Bár idén sem tervezik megrendezni a Pécs Expót, ám ennek ellenére nem maradunk szakmai vásárok nélkül. A szakemberek szerint ugyanis inkább ezeknek a szakmai vásároknak van létjogosultságuk. 

Tavaly már nem rendezték meg a korábban hamvaiból újjáélesztett Pécs Expót, és ez idén sem lesz másképpen. Azonban megszervezik a Pollack Expót, s lesz két esküvői kiállítás is (a Fair Expo rendezvénye mellett – amit január 23-24-én tartanak –  egy másik, hasonló is). Rajtuk kívül Komlón tartják majd meg a Komlóért Expót, miután az önkormányzat támogatja a rendezvény megszervezését.

Ferenczy Tamás, az esküvői kiállításokat szervező Fair-Expo Kft. ügyvezetője szerint a szakvásárok Európában még mindig népszerűek. A kimondottan  szakmai jellegű kiállítások Magyarországon is prosperálnak, bár az általános kiállítások tényleg nem annyira népszerűek. Ahol megerősödött az internetes üzletág – például az utazási piacon -, ott valamelyest átrendeződött a piac. De tény, hogy a szolgáltatókkal való közvetlen találkozás még nem veszítette el a varázsát – mondta a szakember.

Síkfői Tamás, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára amondó, jó néhány oka van annak, hogy nincs már létjogosultságuk a nagyvásároknak.

– Az ezredfordulóig a kamaráknak kellett minősíteniük és engedélyezniük a szakmai vásárokat. Akkortól szabad a gazda, a szervezők egymás vásárait lopkodják, fogalmuk sincs valójában, hogy mit kellene tenni – mondta. Síkfői szerint a Pécs Expónak is megfelelő profilt kellett volna találni, mondjuk a környezetgazdálkodást. Az utazás kiállítás kapcsán pedig azt mondta, csökkent a vásárlóerő, és inkább a fővárosban élnek meg inkább az utazási irodák.

Síkfői szerint Európában is alig maradt néhány igazi szakvásár, a lipcsei is kiürült, pedig hatalmas volt valaha, bár Hannover még tartja magát. A nagy német ipari központokban még van keletje a szakmai rendezvényeknek, kevésbé jómódú térségekben nagyon komoly veszélybe került létük.

Expo ugyan nem lesz, de más vásárok igen – pecsma.hu.

Egy kormánydöntésnek köszönhetően újabb állami milliárdok érkeznek a pécsi kulturális intézmények finanszírozására. Évértékelőt tartott pénteken Páva Zsolt polgármester és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a városházán.

Az elmúlt évben jelentették be, hogy a kormány kiemelt célja a kulturális decentralizáció megvalósítása, s hogy Pécs legyen Budapest mellett a legfontosabb kulturális központ. A pécsi önkormányzat az országos átlag felett támogatta eddig a helyi kulturális életet, ez az idei évtől kezdve azonban megváltozik. A szerdai kormányülésen született döntésnek köszönhetően jelentős mértékben megemelkedik a pécsi kulturális intézmények állami támogatása.

Hoppál Péter államtitkár elmondta, a költségvetésben új soron szerepel a jelentős vidéki fesztiválok támogatása, amelyre 250 millió forintot különítenek el, emellett az érintettek további 300 millió forintos NKA-támogatásból is részesülhetnek majd. A POSZT ennek értelmében az eddigi 60,5 milliós állami támogatáson túl további tízmilliókra számíthat – ennek érdekében zajlanak a tárgyalások.

Szintén emelkedik a Pécsi Nemzeti Színház központi támogatása is, a tavalyi 440 milliós állami hozzájárulás idén 458 millióra növekedik. Hárommillióval többet kap a Harmadik Színház (idén 36,7 milliót) és némileg többet a Bóbita Bábszínház is (idén 46,5 milliót).

A legfontosabb azonban a Zsolnay Örökségkezelő számára folyósított eddig félmilliárdos központi dotáció jelentős növelése. Az idei évtől kezdve a társaság és a Pannon Filharmonikusok Zenekar 1,170 milliárd forintos éves többlettámogatásban részesül, így a két intézmény együttesen évente több mint kétmilliárd forintból gazdálkodhat.

Ennek folyományaként arányaiban csökken a pécsi önkormányzat anyagi hozzájárulása, így mind a ZSÖK, mind a PFZ “mindössze” százmillió forintot kap a várostól (az eddigi közel félmilliárd helyett).

Páva Zsolt polgármester szerint az állam értékelte a pécsi városvezetés erőfeszítéseit, amelynek eredményeként kijelenthető, hogy Pécs kulturális arculata egységes, szerves rendszert mutat.

– A ZSKN és a Kodály Központ a kezdeti nehézségek ellenére jól példázza, hogy sikeres volt beépítésük a város kulturális szövetébe. Európában példátlan siker, hogy egy ekkora városban ilyen sokan – közel százezren – látogattak el a koncertközpontba – hangsúlyozta a városvezető.

Újabb milliárdok a pécsi kultúrára – pecsma.hu.

Bár lehetne még két vidéki kaszinó – egy Pécsen és egy Szegeden – , mégsem kaptak engedélyt eddig a pályázók. Hónapok óta várják a döntést a pécsiek. A hely megvan, a pénz megvan, csak az engedély nincs. 

Nem véletlenül lenne Pécsnek is érdeke a kaszinónyitás, hiszen ezzel is egy olyan patinás épületet tudnának újra élettel megtölteni, amely évek óta üresen áll. A pécsi szerencsebarlang az önkormányzat döntése értelmében ugyanis a Király utcai egykori OTP-székházban nyílhatna meg.

Kozma Imre, a korábbi szerencsejáték szövetség regionális elnöke,  a Fordan Center ügyvezetője, egyben az egyik aspiráns cég első embere ugyanakkor bizakodó, reméli, hogy ebben az évben végre már döntést születhet arról, hogy ki nyithat kaszinót Pécsen.

– Ismertek már az adatok az öt pesti és a néhány vidéki – debreceni, nyíregyházi – kaszinók tekintetében. Azok aránylag jól működő, prosperáló egységek –

Első körben már négyen pályáztak az üzemeltetésre, ám mindegyik jelentkezőt elutasították. Az újabb körben Kozma cégén kívül még kettő szerencsejáték-szervező cég nyújtott be újabb ajánlatot a nemzetgazdasági minisztérium felé, de a pályázatok elbírálására még nem történt meg. Előfordulhat, hogy egy hónapon belül lesz döntés, de az is lehet, hogy hat hónapon belül sem.

A pécsi mellett nyitott még a szegedi koncesszió is a keleti régióban, vagyis még lenne jogi lehetőség arra, hogy Dél-Magyarországon legyen játékterem, hiszen most csak az északi régióban van ilyen. A pályázóknak fogalmuk sincs ugyanakkor arról, hogy mi állhat  a háttérben, vajon miért nem indulhatott még be a pécsi kaszinó.

Pécsen csak II. kategóriás kaszinó koncessziós jogára lehet pályázni. Kozma szerint nincsenek különleges előírások, így például nincs meghatározva a játékterem mérete, viszont előírás, hogy élőjátékot kell szervezni, valamint a pályázóknak megbízható szerencsejáték-szervezői státusszal kell rendelkezniük. A pécsi aspirálók mindegyike teljesíti ezt a feltételt.

Érdekes viszont, a soproni kaszinó koncessziója tavaly év végén lejárt, de a nemzetgazdasági minisztérium gyorsan új szerződést kötött. A koncesszió eddigi jogosultja a Szerencsejáték Zrt. (Szrt.) és a Casinos Austria International GmbH tulajdonában levő Pannon-Partner Kft. volt, az új szerződést 10 éves időtartamra a már kizárólag az osztrák cég tulajdonában álló Casino Sopron Kft. kapta meg.

Pécsi kaszinó: valakik nagyon nem akarják? – pecsma.hu.

Folyamatosak a tárgyalások az önkormányzat és azon befektetők között, akik komolyan gondolják, hogy Pécsen létesítenének új gyárat vagy üzemet. Csizi Péter országgyűlési képviselő szerint hosszú távú stratégia szükséges ahhoz, hogy további munkahelyek jöjjenek létre a városban.

A tavalyi esztendő jelentős sikereket hozott Pécs gazdasági életében, hiszen ezer új munkahely jött létre. Városunkban telepedett le új foglalkoztatóként például a Harman – itt szeptembertől 250-en dolgoznak – és a Hellmann. Előbbi 400 családnak, utóbbi további 100 embernek biztosít majd megélhetést. De sokan találtak munkát az ITSH-nál is, ahol már közel ötszázan dolgoznak, s további 300 munkavállalót foglalkoztathatnak hamarosan. A BAT is új gyáregységet hozott létre és kétszáz dolgozóval emelte munkavállalói létszámát, de a Hauni is is bővítette telephelyét.

Idén további munkahelyek jöhetnek létre, amennyiben sikeresek azok a tárgyalások, amelyeket a potenciális befektetőkkel folytat a város.

– Befektetők megtalálása, új munkahelyek teremtése nem megy egyik napról a másikra. Sokat kell dolgozni azért, hogy egy befektető egyáltalán felfigyeljen egy adott településre, egy adott régióra s pénzt vigyen oda. De ennél is fontosabb, hogy utána fejlessze a munkahelyeket és a munkahelyek számát – kezdte Csizi Péter.

A Hauni kinőtte telephelyét, így a várostól vett új területet a Vásártéren. A német tulajdonú Honsa Kft. pedig alig két tucat dolgozóval indult, de már 6-700 főt foglalkoztat.

– Nagyon fontos ugyanakkor az is, hogy felkerültünk a befektetők számára ajánlott országokat és városokat jelző térképre. Nagyon jó a kapcsolatunk a Nemzeti Befektetési Ügynökséggel (HIPA), azzal az állami szervezettel, ami fogadja a Magyarországra érkező befektetők érdeklődését és koordinálja azt. Elmondhatjuk, hogy a hazánkba érkező befektetői szándék jelentős része eljut Pécsre, azaz Pécset kiajánlják a befektetők számára – mondta a honatya.

Csizi Péter hangsúlyozta azonban, hogy nagyon nagy a verseny a települések között, a Harman például 64 város közül választotta Pécset, s már meg is kezdte a próbagyártást az egykori Elcoteq Szilva utcai telephelyén.

A politikus hozzátette, hogy hosszú távú stratégia szükséges ahhoz, hogy további munkahelyek jöjjenek létre városunkban.

– Már nem a kilencvenes években élünk, amikor a befektetők telket vásároltak nálunk és arra építettek üzemcsarnokot vagy gyáregységet. Manapság már kész, meglévő ingatlanokat szeretnének átalakítani úgy, hogy megfeleljenek az igényeiknek. Természetesen a számukra megépített üzemcsarnokokat a piaci bérleti ár ellenében bocsátjuk a rendelkezésükre. Már eljutottunk odáig, hogy ma már nincs üresen álló ipari ingatlan Pécsen, ami városi tulajdonban lenne – fogalmazott.

Azt a politikus nem kívánta elárulni, hogy milyen cégekkel folynak tárgyalások jelenleg. Mint mondta, minden egyes megkeresés és minden egyes tárgyalás titoktartási szerződés keretében zajlik. Ezen vállalatoknak többsége tőzsdei cég, amelyeknek nem mindegy, hogy milyen hírek jelennek meg róluk, ezért szigorú szabályok szerint folynak a megbeszélések. Ennek ellenére kifejezte reményét, hogy újabb megállapodások születnek a következő időszakban.

Kemény meló a pécsi munkahelyteremtés – pecsma.hu.

Már szőlész-borász mérnököket is képeznek a Pécsi Tudományegyetemen. A természettudományi és a vidékfejlesztési kar, valamint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet együttműködésében induló képzés nagy űrt tölt be a régióban, vallják a szakemberek – akik közül van, aki úgy véli, hogy a pécsi borvidék adottságai jobbak, mint a híres villányi vagy szekszárdi régióé.

A pécsi egyetemen induló képzés kapcsán megnéztük, hogy milyen lehetőségek előtt áll az ország egyik legkisebb bortermelő vidéke. Bakó Attila, a pécsi hegyközség hegybírója szerint nagy szükség van szakemberek képzésére, hiszen ha nem is helyben, de a régióban mindenképpen tudják alkalmazni őket.

– A mai technológia és a szőlészeti-borászati követelmények igénylik, hogy megfelelően képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Azt is mondhatnám, hogy az itteni, magas színvonalú képzéssel még a szomszéd országokban is lehet jó állást szerezni, hiszen csak Keszthelyen, a Kertészeti Egyetemen és talán Szegeden van hasonló oktatás.

A hegybíró szerint a pécsi borvidék kiváló adottságokkal rendelkezik, bizonyos tekintetben alkalmasabb szőlőtermesztésre, mint a neves villányi vagy szekszárdi borvidék.

– Az adottságaink messzemenően jobbak az országos átlagnál, a pécsi régióban arányaiban nagyobb százalékban találhatók meg a szőlőtermelésre alkalmas első osztályú területek, mint akár Villányban, vagy akár Szekszárdon. Ezeket a területeket művelés alá is lehetne vonni, hiszen be vannak sorolva a szőlőtermesztésre alkalmas területek kataszterébe.

A gond azonban az, hogy csak néhányan vállalkoznának erre, de egyelőre nem sok eséllyel.

– Vannak néhányan, akik szőlőt telepítenének és borászatot működtetnének, ám saját területeik nincsenek a borvidékbe sorolva. Ezért azon fáradozunk, hogy néhány Pécs környéki települést bevegyünk a borvidékbe. Ez azonban nem egyszerű, hiszen az uniós szabályozás eléggé megkötötte a kezünket, a borvidékek bővíthetőségét.

Nagy gond tehát, hogy minőségi bort előállítani csak borvidékhez tartozó településen lehet. Emellett szeretnék, ha lennének olyan nagyobb vállalkozók, akik nemcsak szőlőt termesztenének, hanem borászatot is működtetnének. Ekkor nem vinnék el – mint sok esetben – az Alföldre vagy más borvidékre a pécsi szőlőket, hogy ott esetleg már nem pécsi név alatt, hanem beházasítva, a származási hely megjelölése nélküli borként kerüljenek forgalomba.

Sok konfliktus származik abból is, hogy a művelésre alkalmas szőlőhegyeken – ahol szőlőt lehetne termelni – például akácot telepítenek, vagy éppen szántőföldi növényt termesztenek, amit gyomirtóznak a gazdák.

Az mindenesetre biztos, hogy a mintegy 800 hektárnyi területet magában foglaló pécsi borvidék előtt a Pécsen elinduló szakemberképzés segítségével fényes jövő állhat – rajtuk biztosan nem fog múlni.

A pécsi borvidék jobb, mint a villányi? – pecsma.hu.