Új katalizátort fejlesztettek ki a VW mérnökei, amellyel a dízelbotrányban érintett motorok emissziós értékei az előírt határértékek alá csökkenthetők – számolt be a német Bild am Sonntag magazin hírportálja vasárnap.
A lap értesülése szerint Matthias Müller, a Volkswagen AG vezérigazgatója szerdán mutatja be az amerikai EPA (Environmental Protection Agency) környezetvédelmi hivatal igazgatójának, Gina McCarthynak az újonnan kifejlesztett katalizátort.
A katalizátorral a dízelbotrányban az Egyesült Államokban érintett 580 ezer autóból az EA 189 típusú dízelmotor első generációjával rendelkező 430 ezer autó károsanyag-kibocsátását lehet csökkenteni. A katalizátor sorozatgyártását az EPA engedélyének megszerzése után kezdi meg a Volkswagen.
A lapértesülést a VW szóvivője csak annyiban erősítette meg a hírügynökségeknek, hogy “megoldási javaslatotokat terjesztettek az amerikai hatóságok elé”, amelyek január 14-én nyilatkoznak az ügyben.
A Pécsi Nemzeti Színház összefog a 30Y-nal, az Apollóban utoljára láthatjuk a gyöngyvásznon Woody Allen legjobb filmjeit, az Uránia továbbra is tarol az operákkal, és a Pannon Filharmonikusok sem tétlenkednek. Pécs 2016-ban is a kultúra városa lesz, ezt bizton állíthatjuk.
Kulturális eseményekben nem volt hiány 2015-ben, ez pedig idén sem változik, ugyanis a pécsi színház, a belvárosi mozik, és a filharmonikusok is nagyszerű, érdekes, színes programokkal várják a városiakat.
Nézzük először a Pécsi Nemzeti Színház felhozatalát! Az egyik legizgalmasabb előadásnak egyértelműen A kis herceg ígérkezik, hiszen Beck Zoli és Sárközy Papa, a 30Y zenekar tagjainak első mesebalettjének táncait Vincze Balázs koreográfiájában láthatjuk január 29-től. A programban részt vevő gyerekek a kis herceg kalandjait élhetik át testközelből, egyszerre lehetnek nézői és szereplői is az interaktív táncjátéknak. Rázga Miklós, a színház igazgatója lapunknak elmondta, hogy Antoine de Saint-Exupéry regénye adta az ötletet egy pozitív, győztes átiratra, melyben a főhős megmenti a Földet a gonosztól.
Rázga rendezi A vágy villamosát
Az igazgató ráadásul rendezőként is alkot idén, ugyanis Tennessee Williams A vágy villamosa című örökbecsűjét viszi színpadra, melyet február 5-től nézhetünk meg. Rázga kiemelte, hogy a darab érdekességét az jelenti, hogy az Hamvai Kornél új fordításából készült. Emellett pedig bizonyára sokakat vonz majd a színházba Jordi Galceran A Grönholm-módszerének adaptációja is, melyet Horgas Ádám rendez, és melyre február 12-én ülhetünk be először. Az előre látható darabok közül a február 19-én debütáló Parasztbecsület / Egy pohár víz című előadás is kiemelkedik – mondta Rázga. A zenét a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara adja elő.
Beck Zoli elhozza A kis herceget
Apropó filharmonikusok. Pécs zenekara júliusig be van táblázva, az évad tehát sűrű lesz. Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója elmondta, hogy az év első nagy zenei eseménye a január 14-ei A barokk esszenciája című koncert lesz, ahol Händel és Bach művei szólalnak majd meg. Az előadáson – melyet Paul Goodwin vezényel – először hallhatjuk a filharmonikusok új, rendelésre készített csembalóját is.
A filharmonikusok sűrű év elé néznek
Márciusban indul be igazán a társaság, tele lesznek bemutatókkal. Pécsett először (március 3-án) lesz hallható Bruckner 8. szimfóniája, melyet Bogányi Tibor vezényel majd, ezután 19-én a városban eddig nem hallható Schönberg és Sztravinszkij daraboké, valamint a fuvoláé lesz a főszerep a Holdbéli tánc című darabban. A Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusa március 20-án énekel majd Haydn Stabat Materében.
Áprilisban a filharmonikusok a Rijekai Operaház énekeseivel lépnek majd fel egy Tosca-keresztmetszetben, június 25-én pedig a világhírű Eötvös Péter Vértelenül című operájának Magyarországi bemutatóját láthatják a zenekedvelők – az annak alapot adó Bartók klasszikussal, A kékszakállú herceg várával egyetemben. A két egyfelvonásos operát maga Eötvös fogja vezényelni.
Operaházi hangulat lesz a moziban
És mi újság a belvárosi mozikban? Szabó Krisztián, az Uránia ügyvezetője elmondta, hogy nehéz előre megmondani, hogy milyen filmekhez milyen akciókat kapcsolnak majd a premiermoziban, az viszont biztos, hogy a Live-sorozat továbbra is folytatódik. Jön tehát élőben, egyenesen a Londoni Királyi Operaházból sugározva február 4-én a Traviata háromfelvonásos operája (2 szünettel) és április 25-én a Lammermoori Lucia is a vászonra kerül. Ebben az évben is lesz gyereknapi és karácsonyi, gyerekeknek szóló ingyenes vetítés, de természetesen a törzskártyás kedvezmények is élni fognak idén is.
Új eszközöket kapnak, megújul a kisterem
Varga Gabriella, az Apolló mozi vezetője lapunknak elmondta, hogy az art moziban nem nagyon terveznek hosszú távon előre, inkább improvizálnak az adott film-megjelenésekhez kapcsolódóan. Január végén viszont egy fontos retrospektív vetítés-sorozatra kerül sor, ugyanis Woody Allen öt legjobb, klasszikus filmjét (többek közt az Annie Hallt és a Hannah és nővéreit) utoljára ekkor láthatjuk a vásznon.
Márciusban jönnek a hagyományosnak számító francia filmnapok, és a Stark filmklub is várja a mozi és az álmok birodalmába vágyókat. Jó hír az Apolló kedvelőinek az is, hogy a kistermet digitalizálni fogják a közeljövőben. Egy korszerű Christie vetítő kerül a Szuper 8-as terembe, azzal együtt pedig a hangrendszer, a vászon, és a terem burkolata is megújul.
Túlnyomóan borult lesz az ég, csak vasárnap délután nyugaton vékonyodhat el, szakadozhat fel helyenként a felhőzet.
Vasárnap késő délelőttől nyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék. Ködfoltokra is számítani kell. Mérsékelt marad a légmozgás, hajnaltól délen, később nagyobb területen is megerősödhet a déli, délnyugati szél, majd a Dunántúlon a szél északnyugatira fordul.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul, ám délen, délkeleten hajnalban ennél melegebb lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap általában 1 és 6 fok között várható, de délen, délkeleten 7, 10 fok valószínű.
A NASA vizsgálja, lehet-e krumplit termeszteni marsi körülmények között.
A perui nemzetközi burgonyaközponttal (CIP) együtt folytatott kísérletben laboratóriumban hozzák létre a marsi légkört, a vetéshez a vörös bolygón talált anyaghoz igen hasonló közeget, a Pampas de La Joya-sivatag talaját használják – tudósított az abc.net.
Nemcsak azt tesztelik, vajon a jövőbeli emberi kolóniák képesek lesznek-e saját növényeik marsi termesztésére, hanem azt is, hogy lehet élelmet termelni zord földi viszonyok között.
“Hogy lehetne jobban tanulmányozni a klímaváltozást, mint ha a kétmilliárd éve halott bolygón próbálkozunk növényültetéssel? Ha a Mars extrém viszonyai között képesek vagyunk erre, földi életeket is menthetünk” – vélte Joel Ranck, a CIP munkatársa.
A kísérlettel fel szeretnék hívni a figyelmet a krumpli alkalmazkodóképességére, valamint további növénytermesztési kutatásokat és kísérleteket szeretnének végezni a Föld kietlen vidékein, ahol alultápláltság és szegénység uralkodik.
A Mars légkörének majdnem 95 százaléka szén-dioxid, ez jót tehet a burgonyának, amelynek hozama kétszerese-négyszerese is lehet az átlagos földi körülmények között termesztett gumóénak.
A CIP szerint a burgonya kitűnő C-vitamin-, vas- és cinkforrás, olyan mikrotápanyagokat tartalmaz, amelyekben hiányt szenved a Föld sok alultáplált népcsoportja.
Szemléletváltásra van szükség a város és a Mecsek tisztaságának megőrzése érdekében. A városban, és főleg a belvárosban még több kis szemeteskuka talán javítaná a helyzetet, viszont rontaná a városképet, a Mecsekben pedig pont, hogy nincs szükség a kukákra, ugyanis azok nagyobb gondot okoznak, mint hinnénk.
Pécs nem kifejezetten szemetes-koszos város, de ahhoz, hogy a jelenlegi tisztaságot meg tudjuk őrizni – és ahhoz, hogy javítani tudjunk rajta – át kellene gondolunk pár fontos dolgot.
Nézzünk először pár számot. A Biokom NKft.-től megtudtuk, hogy Pécsett az olyan közterület-takarítási munkák, mint például a burkolatseprés, a hulladékgyűjtés, a parki hulladékgyűjtők ürítése, és a buszmegállók takarítása során a nyári időszakban átlagosan havi 42 tonna hulladékot gyűjtenek össze és szállítanak el a városból, a téli időszakban ez a szám jóval kevesebb, összesen 26 tonna.
Sok szemetet visznek el a közterületekről
Lóczi Szidónia, a Biokom sajtófelelőse elmondta, hogy a Széchenyi térről nyáron havonta átlagosan 2,5 tonna, télen pedig 1,6 tonna szemetet szednek össze, gyűjtenek be. A természetvédelmi közterületeken is van dolga a cégnek bőven, hiszen a Szent István téren nyáron havonta 2 tonnát, télen pedig havonta fél tonna szemetet lapátolnak fel, míg mondjuk a Tettyén nyáron fél tonnát szednek össze havonta, télen viszont csak havi 200 kilogrammot.
Ezek a számok pedig lehetnének jóval kisebbek is, ha jobban odafigyelnénk a tisztaságra. Lóczi Szidónia kifejtette, hogy a szemetelés visszaszorítása érdekében a Biokom köztisztasági munkatársai folyamatosan seprik össze a közterületen eldobált szemetet, még állandó ügyeletet is fenntartanak. Javíthat a helyzeten, hogy a városi közterületeken még több kis kukát helyeznek el, ez folyamatos is a Kertvárosban és az Uránvárosban, viszont gyakran csúnyán rontja a városképet.
A szemetesek fogyóeszköznek számítanak, ugyanis a bizonyítási vágytól hajtott fiatalok, a buliba induló és onnan távozó egyetemisták, a részegek és a vandálok valamilyen megmagyarázhatatlan és sajnálatos indokoktól vezérelve sorra teszik tönkre ezeket a kukákat. Vannak, akik lerúgják azokat, vannak, akik megrongálják vagy felgyújtják őket, de az is előfordul, hogy csak ellopják némelyiket.
A parkerdőkből vigyük ki a szemetünket
Lóczi Szidónia hozzátette, hogy Pécsett havi szinten átlagosan 50 ilyen kisméretű utcai szemetest javítanak meg, vagy cserélnek ki újabbra. A szemetelést és a rongálást azonban a kukák pótlása-javítása nem tudja megelőzni, hiszen az ilyen magatartást és mentalitást az emberek otthonról, baráti társaságukból, és egyéb szociális közegekből hozzák magukkal.
A Mecsekben nagy gondot jelent a szemetelés (Nagy Gábor fotója)
A mecseki parkerdők tisztán tartásának esetében más a helyzet. Nagy Gábor, a Duna-Dráva nemzeti Park Dombvidéki Területi Osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy egy komolyabb szemléletváltásra mindenképp szükség lenne a helyi társadalomban, ahhoz, hogy a parkerdők – például a Mandulás, vagy a Remeterét – tisztaságán javíthassunk. A lényeg az – folytatta –, hogy akármilyen furcsa is, ne használjuk a mecseki és a parkerdei kukákat. Amit az erdőbe viszünk azt vigyük is vissza – mondta – ugyanis a kukákban hagyott szemetet az erdei vadak széthordják, a számukra ártalmas ételeket és tárgyakat megeszik.
Ha nem a rókák viszik szét az erdőben a szemetet, akkor meg a szél fújja ki a telepakolt kukákból. A szemétszedés- és gyűjtés, az erdőkarbantartás pedig költséges és munkaerő-igényes munka, amit meg lehetne előzni azzal, ha nem hagynánk semmit magunk után az erdőben, csak a lábnyomunkat.
