Ma Magyarország a felmérések alapján Európa legegészségtelenebb és főkként legelhízottabb országa lett. Minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos, ezen pedig változtatni kell – hiszen az elhízás, az elhízás fenyegetése kisgyermekkorban kezdődik. A szomorú tények apropóján megnéztük, hogy mi a helyzet Pécsett: mit tehet a város, és vajon itt is hasonlóan nagy gondot okoz a túlsúly?

Hájban erősen rávert Magyarország a környező országokra. A WHO, az OECD, és a hazai túlsúlyos betegekkel foglalkozó kutatók is egyöntetűen állítják: a magyarok vészesen el vannak hízva. Az elhízás, a túlsúlyosság azonban nem önmagában létező jelenség és betegség.

Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki az országban egyedülálló, gyermekek elhízását megelőző-kezelő pécsi prevenciós központjának vezetője is, lapunknak elmondta, hogy az elhízás olyan betegségek előszobáját jelenti, amelyekkel egyre fiatalabb korban találkozhatunk. Ilyen a diabétesz, a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Az orvos hangsúlyozta, hogy az ismert adatok alapján itthon és Pécsett is a kisgyermekkorban előforduló túlsúlyosság a gyerekek 20 százalékát érinti – amivel Európában vezetjük a mezőnyt –, míg a tinédzsereknél ez az arány 25 százalék. Azaz minden negyedik pécsi gyermek elhízott vagy túlsúlyos.

Az elhízottság ellen tenni kell – mondta –, mégpedig a lehető legkorábban: csecsemőkorban és kisgyermekkorban. A gyermekklinikán az első 2 és fél év azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez az az életszakasz, amely alapvető befolyással van a fiatalkori és felnőttkori elhízásra, ekkor alakul ki életre szólóan a zsírsejtek száma. Ha pedig kialakulnak a viselkedési attitűdök, az étkezési szokások – 10-15 éves korra – azokon már igen nehéz változtatni. Ezért is láthatunk magunk körül a városban oly sok elhízott fiatalt és felnőttet.

A biológiai okok mellett azonban életmódbeli tényezők is elősegítik a túlsúlyosság térnyerését. Az orvos elmondta, hogy az olyan fejlődő, „átmeneti” országokban, mint Magyarország, a problémát az okozza és fokozza, hogy a javuló életminőségnek köszönhetően egyre többen kényelmesednek el. Ülünk, nem mozgunk, semmilyen energia-égető aktivitást nem végzünk, ezzel párhuzamosan viszont az energiabevitelünk nem csökken. Ráadásul nem figyelünk arra, hogy mit eszünk. Ez egy ördögi kör: akiknek van mit a tejbe aprítani, azok azért esznek egészségtelenül, akiknek nincs, azok pedig azért.

De mi lehet a megoldás? Dr. Molnár Dénes hangsúlyozta, hogy már a terhesség során figyelni mind az anya, mind a magzat súlyát. Fontos, hogy az anya ne szedjen fel 8-10 kilónál többet a terhesség során, és hogy a szopatás 6 hónapos korig tartson, ugyanis ennyi idő alatt nem lehet túlzásba vinni a csecsemők fehérjeadagolását. Ha ugyanis sok az anyatejből származó fehérje a szervezetükben, és utána még a nagyobb fehérjetartalmú tápszereket is megkapják, az egyenes utat jelent az elhízásra való hajlam erősödéséhez. Mindemellett lényeges, hogy a kormány által bevezetett olyan megelőzési intézkedések, mint például a menzaprogram vagy a kötelező testnevelés – elfogadottságát erősítsék mind a klinikán, mind az oktatásban, és a családi programokon.

A pécsi közétkeztetésért felelős Hungast Kft. üzletfejlesztési igazgatója Páger Zsolt elmondta, a probléma egyik komoly oka, hogy a jelenlegi táplálkozási „kultúrában” úgy viszünk be nagy mennyiségben a szervezetünkbe felesleges kalóriákat, hogy egyes esetekben tudomásunk sincs róla. Több cukor van az egészségesnek vélt ízesített joghurtokban, mint hinnénk. Ezzel párhuzamosan a gyermekek egy része a játszóterek helyett a helyhez kötött elfoglaltságokat részesíti előnyben.

A pécsi közétkeztetés keretében kötelezően bevitt energia legfeljebb 8%-a származhat hozzáadott cukorból. Ezen túlmenően pedig igyekszenek friss, feldolgozatlan termékek használatával, a „kényelmi” és félkész termékek kerülésével hozzájárulni az egészséges táplálkozáshoz.

Azt azonban fontos tudni – emelte ki Páger –, hogy a gyerekek érzéseit az ilyen egészségesebb ételekhez nagy mértékben befolyásolja az otthoni környezetben elfogyasztott ételek milyensége, változatossága. Az, hogy mennyire ismertetik meg a gyerekeket az új ízekkel, fűszerekkel és mennyire elfogadott otthon a kevesebb sót, cukrot, vagy ízfokozót tartalmazó élelmiszerek használata, vagy a vízfogyasztás preferálása az üdítőkkel szemben. Páger szerint egyébként a gyerekek egyre elfogadóbbak az ilyen új, egészségesebb, kevésbé hizlaló ételekkel.

Nagyon kövérek a pécsi gyerekek – pecsma.hu.

Ma Magyarország a felmérések alapján Európa legegészségtelenebb és főkként legelhízottabb országa lett. Minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos, ezen pedig változtatni kell – hiszen az elhízás, az elhízás fenyegetése kisgyermekkorban kezdődik. A szomorú tények apropóján megnéztük, hogy mi a helyzet Pécsett: mit tehet a város, és vajon itt is hasonlóan nagy gondot okoz a túlsúly?

Hájban erősen rávert Magyarország a környező országokra. A WHO, az OECD, és a hazai túlsúlyos betegekkel foglalkozó kutatók is egyöntetűen állítják: a magyarok vészesen el vannak hízva. Az elhízás, a túlsúlyosság azonban nem önmagában létező jelenség és betegség.

Dr. Molnár Dénes, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi tanára és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, aki az országban egyedülálló, gyermekek elhízását megelőző-kezelő pécsi prevenciós központjának vezetője is, lapunknak elmondta, hogy az elhízás olyan betegségek előszobáját jelenti, amelyekkel egyre fiatalabb korban találkozhatunk. Ilyen a diabétesz, a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Az orvos hangsúlyozta, hogy az ismert adatok alapján itthon és Pécsett is a kisgyermekkorban előforduló túlsúlyosság a gyerekek 20 százalékát érinti – amivel Európában vezetjük a mezőnyt –, míg a tinédzsereknél ez az arány 25 százalék. Azaz minden negyedik pécsi gyermek elhízott vagy túlsúlyos.

Az elhízottság ellen tenni kell – mondta –, mégpedig a lehető legkorábban: csecsemőkorban és kisgyermekkorban. A gyermekklinikán az első 2 és fél év azért kapott kiemelt figyelmet, mert ez az az életszakasz, amely alapvető befolyással van a fiatalkori és felnőttkori elhízásra, ekkor alakul ki életre szólóan a zsírsejtek száma. Ha pedig kialakulnak a viselkedési attitűdök, az étkezési szokások – 10-15 éves korra – azokon már igen nehéz változtatni. Ezért is láthatunk magunk körül a városban oly sok elhízott fiatalt és felnőttet.

A biológiai okok mellett azonban életmódbeli tényezők is elősegítik a túlsúlyosság térnyerését. Az orvos elmondta, hogy az olyan fejlődő, „átmeneti” országokban, mint Magyarország, a problémát az okozza és fokozza, hogy a javuló életminőségnek köszönhetően egyre többen kényelmesednek el. Ülünk, nem mozgunk, semmilyen energia-égető aktivitást nem végzünk, ezzel párhuzamosan viszont az energiabevitelünk nem csökken. Ráadásul nem figyelünk arra, hogy mit eszünk. Ez egy ördögi kör: akiknek van mit a tejbe aprítani, azok azért esznek egészségtelenül, akiknek nincs, azok pedig azért.

De mi lehet a megoldás? Dr. Molnár Dénes hangsúlyozta, hogy már a terhesség során figyelni mind az anya, mind a magzat súlyát. Fontos, hogy az anya ne szedjen fel 8-10 kilónál többet a terhesség során, és hogy a szopatás 6 hónapos korig tartson, ugyanis ennyi idő alatt nem lehet túlzásba vinni a csecsemők fehérjeadagolását. Ha ugyanis sok az anyatejből származó fehérje a szervezetükben, és utána még a nagyobb fehérjetartalmú tápszereket is megkapják, az egyenes utat jelent az elhízásra való hajlam erősödéséhez. Mindemellett lényeges, hogy a kormány által bevezetett olyan megelőzési intézkedések, mint például a menzaprogram vagy a kötelező testnevelés – elfogadottságát erősítsék mind a klinikán, mind az oktatásban, és a családi programokon.

A pécsi közétkeztetésért felelős Hungast Kft. üzletfejlesztési igazgatója Páger Zsolt elmondta, a probléma egyik komoly oka, hogy a jelenlegi táplálkozási „kultúrában” úgy viszünk be nagy mennyiségben a szervezetünkbe felesleges kalóriákat, hogy egyes esetekben tudomásunk sincs róla. Több cukor van az egészségesnek vélt ízesített joghurtokban, mint hinnénk. Ezzel párhuzamosan a gyermekek egy része a játszóterek helyett a helyhez kötött elfoglaltságokat részesíti előnyben.

A pécsi közétkeztetés keretében kötelezően bevitt energia legfeljebb 8%-a származhat hozzáadott cukorból. Ezen túlmenően pedig igyekszenek friss, feldolgozatlan termékek használatával, a „kényelmi” és félkész termékek kerülésével hozzájárulni az egészséges táplálkozáshoz.

Azt azonban fontos tudni – emelte ki Páger –, hogy a gyerekek érzéseit az ilyen egészségesebb ételekhez nagy mértékben befolyásolja az otthoni környezetben elfogyasztott ételek milyensége, változatossága. Az, hogy mennyire ismertetik meg a gyerekeket az új ízekkel, fűszerekkel és mennyire elfogadott otthon a kevesebb sót, cukrot, vagy ízfokozót tartalmazó élelmiszerek használata, vagy a vízfogyasztás preferálása az üdítőkkel szemben. Páger szerint egyébként a gyerekek egyre elfogadóbbak az ilyen új, egészségesebb, kevésbé hizlaló ételekkel.

Nagyon kövérek a pécsi gyerekek – pecsma.hu.

Öregasszonynak öltözött baranyai lányok lemészárlása, hétfejű mecseki sárkány, látásukat visszanyert vakok, meggyógyult sánták, vihart hozó szobrok, és folytathatnánk napestig. Jó pár elég bizarr, izgalmas, súlyos népmonda kering Baranyában, melyek közül alig tudtunk szemezgetni, annyira érdekes mindegyik.

Az elásott aranyhintók és a törökök aranyának esetei

Szellő község határában van egy rejtélyes legelő, ahol a baranyai mondák szerint egy aranyhintó van elásva, amit sokan kerestek is, de senki nem lelte eddig meg. Az aranyhintó-motívum feltűnik egy másik mondában is, csak abban épp császárhintónak hívják. Görcsönydobokán máig él a szóhagyomány, hogy ezen a vidéken, pontosabban a Török-sánc nevű helyen ásták el a török császár aranyhintóját.

Aranyból nem lehet elég a baranyai mondákban, ott van például az Arany-domboldal nevű misztikus hely Szilágy határában, melynek mélyéről emberi csontok, koponyák kerültek elő az ott fekvő római kori sírokból. A helyi monda szerint a törökök itt aranyat rejtettek el, de eddig még senki sem akadt rá a kincsre. Ha valaki megtalálja a hintók bármelyikét vagy a törökök aranyát, jelezze szerkesztőségünk felé.

A kardos menyecskék lemészárlása

A berkesdi kardos lányokról talán már többen is hallottak. A kegyetlen történet szerint a törökök elől menekülő menyecskék öregasszonynak öltözve szelték át a vidéket, ám a törökök rájöttek a trükkre, és a Banyák-dombján (másnéven a Boszorkányok-dombján) el is kapták a lányokat, akik ugyan kardot rántva nekimentek a martalócoknak, de hiába, mindet levágták a törökök. A tragédia emlékére a helyen kápolnát is emeltek.

Csodakutak a megyében

Régi leírások szerint a kisnyárádi Szent János-kápolna mellett fakadt a mára kiapadt Csoda-forrás, melynek vize elképesztő varázslatokra volt képes. Az egyik monda szerint a kút vize egykor egy darazsaktól összecsípett embert is meggyógyított, de olyan történetek is akadnak, melyekben vak baranyaiak a víztől visszanyerték látásukat. A legjobb viszont az a sztori, melyben egy villám sújtotta ember pedig itt nyerte vissza beszédképességét.

A baranyai monda-mondók nem tudtak leakadni a szent kutak témájáról, jó példa erre a Mária-kápolna története. A legenda egyik változata szerint egy juhász vak lányának álmában megjelent Mária, aki azt tanácsolta a látását vesztett lánynak, hogy mossa meg a közeli patakban szemét. A lány megtette, meg is gyógyult. Ha pedig valaki a környéken elhagyott mankókat talál, az ne lepődjön meg, állítólag ugyanis a sánták is itt kaptak új erőre.

A vihart hozó szobor

Máriakéménd felett van a Margaréta-sarok, amit egy ott állított Szent Margit-szoborról neveztek el. A legenda szerint egy kígyó itt halálosan megmart, vagy megfojtott itt egy kislányt. Emlékére állították a szobrot, amit a helyiek több vita során próbáltak meg kisajátítani, de soha nem tudták eldönteni, hogy kinek a földjéhez tartozik. A monda szerint valahányszor más helyre akarták vinni, hatalmas vihar tört ki a környéken.

Állatpusztító romok és a kincses kecske

Somberek határában, az Öreg-templom vagy Török-templom nevű helyen furcsa romok láthatók. A baranyai szerbek szerint itt egy dzsámi vagy egy török erődítmény állhatott. Egy német ember egyszer bontani kezdte a romos falakat, de amint nekifogott, mindannyiszor elhullott egy-egy állata. Mikor abbahagyta, az döglés megszűnt. Más nevezetessége is van azonban ennek a bizarr helynek. A romok közelében állítólag egy kőből faragott kecskét találtak egyszer, amit borona-nehezéknek véltek, megjelent azonban egyszer egy török, felnyitotta a kecskét, és kivette belőle az oda elrejtett ékszereket, amikről fogalma sem volt a helyieknek.

Az abaligeti barlangban meghalt törökök

A török hódítás alatt az abaligetiek a falu határában levő bar­lang­ba menekültek, egy sunyi falubeli azonban elárulta őket. A törökök tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a menekülteket, ők azonban szemfülesek voltak, a füst útját figyelve titkos kijá­rat­a akadtak.

Csendben megkerülték a hegyet és hátba támadták a törököket. Akit nem öltek meg ott helyben, azok bemenekültek a barlangba és saját füstcsapdájukba fulladtak meg.

Az éjszakában kalapáló szellemek és az erőszaktevő betyárok

A néphit szerint a magyaregregyi Barna-kő szellemek tanyája volt, akik a barlang mélyén aranyat bányásztak. Éjszaka dolgoztak és a faluba is belehallatszott a félelmetes csattogás, kalapálás, munkazaj. A szellemeket idővel a mondában betyárok váltották fel, akik a közelben élő, vagy épp eltévedt lányokat elrabolták és összeházasodtak velük. Állítólag így népesedett be Magyaregregy, ami nem biztos, hogy hízelgő rájuk nézve.

A mecseki hétfejű sárkány

Azt tudták, hogy a Mecsekben élt egy hétfejű sárkány? Egy barlangban tanyázott, mígnem egy lovag, aki a barlangi patakból akart épp inni, felverte nyugalmából. A sárkány rátámadt, a lovag viszont igazi lovag módjára egy vágással lenyeste a sárkány mind a hét fejét. A rém vére a patakba folyt, amit azóta nem hiába hívnak Büdös-kútnak.

forrás: baranyaidombsag.ucoz.hu, baranyatermeszetbarat.hu

A hétfejű mecseki sárkány, és egyéb baranyai mondák – pecsma.hu.

Ha félünk a téli betegségektől, akkor se nyeljük ezrével a C-vitamint, mert baj lesz. Az A-vitaminnal is módjával! Az immunrendszerünket is csak módjával erősítsük, a húslevesben szétfőtt répában meg nincs vitamin.  

A téllel nem csupán a kiadós havazás és a fagyok köszöntenek be, hanem a megfázásos betegségek is, melyek ellen sokan akkora erőbedobással szeretnének védekezni, hogy az akár – igencsak ironikus módon – veszélyes is lehet az egészségükre nézve. Mert bizony nem mindegy, hogy milyen vitaminokból mennyit, hogyan, és milyen vitaminokkal kísérve halmozunk fel a szervezetünkben.

Dr. Princz János háziorvos, a Praktizáló Orvosok Szövetségének baranyai elnöke lapunknak elmondta, hogy a téli időszakban az emberek egy tetemes része valóban meggondolatlanul, helytelenül kezdi el a legnépszerűbb vitaminokat egyszerre szedni. Kezdjük először is a legkedveltebb vitaminnal, és annak túladagolásáról szóló legendákkal. A kérdés az, hogy vajon be lehet-e sokallni a C-vitaminból? A háziorvos kifejtette, hogy a szó szoros értelmében túladagolni – mint mondjuk a kábítószereket – nem lehet a vitamint, azt viszont érdemes tudnia minden nagy C-vitamin rajongónak, hogy teljesen felesleges hatalmas dózisokban (3-5 ezer milligrammokat) szedni, egyrészt ugyanis a vízben oldódó vitamint így csak pazaroljuk, ugyanis mire egy ekkora adag hatni kezdene, már rég kiürül a szervezetünkből. Ha valaki beteg – ha mondjuk influenzás – akkor is elég napi 1000-1500 milligramm belőle, ha viszont egészségesek vagyunk, és megelőző jelleggel szedjük a vitamint, akkor csak 500 milligrammot vegyünk be – tanácsolja Princz.

A C-vitamin azonban meg is keserítheti egyesek életét. A háziorvos felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy az arra hajlamosak a túl sok C-vitamintól a vesekőképződés komoly lehetőségével nézhetnek szembe. A vesebetegeknek épp ezért nem ajánlják a C-vitamin nagy dózisú szedését, mivel akár veszélyesebb szövődményekhez is vezethet – noha mérgezéstől, életveszélyes problémákról nem kell tartaniuk.

Emellett a nagy dózisú C-vitaminos étrendkiegészítők szedése hasmenést okozhat (napi 5 gramm felett), illetve növelheti a vizeletben lévő húgysav szintjét, ami a fent említett vesekőképződéshez is elvezethet. A friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával azonban nem tudunk nagy bajt okozni, sőt.

A háziorvos hangsúlyozta, hogy a nagyobb adag C-vitamintól a terheseknek is érdemes tartózkodniuk, ugyanis a nem megszokott, nem normális mértékű C- és A-vitamin bevitel gondokat okozhat a magzat fejlődésében.

Apropó A-vitamin: elővitaminjából, a Béta-karotinból nagyon kis mennyiségre van szüksége a szervezetnek, de mivel a növényekből – például sárgarépából – felszívódva csak kis százalékban lesz belőle A-vitamin, természetes módon tehát nem valószínű a túladagolása, ha viszont mesterséges formában havi rendszerességgel szedünk be belőle az átlagos 900 milligrammnál többet, ne lepődjünk meg, ha a májunk elkezd furcsán viselkedni, ha besárgulunk, ha kihullik a hajunk, ha kettősen látunk.

Van még egy vitamin, a jelenleg nagyon felkapott D-vitamin, amit manapság sokan szednek – mondta Princz. A D-vitamin túladagolása rendkívül ritka, a szervezet különböző védőmechanizmusainak köszönhetően. Ha nagyon túl szeretnénk lőni magunkat D-vitaminból, akkor ipari mennyiséget kellene fogyasztanunk. Ez a vitamin az, amit jó esetben a napfény közbenjárásával állít elő az emberi szervezet (mint egy hormont), és mivel télen értelemszerűen kevesebbet napozunk, ezért érdemes is D-vitamint szednünk ebben az évszakban.

A forgalomban lévő multivitaminokkal nem nagyon lőhetünk mellé, ugyanis minden nyomelemből, vitaminból, ásványból az ajánlott mennyiséget tartalmazzák – mondta a háziorvos. Ha a korunknak és nemünknek megfelelő multivitamint választjuk, nem fogunk semmit túladagolni. A lényeg azonban az, hogy rendszeresen szedjük ezeket a készítményeket, hiszen csak hosszútávon érhetünk el velük kellő hatást.

Az viszont egy legenda, hogy az immunrendszert erősíteni kell a vitaminok folyamatos szedésével. Az immunrendszer nem szorul gyógyszerek, gyógytermékek, vitaminok segítségére, az immunerősítő készítmények túlzásba vitele pedig akár allergiás reakciókat is okozhat. Princz a legjobb módszernek azt tartja, ha az immunrendszerünk fitten tartása érdekében rendszeresen mozgunk, és normális keretek között étkezünk.

Az igazi, kellő vitaminadagok a friss ételekben vannak, a feldolgozott ételekben minimálisan maradnak csak meg. Egy húslevesben „agyonfőzött” sárgarépa vitamintartalmát tekintve meg sem közelíti a friss répát, és bizony így van ez a főzelékekkel is. A gyümölcslevek viszont valóban sok vitamint tartalmaznak, már ha persze 100 százalékos a gyümölcstartalmuk. A boltban kapható ilyen gyümölcslevekkel azonban bánjunk óvatosan, hiszen nem mindegy, hogy friss gyümölcsből készültek-e, vagy épp sűrítményből, és az is számít, hogy mennyi egyéb adalék, tartósítószer van bennük. Ha tehát biztosra akarunk menni, csináljunk otthon saját kezűleg gyümölcsleveket. Egészségesebb lesz, mint a bolti, és a bennük lévő vitaminokból sem fogunk tudni túladagolni.

Túl lehet adagolni a vitaminokat? – pecsma.hu.

Gyerekek azt nézik az interneten, hogy valaki kibont egy raklapnyi meglepetés-tojást, olyanokat, mint mondjuk a Kinder-tojás. Ezeket a videókat pedig sokan nézik meg. Nagyon sokan. Több száz milliós nézettséget produkálnak. De vajon miért pörögnek a nonszensznek tűnő videókon az apróságok?

Új őrület tarol a gyerekek között – pecsma.hu.