnak.
Bár Végh Júlia munkáiban érzékenyen billeg a figuralitás és az absztrakció között, pályája a klasszikus figuratív festői hagyományból indult, ezzel is diplomázott. Korai anyagai között filmszerű kompozíciókat találunk, amelyek már megmutatták azt a színpadszerűséget, groteszk humort és asszociatív gondolkodást, amelyek később a kollázsokban is meghatározóvá váltak. Ezek a munkák felkeltették a szakma figyelmét is, melynek eredményeként elnyerte velük az ESSL Art Award díját. „Sajtófotókból dolgoztam, és azokból abszurd dolgok jöttek elő. A fotóra festettem, rétegeket pakoltam össze, és valahogy mindig megláttam bennük egy motívumot, amiből továbbhaladva groteszk, bizarr helyzeteket teremtettem a kép terein belül” – meséli Végh Júlia, rámutatva, hogy már korai alkotásaiban is jelen volt a képzelet elcsúszása és a valóság enyhe megbillenése.
Milyen művészi hatások érik Végh Júlia képeit?
Végh Júlia képein a tér gyakran egy különös színpadként működik, egy álomszerű, belső díszletként, ahol a tárgyak, növények és minták saját logika szerint rendeződnek el. Ezért munkássága szorosan kapcsolható a szürrealizmushoz, de eszünkbe juthat róla El Kazovszkij teátrális világa, a futuristák mozgásérzékenysége, vagy Matisse ornamentális térfelfogása is. A művész maga Francis Bacon festészetét érzi leginkább közel magához, de képeinek labirintusszerű, belső terei Ország Lili világát is megidézhetik, ahogy Anna Margit groteszk, meseszerű érzékenysége is rokonítható vele. Mindez összefügg azzal is, hogy a KREA-ban interior styling képzést végzett, így kompozíciói gyakran úgy épülnek fel, mintha egy képzeletbeli szoba részletei lennének, sajátos szabályrendszerrel. „Nem mindig látjuk, hogy hogy is néz ki az a világ, amiben élünk, csak elemeket látunk, amelyek viszonyrendszerben vannak, érzeteket váltanak ki, de nem tudunk eléggé kizoomolni” – hangzik el a művésszel folytatott beszélgetésünk során, rávilágítva a képek látszólagos káoszára, melyből végül mégis kirajzolódik valamiféle törékeny rend.
Hogyan kapcsolódik Ferenc József udvara a művész munkáihoz?
Végh Júlia munkáin gyakran megjelennek az egzotikus növények, mint a kaktuszok, korallok, hínárok, pálmák és vízinövények, amelyek egyszerre burjánzóak, törékenyek és nehezen megközelíthetők. Egy alkalommal valaki megjegyezte, hogy sok képén található kaktuszszerű növényi minta, és feltételezte, hogy ez az önvédelemre utal. Végh Júlia számára a kaktusz nem csupán egzotikus növény vagy dekoratív forma, hanem érzékeny önvédelmi alakzat, sőt, akár önportré is. Ez a motívum mélyebb gyökerekkel is bír, hiszen a művész nagymamájának elmondása szerint dédapja botanikus kertész volt, Schönbrunnban dolgozott, a Pálmaház vezetőjeként. „Volt, hogy Ferenc Józsefnek vitte a pálmákat a bálra” – meséli Júlia. Ez az anekdota gyönyörűen illeszkedik a képek világába: Végh tereiben valóban van valami előkelő, kastélyszerű, már-már királylányos hangulat. Elveszett vagy elképzelt paradicsomi állapot ígéretét hordozzák, titkos kertek, víz alatti paloták, szecessziós enteriőrök és álombeli díszletek nyílnak meg bennük, erősítve a művészet és a családi örökség közötti finom, de mély kapcsolatot.
Az alkotás, a flow és a nőies érzékenység
A művész képeinek elkészítési folyamata is figyelemre méltó: Végh Júlia figyeli, hogy egy motívum hová kívánkozik, mikor billen helyére egy részlet, mikor kezd el működni a kép tere. Elmondása szerint „régen ez nem volt ennyire természetes, később fejlődött ki, hogy a kivágott részek tologatásával a képek szinte maguktól szerveződnek. Ilyenkor belekerülök a flow-ba.” Az alkotás így nála benyomások és apró döntések láncolata, amelyben a hibázásnak is helye van. Nem végleges kudarc, ha egy kép nem áll össze azonnal; ilyenkor félreteszi, majd később újra előveszi. Volt olyan kép, amiről azt hitte, elrontotta, majd négy év után mégis sikerült befejeznie. A festészethez való kötődése korán kialakult, már négyéves kora körül tudta, hogy festőművész szeretne lenni. Amikor az iskolai tanulás nehézségei miatt sokszor kudarcélménye volt, a rajz és a festés jelentette számára azt a menedéket, ahol feloldódhatott az elvárások súlya alól.
Végh Júlia képei egy nőies, érzéki festői világot mutatnak fel: a pasztelles és élénk színek, a csillámpor, a pasztózus felületek első pillantásra könnyedséget, szinte mesés édességet sugallnak. Van bennük valami varázslatszerű, ami az álomlogikával is összefügg, melyet a művész gyakori és inspiráló álmai is táplálnak. Mintha ezt sűrítené a falon olvasható mondata is: „A boldogság könnyekben fuldokolt.” Képei pont ettől válnak izgalmassá: egyszerre vonzanak és bizonytalanítanak el, egyszerre játékosak és fenyegetők, édesek és fájdalmasak. A művész mintha folyamatosan a tökéletes lelkiállapot elérését keresné alkotásain keresztül, amelyben az öröm, a boldogság és a szenvedély fenntarthatatlan és folyton változó állapotát rögzítené.
A kollázstól a selyemkendőig: Végh Júlia technikai világa és tervei
A kis kollázsok mellett Végh Júlia nagy olajképeket is fest, amelyek kiindulópontjai a papírmunkák. A kis kollázsokban van valami intim, kukucskálásszerű érzés, mintha egy paszpartuval keretezett ablakon keresztül néznénk be egy sűrű, burjánzó belső világba. A fehér keret tisztasága és a belőle néha túlfutó formák még inkább felerősítik ezt az átjárójelleget. A nagy festmények készítésekor a kollázs kiindulópontként működik, de a kép a vásznon már egészen más anyagiságot és intenzitást kap. Végh Júlia először akril alappal dolgozik, majd szénnel viszi fel a kompozíció főbb elemeit. Erre épülnek rá az olajrétegek: a csúszós, lassan mozduló festék lehetővé teszi, hogy a formák egymásba csússzanak, elmozduljanak, és áttűnjenek egymáson. Végh Júlia képei nem feltétlenül akarnak egyetlen formában megállapodni, folyamatosan keresik az új kifejezési módokat. Néhány éve elkészült már egy nyolc képből álló litómappa, most pedig az egyik nagy képéből selyemkendőt gyártatnak. A következő időszakban új nagy festmények is készülnek, egy őszi mini szólókiállítás a Yes Galleryben és további csoportos szereplések is körvonalazódnak.
Gyakori kérdések
Hol található Végh Júlia műterme?
Milyen technikával alkot Végh Júlia?
Milyen díjat nyert el Végh Júlia korai munkáival?
Milyen művészek hatottak Végh Júlia munkásságára?
Milyen képzést végzett Végh Júlia a KREA-ban?
Hogyan kapcsolódik Ferenc József Végh Júlia művészetéhez?
Milyen jövőbeli kiállítási és projekt tervei vannak Végh Júliának?
Mi a kaktusz szimbolikája Végh Júlia képein?
Milyen mondat olvasható Végh Júlia műtermének falán?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Hol található Végh Júlia műterme?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia műterme a budapesti Gutenberg-ház legfelső szintjén található, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra. Egy gyönyörű ólomüveges ajtón keresztül lehet bejutni az alkotó terébe.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen technikával alkot Végh Júlia?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia elsősorban kollázs technikával alkot, amit felszabadító gesztusként fedezett fel, Szűcs Attilával és Alexander Tineivel közös kísérletezés során. Emellett nagy olajképeket is fest, melyekhez az akril alapot szénnel viszi fel, majd olajrétegekkel dolgozik.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen díjat nyert el Végh Júlia korai munkáival?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia korai, filmszerű kompozícióival, amelyek sajtófotókból indultak ki és groteszk, bizarr helyzeteket teremtettek, elnyerte az ESSL Art Award díját. Ezek a munkák már megmutatták későbbi kollázsainak alapvető jegyeit.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen művészek hatottak Végh Júlia munkásságára?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia művészetére számos alkotó hatott, többek között Francis Bacon festészete, amelyet a legközelebb érez magához. Emellett eszünkbe juthat róla El Kazovszkij teátrális világa, a futuristák mozgásérzékenysége, Matisse ornamentális térfelfogása, valamint Ország Lili és Anna Margit groteszk, meseszerű érzékenysége.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen képzést végzett Végh Júlia a KREA-ban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia a KREA-ban interior styling képzést végzett, ami jelentősen befolyásolja kompozícióinak térfelfogását. Képei gyakran úgy épülnek fel, mintha egy képzeletbeli szoba részletei lennének, sajátos szabályrendszerrel.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan kapcsolódik Ferenc József Végh Júlia művészetéhez?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia dédapja botanikus kertész volt, aki Schönbrunnban, a Pálmaház vezetőjeként dolgozott Ferenc József udvarában. Ez a családi anekdota, miszerint dédapja Ferenc Józsefnek vitt pálmákat bálra, visszaköszön a művész képeinek előkelő, kastélyszerű és paradicsomi hangulatában.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen jövőbeli kiállítási és projekt tervei vannak Végh Júliának?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A következő időszakban Végh Júlia új nagy festményeket készít, és egy őszi mini szólókiállítás is körvonalazódik a Yes Galleryben. Emellett további csoportos szereplések is várhatók, és már elkészült egy nyolc képből álló litómappa, valamint az egyik nagy képéből selyemkendőt is gyártatnak.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi a kaktusz szimbolikája Végh Júlia képein?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia képein a kaktusz nem csupán egzotikus növény vagy dekoratív forma, hanem érzékeny önvédelmi alakzat, sőt, akár önportré is. A művész szerint ez a motívum arra utalhat, hogy valami ellen védekezik, ahogy azt egyszer valaki meg is jegyezte neki.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen mondat olvasható Végh Júlia műtermének falán?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Végh Júlia műtermének falán a következő mondat olvasható: ‘A boldogság könnyekben fuldokolt.’ Ez a mondat sűríti a művész képeinek ambivalens jellegét, amelyek egyszerre vonzanak és bizonytalanítanak el, édesek és fájdalmasak.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatMűvészet
- Megjelenés
- Terjedelem1 938 szó · ≈10 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- 110 éve hódít a kertmozi: a csillagos ég alatti varázs titka
- Merino történelmi csodacseréje: kétszeres vb-hős
- Rendezvénypiac: Az AI és aggregátorok átírják az ügyfélszerzést
- Budapesti fagyizóé az Év Fagylaltja 2026 cím
- Pesti gettó: Hangok az időutazó emlékezetből
A Pécs Blog Művészet rovatában az elmúlt 30 napban 14 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Pécs fénnyel hódol Vasarelynek: Két kiállítás nyílt a Zsolnay
Pécs július 2-án két kiállítással nyitotta meg a 10. Zsolnay Fényfesztivált. Vasarely 120. születésn…
Zenekari titkok a Művészetek Völgyében: Zentai Márkék
Zentai Márk, Szeifert Jason Bálint és Majoir Dorci a Művészetek Völgyében beszélgetnek a zenekari ko…
Vasarely 120: A tömegkultúra és az op-art géniusza ma is aktuális
Victor Vasarely, az op-art mestere 120 éve született. Évfordulós kiállításai Budapesten és Pécsett i…
Csontváry Pécsen: A magyar festészet zsenijének otthona
Pécs őrzi Csontváry Kosztka Tivadar, a magyar festészet különc géniuszának életművét. Az 1973 óta mű…
Zsolnay kiállítás Pécsen: Édenkert motívumok június 20-tól
Június 20-án nyílik meg Pécsett, a Zsolnay Múzeumban az Édenkert motívumait bemutató, egyedülálló Zs…
Vasarely: a retina mérnöke, aki demokratizálta a művészetet
Victor Vasarely, az op-art mestere, 1906-os születésének 120. évfordulóját országos programsorozat k…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.
Vélemények és visszajelzések
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Köszönöm a részletes források feltüntetését.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen él. Tanulságos.
Tartalmas írás. Jó látni, hogy a hálózat regionális szögből is dolgozza fel a témákat.