Az év elején megváltozott az állatvédelmi jogszabály, így már tilos a kutyákat tartósan láncon tartani. Emiatt sokan tartanak attól, hogy megnövekedhet a kutyatámadások száma, míg a pécsi szakemberek szerint inkább a menhelyek forgalma növekedhet meg.

Pécsen tavaly megnövekedett a postásokat ért kutyatámadások száma. Bár egy ideje nem nincs hír újabb támadásokról, de miután januártól már nem lehet az ebeket láncon tartani, ezért sokan félnek attól, hogy a szabadon engedett – vagy otthonról elszökő – állatok további galibákat okoznak. Igen ám, de kinek van ereje és ideje azt figyelni, hogy az állatokat hogyan tartják gazdáik.

Dr. Horváth Endre, a pécsi önkormányzat hatósági főosztályának vezetője szerint az új előírást elsősorban helyszíni szemle keretében, főleg lakossági bejelentések vagy a társhatóságok jelzése alapján ellenőrzik.

A szakember szerint a kutyáját mindenkinek úgy kell tartani, hogy az sem a közterületre, sem más szomszédban ne tudjon kiszökni, ne veszélyeztesse mások testi épségét.

– Az előbbiek ellenére elképzelhető, hogy megnövekszik a kutyaszökések száma, ami azonban nem vonja maga után törvényszerűen a kutyatámadások számának növekedését is – mondta.

Ha azonban megtörténik a baj, s egy kutya közterületen harap meg valakit, akkor több következménnyel is számolni kell. Az állat-egészségügyi hivatal külön eljárást indíthat, s többféle jogkövetkezményt alkalmazhat. Ezek közül az egyik legsúlyosabb, ha az ebet veszélyessé nyilvánítják, ez súlyos esetben az állat kivégzését jelentheti. A második lehetőség az adók módjára behajtható állatvédelmi bírság kiszabása. A harmadik verzió szerint amennyiben az ebet felügyelet nélkül engedték közterületre, akkor szabálysértési eljárás indítható.

A bírság mértékét meghatározott szorzószámok és a bírság alapösszegének (15 ezer forint) szorzataként állapítják meg, így az összeg ügyenként változik. Sőt, már azért is megbüntethetik a gazdát, ha saját kutyái a közterületen egymást marják szét – ezért különböző feltételektől függően akár 75 ezret is fizethet. Simán 225 ezer forintba fájhat az, ha a tulaj másokra ráereszti szándékosan a kutyáját. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor akár az állatot is elaltathatják. 

Farkas Tamás, a Misina Állatvédő Egyesület vezetője szerint az új rendelet az ebek védelmét szolgálja, hiszen a láncon tartás egyáltalán nem volt megfelelő megoldás. Mint mondta, sokan fogják menhelyekre vinni állatukat, miután nem fogják tudni megfelelően tartani korábbi kedvencüket. Már náluk is egyre többen jelezték, hogy beadnák kutyájukat hozzájuk.

Láncoktól megszabadult kutyák töltik meg a menhelyeket? – pecsma.hu.

Szeretlek, Drágám! Milyen ruhát veszel fel ma este? Nagyon édes drága cukibogár vagy! – az ilyen és ehhez hasonló pajzán emaileket érdemes elkerülnünk, ha a céges levelezésünket használjuk, mert lecsaphat ránk a Big Boss és a Nagy Testvér. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem egészen emberi ítéletet hozott. Az újító pécsi cégek egészen mást mondanak.

A kicsit kőkorszakinak tűnő ítélet szerint nem jogsértő, ha egy cég megfigyeli saját dolgozói magánlevelezését a munkahelyen – így döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a minap egy román munkavállaló által benyújtott kereset kapcsán.

A magyar munkajogban 2012 óta létezik erre vonatkozó szabályozás, amely szerint a munkáltató a dolgozót csak a munkaviszonnyal összefüggésben ellenőrizheti, ami azonban a magánéletre nem vonatkozhat, tehát az ellenőrzés nem sértheti a dolgozó emberi méltóságát. A lényeg, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető – mondta dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász.

No igen, a helyzet persze mégsem ennyire egyszerű a strasbourgi döntés után: mert ugyan a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, de a céges e-mail igen, amit nyilván azért néz meg a főnök, mert azt gondolja, a beosztottja azt csak munkára használja. Vagyis bármikor belebambulhat a céges levelezésbe.

Ez azért lehet problémás, mert a munkáltató olyan személyes adatok birtokába juthat, amelyekhez nem lenne joga, hiszen a harmadik fél – vagyis például a feleség, a barát – nem járult hozzá ahhoz, hogy a főnök beleolvasson a levelekbe.

– A munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell az adatkezelés lényeges követelményeiről. A részletszabályokat belső szabályzatban kell egyértelműen, érthetően, pontosan, részletesen meghatároznia – vélekedett jogász.

Eközben Amerikában már egészen új szelek fújnak a munkahelyeken, hiszen annak érdekében, hogy az ott dolgozók minél jobban teljesítsenek, nem egyszer egészen családias légkört alakítanak ki, sőt több szabadidőt biztosítanak az alkalmazottaknak.

Idehaza a Google is rengeteget áldoz arra, hogy nem egy rabszolgatáborban érezzék magukat azok, akik nap mint nap gályáznak a cégért, hanem valóban otthon érezzék magukat. Pécsen is több pozitív példa van arra, hogy miként segítik elő a jobb munkahelyi légkörrel a nagyobb teljesítményt.

Utóbbi pécsi cégek egyikének, a Weblapboltnak a tulajdonosa, Lovas Máté nonszensznek tartja a döntést.

– Ha lenne rám idő, hogy ezzel foglalkozzak, akkor boldog ember lennék. Már az igényt sem értem, hogy miért kellene ezt megtennem. Olyan emberekből alakítottuk ki a csapatot, akikben teljesen megbízom. Nem fogunk turkálni a levelezéseikben. Ez olyan, mint ha a kijelölt dohányzóhelyen elhelyeznék egy poloskát és hallgatnám, hogy mit és miről beszélnek a kollégák – csak nem online történik, hanem élőben, egy cigi elszívása közben – mondta a cégvezető.

Egy másik pécsi cég ügyvezetője szerint náluk felnőtt emberek dolgoznak, akik ismerik a kötelességeiket. Ha feladat van, akkor feladat van – vélekedett a jó munkahelyi légkörről  Szabó János ügyvezető.

A főnöke beletúrhat a pajzán leveleibe? – pecsma.hu.

Januárban már elkezdik bontani a Zsolnay Vilmos úton lévő, sokak szemét régóta bántó, lepusztult épületet. Ám, hamarosan az egész városban rendet vágnak. 

Az önkormányzat célja, hogy a decemberben meghirdetett Schlauch Imre Városrendezési Program keretében eltüntesse Pécsről a városképi összhangot jelentősen rontó és a közbiztonságot veszélyeztető ingatlanokat.

Girán János alpolgármester szerint azonban nemcsak ezek a célok, hanem az is, hogy a város egységesebb építészeti arculattal rendelkezzen, funkciójukban továbbra is értékes épületek maradjanak meg, az értéküket vesztett ingatlanok helyén pedig új fejlesztések indulhassanak meg. A program hozzájárul ahhoz is, hogy a városi kézben lévő építési telkeket a lehető legjobb piaci áron lehessen hasznosítani. Mindez a romos épületek eltüntetésével leegyszerűsödik – közölte a városvezető.

Hozzátette, hogy az amúgy is fellendülőben lévő építőipar az új befektetési lehetőségekkel várhatóan komoly értéknövekedéssel tud számolni az érintett területeken. Azzal ugyanis, hogy a jelenlegi helyzet megváltozik, új lehetőségek nyílnak a piaci szereplők számára. A bontási beruházások önmagukban is növelni fogják a környező területek, épületek értékét.

Bár a program első körben a Zsolnay-domb és a Rókus-domb közti területeket és városrészeket érinti, legelőször – még ebben a hónapban – sor kerül a Balokánnyal szemben már régóta halálán lévő ingatlan elbontására. A város erre közel 10 millió forintot biztosít a – pályázati úton kiválasztott – kivitelező számára. A remények szerint az érintett területen és annak szomszédságában üzleti és lakóingatlannal kapcsolatos beruházások kezdődhetnek meg a városrendezési tervnek megfelelően.

Ami pedig a közbiztonságot illeti, ezen a téren is jelentős előrelépés várható.

– Egy romos, elhagyatott ingatlan esetében nagyobb a veszélye annak, hogy olyan egyének vagy csoportok veszik birtokba a területeket, amelyek a közösségi együttélés szabályait nem tisztelik kellően. Az épületek eltüntetésével az erre módot adó helyszínek is eltűnnek a szomszédok megelégedésére is – hangsúlyozta a városvezető.

Pusztítják a romos házakat Pécsen – pecsma.hu.

Még ebben a hónapban döntés születhet arról, hogy a kormány újabb milliárdokkal segíti a várost. A pécsi egészségügyi szolgáltatórendszer fejlesztését célzó mintegy 20 milliárd forintos állami támogatás révén – ami a pécsi orvosi kar által a Szigeti útra megálmodott komplexum kialakítását célozza – jelentősen javulhat az ellátás színvonala, nem mellesleg elérhető közelségbe kerül az egyetemen tanuló külföldi hallgatók számának megkétszerezése is. Nem maradnak ki az állami dotációból a kulturális intézmények sem.

A 2023-as magyar EKF-év pályázati kiírásáról szóló eseményen jelentette be Balog Zoltán miniszter, hogy a kormány hamarosan két olyan pécsi vonatkozású elképzelést tárgyal, amelyek révén jelentős állami források érkezhetnek városunkba.

– Reményeim szerint a következő kormányülésen elfogadnak két olyan előterjesztést, ami jó hírt jelent a pécsieknek. Az egyik egy komoly városfejlesztési lépés, mégpedig a pécsi egyetem sokmilliárdos beruházása – közölte a tárcavezető, aki hozzátette, abból indultak ki, hogy ha hosszú távon akarják megerősíteni az egészségügyet, akkor meg kell akadályozni az orvosok külföldre vándorlását.

Ennek egyik ellenszere az érintettek itthon tartása, másrészt az orvosi egyetemet végzettek számának a növelése.

– Ezt vállalta Pécs és a pécsi egyetem, azt, hogy záros határidőn belül megduplázzák az ide járó külföldi és magyar orvostanhallgatók számát. Ehhez adunk komoly, 20 milliárd forintot meghaladó támogatást magyar és uniós forrásokból. Ezzel elindulhat majd az építkezés – fogalmazott a tárcavezető. Az építkezés – átvitt és a szó szoros értelmében – a Szigeti útra megálmodott beruházás lesz, amely során teljesen megújulna a kar elméleti orvosi tömbje, új létesítményeket is építenének, de ugyanakkor megújulna a klinikai központ Rákóczi úti telephelye is.

A másik kormánydöntés a pécsi kulturális infrastruktúrát érinti. Az állam ezen a területen is milliárdokkal támogatja a várost.

– Az a kulturális fejlesztés, ami éppen az EKF kapcsán indult el Pécsen, olyan megterhelést jelent a városnak, hogy természetesnek tartjuk az állam segítségét, hozzájárulását. Itt is milliárdos összegről van szó. Már eldőlt hogy a város és a központi kormányzat az EMMI-n keresztül milyen konstrukcióban vállalja a nagy kulturális intézmények fenntartását, hogy az ne okozzon évente forráshiányt a város költségvetésében.

Több mint húszmilliárdos beruházás Pécsen – pecsma.hu.

Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Pécsen jelentette be, hogy 2023-ban – egy angol település mellett – újra egy magyar város lesz Európa Kulturális Fővárosa. Az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Pécs – mint egykori kulturális főváros – modellként szolgálhat a pályázó magyar városok számára és minden segítséget megad számukra.

A péntek délutáni eseményen a miniszter mellett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Páva Zsolt pécsi polgármester számolt be a 2023-as magyar EKF-pályázat részleteiről és a hat évvel ezelőtti pécsi EKF-évad hozadékairól.

Balog Zoltán a korábbi pécsi EKF-cím miatt Pécsen jelentette be, hogy a 2023-as magyarországi pályázatot még idén, 2016-ban kiírja az EMMI. A tárcavezető szerint ez ismét nagy lehetőséget jelent hazánk számára, hiszen egy új kulturális stratégia kidolgozásával minden pályázó magyar település megmutathatja értékeit – nem mellesleg rengeteget tanulhat a baranyai megyeszékhely tapasztalataiból.

A miniszter szintén friss hírként említette, hogy a kormány még ebben a hónapban dönt arról a mintegy 20 milliárd forintos állami támogatás megítéléséről, amely a pécsi egészségügyi szolgáltatórendszer fejlesztését célozza. Emellett közölte azt is, hogy szintén döntenek a pécsi kulturális intézmények fenntartásának nagyobb állami szerepvállalásával kapcsolatban is.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szerint a ZSKN és a pécsi kultfővárosi cím mintául szolgálhat a következő magyar EKF-címre pályázó városok számára, amelyek egyúttal szakmai mentorként is számíthatnak Pécs segítségére. Ezt az idén májusban a pályázatról tartandó kétnapos pécsi konferencia is jelzi.

A pályázati rendszer újdonságáról szólva kiemelte, hogy a jelöltek elbírálását nem a kormányzat, hanem egy tíztagú nemzetközi zsűri végzi majd. Az EMMI mint nemzeti hatóság csak a pályázatok formai értékelését készíti el.

Páva Zsolt polgármester a hat évvel ezelőtti EKF-évadot és hatásait értékelte. Mint mondta, a kezdeti ellenérzéseket levetkőzve a lakosság jelentős része sikeresnek és eredményesnek tartotta a pécsi programsorozatot.

– Előnyünkre vált, hogy Pécs felkerült a kulturális térképre, a régió centruma lettünk. Maga az EKF-program konkrét, kézzelfogható, szerethető projekt, az emberek tudják, hogy miről szól, azonosulni tudnak vele. Ezért is adunk meg minden segítséget és támogatást azoknak a magyar városoknak, amelyek úgy döntenek, hogy pályázni kívánnak a 2023-as, következő magyar EKF-címre – fogalmazott a városvezető.

Pécs besegít az EKF-ben – pecsma.hu.