INNOVáCIó
- Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász az AI-ban látja a jövő növekedési potenciálját.
- Aggodalmát fejezte ki Európa technológiai lemaradása és versenyhiány miatt az USA-val és Kínával szemben.
- Becslése szerint az AI az ötletgenerálás révén legalább 0,2 százalékponttal növelheti az éves gazdasági növekedést.
- Az eurót kettős áldásként írja le, ami stabilitást nyújt, de elodázza a szükséges strukturális reformokat.
- Javaslata szerint Európának innovációorientált versenypolitikát és AI-infrastruktúrát kell építenie.
- Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász szerint az AI az innováció és gazdasági növekedés kulcsa, potenciálisan 0,2 százalékponttal növelve az éves növekedést az ötletgenerálás révén.
- Európa technológiai lemaradással küz az USA és Kína mögött, amit súlyosbít a túlzott bürokrácia és verseny hiánya, ahogy a brexit és euró kettős hatása is mutatja.
- A megoldás egy innovációorientált versenypolitika, az adatmegosztás elősegítése és AI-infrastruktúra kiépítése, elkerülve a túlszabályozást, Kína példájából is tanulva.
Aghion professzor, aki a Harvard Egyetemen tanít, a beszélgetés során a brexittől az eurón át egészen a mesterséges intelligencia gazdasági hatásaiig számos kulcsfontosságú témát érintett. Az alapvető keretrendszert a „teremtő rombolás” filozófiája adta, amely a folyamatos innováció és elavult struktúrák lebontásának szükségszerűségét hangsúlyozza a gazdasági fejlődés motorjaként.
Brexit és EU bürokráciája: Elpuskázott ébresztő?
Simon Johnson kérdésére, miszerint a brexit teremtő rombolásnak tekinthető-e, Aghion elismerte, hogy az Egyesült Királyság kilépésének okaiban volt némi igazság. Mint mondta, az EU-t sokan „szabályozási óriásnak és költségvetési törpének” tartják, és britek bürokráciaellenes kritikája ezt a valóságot tükrözte. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a brit politikusok félrevezették a közvéleményt a brexit gazdasági következményeiről. Ma már sokan felismerik az Egyesült Királyságban, hogy a kilépés költségei sokkal magasabbak, mint amit eredetileg elhitettek velük.
Aghion reménykedett abban, hogy a brexit ébresztőként szolgál az EU számára, de szerinte az igazi felismerés csak később, Vlagyimir Putyin, Donald Trump, valamint az USA-val és Kínával szemben növekvő technológiai lemaradás nyomán érkezett meg. Ezt a felismerést testesíti meg a Draghi-jelentés is, melynek fő üzenete, hogy Európának technológiai téren sürgősen fel kell zárkóznia ahhoz, hogy befolyása és tisztelete megmaradjon a világban.
Az euró kettős természete: Stabilitás és elodázott reformok
Az euró jövőjével kapcsolatban a közgazdász pozitívan nyilatkozott, „jó dolognak” nevezve azt, ami „szükséges, de nem elégséges” Európa kihívásainak kezeléséhez. Kiemelte, hogy a Covid-járvány idején az eurózóna képes volt közösen hitelt felvenni, ami rendkívül hasznosnak bizonyult. Emellett az euró stabilitása védelmet nyújt a tagállamoknak a súlyos költségvetési és pénzügyi sokkoktól, szemben például az Egyesült Királyság közelmúltbeli válságával.
Ugyanakkor Aghion az euró hátrányaira is felhívta a figyelmet, érzéstelenítőhöz hasonlítva a hatását. Elmondása szerint az euró arra ösztönözhet olyan országokat, mint Franciaország, hogy halasszák el a szükséges költségvetési kiigazításokat és strukturális reformokat, mivel az Európai Központi Bank támogatása mögöttük áll. Így az erős valuta stabilitást ad, de lassíthatja az innovációhoz elengedhetetlen alkalmazkodást, amiben az USA jelentősen előrébb jár.
AI: Növekedési motor vagy a verseny gátja?
A mesterséges intelligencia témakörében Aghion professzor optimista álláspontot képvisel, ellentétben kollégájával, Daron Acemogluval. Aghion szerint az AI jelentős növekedési potenciállal bír, mivel nemcsak a termékek és szolgáltatások előállításával kapcsolatos feladatokat automatizálja, hanem az ötletek generálását is. Az AI segítségével sokkal könnyebbé válik a régi ötletek újrakombinálása és új koncepciók kidolgozása.
Felidézte Acemoglu 2025-ben megjelent tanulmányát, amely a termelékenység növekedését négy tényezőhöz kötötte. Aghion Simon Bunellel közös tanulmányában ugyanazt a módszertant alkalmazta, de az empirikus bizonyítékokat másképp értelmezte. Becslésük az éves teljes tényezőtermelékenység növekedésében körülbelül 0,7 százalékpontos többletet mutatott ki, szemben Acemoglu 0,07 százalékpont körüli becslésével. Ami azonban a legfontosabb, egyikük sem vette figyelembe az AI hatását az ötletgenerálásra, amit Aghion és csapata jelenleg Párizsban tanulmányoz. Úgy vélik, ez a tényező önmagában legalább 0,2 százalékponttal növelheti az éves gazdasági növekedést.
Az optimizmus ellenére Aghion aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a meglévő intézmények, különösen a versenypolitika, nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni. Félő, hogy megismétlődhet az IT-forradalom idején tapasztalt jelenség, amikor a gyors növekedést olyan szupersztár cégek, mint a Google, a Microsoft és Amazon dominanciája kísérte, ami végül visszafogta az új szereplők piacra lépését. Ilyen új szereplő például az Anthropic, de Elon Musk is komolyan foglalkozik a területtel.
Elemzés: Az EU digitális jövőjének kulcsa a gyors alkalmazkodás
Aghion professzor elemzése világosan rámutat: Európa egy kritikus fordulóponthoz érkezett. A brexit tanulsága, az euró paradoxona és AI robbanásszerű fejlődése mind azt üzenik, hogy a kontinensnek fel kell ébrednie „szabályozási óriás” álmából, és aktívan alakítania kell a jövőjét. A technológiai lemaradás nem csak gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is, mint azt Vlagyimir Putyin és Donald Trump tevékenysége, valamint Kína rohamos előretörése is jelzi. Az EU-nak ki kell használnia belső piacának erejét, de ehhez egy sokkal agilisabb, innováció-orientált versenypolitikára van szüksége. A túlzott szabályozás helyett az adatmegosztás és AI-infrastruktúra fejlesztésére kell fókuszálni, akár az uniós AI-jogszabály egyes részeinek felülvizsgálatával is, hogy ne akadályozzák az új unikornisok megjelenését.
Európa előnye, hogy nem egyetlen kormány irányítása alatt áll, ami elméletileg nagyobb rugalmasságot adhat. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy az EU versenypolitikája innovációbaráttá váljon, és figyelembe vegye az iparpolitika szükségességét kulcsfontosságú területeken, mint a védelmi ipar, a biotechnológia és energetikai átállás. Kína példája – ahol Rafael Reif, az MIT volt elnöke szerint 25 év alatt az élen járóvá váltak számos technológiai szektorban – azt mutatja, hogy az iparpolitika és verseny összeegyeztethető lehet. Aghion novemberi kínai látogatása során maga is meglepődött ezen a képességen. Az EU-nak tehát nem másolnia kell, hanem tanulnia, és megtalálnia a saját útját a „teremtő rombolás” alkalmazására, hogy ne csak a múltat őrizze, hanem a jövőt is formálja. Az Innováció rovatunkban korábban is foglalkoztunk már hasonló témákkal, hangsúlyozva a digitális piacokról szóló uniós jogszabályok fontosságát és technológiai fejlődés kihívásait.
Gyakori kérdések
Mi a Nobel-díjas Philippe Aghion fő üzenete az AI-ról?
Milyen kihívásokkal néz szembe Európa a mesterséges intelligencia terén?
Milyen szerepet játszhat az Európai Unió a technológiai felzárkózásban?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatInnováció
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem991 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
- Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás
- Súlyos veszély a népszerű kirándulóhelyeken: lezárások jönnek a kőrisvész miatt
- Villámgyors fizetés a Revoluton: Itt a qvik, ami felrázhatja a hazai bankpiacot
- Elefántcsontpart 1-0-ra verte Ecuadort egy kiélezett meccsen
A Pécs Blog Innováció rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Pécs az AI központja: Kutatás, üzlet, nemzetközi figyelem
Pécs a mesterséges intelligencia (AI) regionális központjává nőtte ki magát Magyarországon, az egyet…
Drónok és műholdak segítik a baranyai erdőket
Baranyában drónok és műholdak forradalmasítják az erdőgazdálkodást. A Mecsekerdő Zrt. Szigetvári Erd…
MIT-vel dolgoznak magyar kutatók: 3 projekt a jövőért
Három magyar kutatócsoport kapott támogatást a HUN-REN és a Massachusetts Institute of Technology (M…
Robotforradalom Pécsen: 2 év alatt 25%-os termelékenységnövelés
Pécsi gyárakban robbanásszerűen terjed a robotika: 2 év alatt 18-25%-kal nőtt a termelékenység, a mu…
Rotovill: 2,5 milliárdos beruházás pörgeti Pécs gazdaságát
A Rotovill Zrt. 2,5 milliárd forintos székházberuházása Pécsen megduplázza a cég kapacitását, erősít…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Török kori emlék a főtéren
A Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija a hódoltság korából maradt fenn; ma templomként működik, és Magyarország egyik legépebb oszmán-kori épülete.
A Mecsek a város fölött
Pécs a Mecsek déli lejtőjén fekszik; a Misina-tetőn álló tv-torony kilátója a város jelképe, a hegy pedig kirándulóutak és a mediterrán hangulat forrása.
Villány közelsége
Pécstől délre a Villányi borvidék hazánk egyik legrangosabb vörösboros tája; a Villányi Franc a térség védjegye lett — a helyi gasztronómia meghatározó eleme.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.