Pécsett koncertezik a legendás Generál együttes! A ’70-es évek elején alakult slágergyáros zenekar kiemelkedő zenei karriert befutott tagjai január 16-án összeállnak a Kodály Központ színpadán, és bizonyára felejthetetlen élményt fognak okozni a nosztalgiázni vágyó pécsieknek.
Várkonyi Mátyás, Novai Gábor, Karácsony János és Horváth Charlie a húszas éveik elején jártak, amikor 1971-ben megalapították a Generált. Míg az első éveket a beatzene hatása jellemezte, a második korszakban az új Generál keményebb, rockos funkzenét játszott. Pécsi koncertjükön mindkét korszakuk legjobb dalai elhangzanak majd.
Az ős-Generál nyomja
A Generál az 1972-es Ki mit tud?-on tűnt fel a Mit tehet az ember című dalukkal. A tehetségkutatón elért sikerük pedig végigkövette őket az évek során, hiszen olyan slágereket tettek le később az asztalra, mint például a Csengess be hozzám jó barát, a Zenegép, a Könnyű álmot hozzon az éj, a Különös szilveszter, a Kérdés, a Madár száll a szívemre, vagy a Fűrész („húzd meg jobban, menjen a munka…”).
Ezek a legendás dalok most mind megelevenednek a Kodály Központban, többszólamú énekkísérettel, az eredeti előadók és vendégeik előadásában. Az alapító tagok mellett ugyanis ott lesz a színpadon Marót Viki, Mark Zentai és zenekara, a Mörk, és a három fiatal énekesnőből álló Makroled vokál.
Figyelem! A koncerten a Generál együttes a korábban meghirdetett közreműködő, az Óbudai Danubia Zenekar nélkül lép fel. A koncerten a szimfonikus zenekar közreműködése technikai okokból nem valósulhat meg.
Ellátogattunk a pécsi alváslaborba, ahol évente több ezer ember alszik feldrótozva csak azért, hogy kiderüljön milyen alvászavaraik vannak, és hogy ezeken miként lehet segíteni. Ezeket az alvásbetegségeket pedig nem érdemes semmibe venni, ugyanis nagyon komoly következményei lehetnek annak, ha nem alszunk rendesen.
Január elsejétől már „mozgóképes kérdések” is borzolják a KRESZ-vizsgára jelentkezők kedélyállapotát. De mégis hogyan néznek ki ezek a tesztek, és miért jók – már ha jók?
Az év elejétől a Nemzeti Közlekedési Hatóság egy kicsit életszagúbbá kívánja tenni a mára valóban kissé megkopott és poros KRESZ-vizsgát azáltal, hogy a tesztbe két videós problémamegoldó feladatot is beemelnek. A cél az volt, hogy a közlekedési helyzetek a vizsgázókhoz közelebb kerüljenek és sokkal kézzelfoghatóbbak legyenek. De vajon ez össze is jött?
Jól fog jönni az új KRESZ-teszt?
Hara Zsolt, a pécsi Nebuló Autósiskola vezetője lapunknak elmondta, hogy a januártól a vizsgákba ágyazott videós tesztkérdések kifejezetten hasznosak, ugyanis a segítségükkel végre már valóban úgy érezhetjük, mintha egy kocsi szélvédőjén keresztül figyelnénk egy valós és mindennapi közlekedési helyzetet, természetesen mozgás közben. Sokkal több részlet van a felvételeken, sokkal izgalmasabb és egy kicsit talán nehezebb is megoldani őket, mint a megszokott KRESZ-kérdéseket. Hara elmondta, hogy a videós kérdések közül az egyik 1 pontos lesz, a másik 3, és mindegyik mozgókép körülbelül 8-10 másodpercig fut a vizsgamonitoron, tehát érdemes őket nagy figyelemmel követni.
Mivel minden kérdés megválaszolására 1 perc áll a vizsgázók rendelkezésére, ezért azt gondolhatnánk, hogy ezek a 10 másodperces videók sok időt elrabolnak a vizsgázók idejéből, de Hara Zsolt ezt cáfolta, ugyanis szerinte senki nem használja ki igazán az 1 perces időintervallumot. Ráadásul az életben, egy igazi autóvezetési helyzetben senki nem teketóriázhat egy percig, a videós kérdések pedig a gyors döntésekre egy kicsivel hatékonyabban tudják ránevelni a tanulókat, mint a mezei feleletválasztós kérdések. Nagyjából egyébként úgy kell elképzelni a videós tesztkérdéseket, hogy mi ülünk a vezetőülésben, megyünk Pécs felé, és el kell döntenünk, hogy mikor kell lassítanunk, vagy hogy ki kell-e magunk elé engedni az előttünk álló buszt.
Az előzetes hírek alapján ugyan a jogosítvány megszerzése a fejlesztésnek köszönhetően drágábbnak tűnik, de Hara véleménye szerint nem fognak emelkedni a díjak.
Mintha a szélvédőn néznénk ki
Meiszterics Adrienn, a Baranya Autósiskola vezetője mindehhez hozzátette, hogy az új és egyértelműen hasznos tesztkérdések ugyan nagyobb felkészülést és gyorsabb reagálást igényelnek, de szerinte nem kell tőlük megijedni, nem olyan nehezek. A tapasztalat ugyanis az, hogy az újításnak köszönhetően elég sok tanuló megrémült az ilyen feladatoktól, illetve már azok hírétől is.
Van azonban egy kis probléma is, mondta Meiszterics, ugyanis míg a kurzusokra beülő tanulók és velük együtt az oktatók sem férhetnek hozzá a videós kérdésekhez, addig a KRESZ-tanfolyamot a interneten (e-learning formában) végzők láthatják az összes ilyen új feladványt. Persze van lehetőség arra, hogy a tanteremben ülő tanulók is megnézhessék maguknak az új, modern teszteket: fizetni kell értük. Egyfajta előfizetéses módra kell itt gondolni, amelynek leghosszabb időtartama 60 nap lehet, amiért viszont 7 ezer forintot kell kifizetnie a diákoknak, és – egyelőre – azoknak az oktatóknak is, akik nem tudják megnézni az internetes tanfolyamok anyagai közt ezeket a kérdéseket.
A KRESZ-vizsga során az új fejlesztésektől eltekintve egyébként semmi nem változik, tehát sem a kérdések darabszáma, sem a pontértékek, sem pedig a megfeleléshez szükséges ponthatár nem módosul. Magyarán ha valaki a személygépkocsi-kategóriában vizsgázik, annak 55 perc alatt 55 kérdést kell megválaszolnia, összesen 75 pontot érhet el (továbbra is 10 darab hárompontos kérdés, és 45 darab egypontos kérdés van), de minimum 65-öt el kell érnie.
Pár éven belül egymillióra nőhet az alkoholisták száma a mostani 800 ezerről Magyarországon, mert “olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutya füle” – mondta nemrég Zacher Gábor toxikológus. A kemény kijelentés apropóján pécsi addiktológusokkal eredtünk az alkoholizmus problémájának nyomába.
Zacher Gábor toxikológus szerint évente 30 ezren halnak meg alkohollal kapcsolatos betegség miatt és 2,5 millióra tehető az úgynevezett nagyivók száma. Tehát lényegében szinte minden család érintett a problémában. Szerinte nemsokára egymillió alkoholista lesz az országban.
De vajon ez az ijesztő szám honnan jön? Miért pont egymillió? Szemelyácz János pécsi addiktológus lapunknak elmondta, az egymilliós szám nem tűnik konkrét, megalapozott adatnak. A lényeg nem is ez, hanem az – folytatta –, hogy egy ilyen kijelentés végre felhívta az emberek figyelmét arra, amire a hazai addiktológusok már évtizedek óta próbálják rávezetni őket: Magyarországon rengeteg az alkoholproblémával küzdő ember.
Szemelyácz szerint alaptalan az egymilliós szám, de jól jön
Ezeket az adatokat egyébként az úgynevezett Jellinek-képletből vezetik le az alkoholistákkal és az alkoholproblémával foglalkozó szakemberek. Ez a képlet az alkohol okozta májcirrózisban elhunytak számából áttételesen, indirekt módon számolja ki az alkoholisták számát. Ehhez adódik még hozzá az addiktológiákon regisztrál alkoholbetegek száma.
Szemelyácz szerint idehaza azonban nem tökéletes a rendszer, mert sokszor nem végeznek boncolást, a cirrózisos esetek így nem mindig kerülnek be az adatok közé. Ha ez mindig megtörténne, akkor viszont a magát egy évtizede tartó adat – miszerint az országban 800 ezer alkoholista van – erősen megugraná a Zacher által emlegetett egymilliót is. Ez pedig elég rémisztő, hiszen így is másodikok vagyunk a világon a májcirrózisban meghaltak számát tekintve.
A Bázis csapata
Szemelyácz szerint az is nagyon komoly probléma, hogy egyre fiatalabban kezdenek az emberek inni. A gond nem csak az, hogy ma már a kamaszok is hajlamosak alkoholizálni, hanem az is, hogy a régimódi sörözésről áttolódott a hangsúly a pálinkázásra és egyéb tömény szeszek fogyasztására, amelyek gyorsan elvezetnek a cirrózishoz. Abból pedig, hogy egyre több a fiatal alkoholbeteg (és az olyanok, akik jó úton vannak efelé), arra következtetnek, hogy több alkoholistával is számolhatunk a jövőben.
A magyarok kicsit kevesebb mint 10 százaléka súlyos alkoholista, mondta az addiktológus, ami Pécsen körülbelül 12-15 ezer ilyen beteget jelent. A szomorú az, hogy a Berze-Nagy János utcai A Kert nevű alkoholbeteg-gondozóban és a Bázis Addiktológiai Szolgálatban is csupán pár száz páciens van, miközben – folytatta – a kórházakban ezrével halnak meg alkohol okozta betegségekben.
Borivó nemzet vagyunk
Horváth Tibor, a Bázis vezetője lapunknak elmondta, hogy az alkoholizmus kialakulása általában kamaszkorban kezdődik, a rendszeresen ivó fiatalok toleranciája gyorsan nő, tehát egyre több szeszt kell inniuk ahhoz, hogy részegek legyenek. A függőség azonban lélektanilag előbb kialakul. Az alkoholhoz való kóros lelki viszony genetikusan öröklődik, amire rátesz egy lapáttal a leendő beteg szociális közege és a lelki alkata. A szakember hangsúlyozta: ahol van alkoholista a családban, ott hetvenszer nagyobb az esélye az alkoholizmus kialakulásának.
A betegek általában tagadják, hogy problémájuk van, legyenek azok „szintivók” (naponta keveset ivók, akik nem részegednek le), „periodikus ivók” (napokig nem iszik, aztán napokig folyamatosan iszik), vagy „általános ivók” (mindennap isznak részegségig).
A pálinkára állnak rá
Az alkoholistákat onnantól fogva azonosíthatjuk alkoholistaként, amikor már kialakult elvonási tünetekről is beszélhetünk esetükben. A naponta keveset ivók ugyanúgy megszenvedik az alkohol hiányát, ahogy a naponta berúgók. Azt pedig jó tudni, hogy nincs kicsit alkoholista és nagyon alkoholista ember.
Ha tehát mindez igaz, és tényleg egyre több és ráadásul fiatalabb alkoholbeteggel lesz tele az ország, akkor mit lehet tenni? Horváth Tibor szerint a hazai kultúrpolitikának kellene leginkább lépnie, ugyanis nem feltétlenül egészséges állapot az, hogy azt a hagyományt neveljük gyermekeinkbe, hogy a magyar borivó, pálinkafőző nép, amelynek illik és jó is megfelelni. Emellett természetesen fontos lenne egy nemzeti alkoholstratégiát is kialakítani, amire eddig nem került sor. Nem utolsósorban pedig a korai kezelésbe vételt (másodlagos prevenció) preferáló kezelési programok – Pécsen a Bázisban is ilyen működik – létrehozása, támogatása is a megoldás része lehet.
Most a tél közepette érdemes igazán tervezgetni a nyarat, elég frankó ajánlatokra bukkanhatunk ugyanis pár pécsi utazási iroda repertoárjában.
Egy pillanatra tegyük túl magunkat azon, hogy a városban egymást érték a téliesebbnél téliesebb események – az ónos eső, a fagy, a fránya hólánc felrakása, és persze a több centiméternyi hó – és révedjünk kicsit a jövőbe, mondjuk tervezgessük kicsit a nyarunkat. Ilyenkor télvíz idején ugyanis lehet találni jó pár olcsó utat szép, melegebb vidékeken.
A tivati szállás
Nincs is jobb annál, mint a rideg, hideg, latyakos januárban azon tűnődni, hogy milyen jó lenne nyáron elugrani Montenegróba. Ha mondjuk Tivatba mennénk, érdemes a Kantavár Utazási Iroda ajánlatait böngészni, ugyanis júliusban és augusztusban is indulnak olyan turnusaik, melyeken éjszakánként 10 ezer forintnál kevesebbért foglalhatunk szállást a pálmafás, sok stranddal körbeölelt, napfényes montenegrói üdülővárosba.
Ulcnijban ilyen helyen lazulhatunk
Hasonlóan olcsón juthatunk el augusztusban az albán határhoz közeli Ulcnijba is. A 7 éjszakás (éjszakánként 9500 forintért) turnus pedig mindenképp megérheti azoknak, akik olcsón szeretnének egy kellemes szállodában, egy gyönyörű városkában nyaralni, és élvezni a 32 kilométernyi tengerpartot.
Horvátország mindig kedvelt célpontja volt a pécsieknek, miért ne lehetne mondjuk már most elintézni, hogy júniusban éjszakánként 8650 forintért lazuljunk Crikvenica egy hangulatos apartmanjában? Mégis, a legerősebb ajánlat talán a következő: júniusban egy fő, éjszakánként 3850 forintos áron pihenhet a bosznia-hercegovinai Neumban, egy 4 csillagos szállóban. Megfontolandó.
Bosznia-Hercegovina szép kis hely
A pécsi Tensi nagyon érti a görög utakat, kedvencünk a 7 éjszakás júliusi kaland a Sartiban található apartmanban, egy főnek 43 ezer forintért.
A mauritiusi szálloda se semmi
A Minaret Travelnél találtunk igazán egzotikus utakat, tavasszal mehetünk viszonylagosan olcsón Kenyába (4 éjszaka 146 ezerért fejenként), Kubába (4 éjszaka 113 ezerért fejenként), de ha nagyon úgy tartja kedvünk, és a pénztárcánk is engedi, 6 éjszakát egy dubai-i 4 csillagos szállóban is eltölthetünk, potom 240 rongyért. Esetleg Mauritsiuson is ünnepelhetjük a húsvétot, 6 éjszaka fejenként 230 ezer – van akinek megéri.
A Dóm Tours segítségével júniusban eljuthatunk például – alapvetően olcsón – Jordániába is, hiszen 10 éjszaka egy négycsillagos szállóban 230 ezer forintért fejenként, nem is olyan rossz – már ha nem számoljuk a súlyos reptéri illetéket.
