Illen, ollan, tüz, viz, turó, ámber és álmegy, lelköm. A baranyai nyelvjárás sajátosságainak nyomába eredtünk.

A nyelvjárások csodálatos képződmények, egyediségüket ugyanis az adja, hogy ezek a nyelvváltozatok az „irodalmi nyelv” és a köznyelv hatásától alapvetően függetlenek. Ez az önállóság pedig nemcsak bájos nyelvi leleményekhez és nyelvtani fordulatokhoz vezet, hanem még színesebbé és látványosabbá teszi a magyar nyelvet. Ilyen dialektus például a szegedi, vagy a palóc, ami viszont érdekes, hogy nem sokan beszélnek a baranyai, avagy a dél-dunántúli nyelvjárásról. Épp ezért utánajártunk a helyi nyelvjárás sajátosságainak, Pesti János nyelvész segítségével.

A nyelvjárások ma már eltűnni látszanak, hiszen a média nyelvezete apránként, észrevétlenül alakítja nemcsak a köznyelvet, hanem a dialektusokat is – fejtette ki Pesti. Így az ország összes nyelvjárása lassan szegényedik, tehát a baranyai- és a dél-dunántúli is.

Fontos azonban tudni, hogy a nyelvjárási területek nem konkrétan lehatárolt helyek, hiszen köztük átmenetek vannak, és változnak is. Egy dialektus sem bír fix jegyekkel, ezért alakulhatott úgy, hogy a Dél-Dunántúlon is érezhető egyes településeken az a bizonyos „őzés”, melyet a szegedi (szögedi) dialektussal szoktunk azonosítani.

Baranyában főként az „l” betű előtti „e”-t hajlamosak rövid „ö” betűre módosítani, és bizonyára sokan hallottuk már ismerőseinket, vagy az utca emberét így „őzni”. A „föl”, „lölkem” vagy „lelköm”, a „köll” jó példa a baranyai „őzésre”.

Van még egy trükk ezzel a dél-dunántúli „e” hangzóval, az ugyanis a térségben zárt és nyitott változatban is használják.

A zárt „e”-vel nincsen gond, a nyitottal – mikor a nyelvünk középső helyzetben van – viszont trükközik kicsit a helyi nyelvjárást használó, mégpedig úgy, hogy azt az „á”-hoz közelítik. Ez pedig már specifikusabb baranyai sajátosság, melyet ezekkel a szavakkal lehet leginkább példázni: ámber, álmegy, mágette.

Helyi megnyilvánulás az is, hogy a szóvégi zöngés mássalhangzót zöngétlenítik egyesek, tehát például a „hogy”-ból valamiféle „hoty”-szerűség lesz. Ennél azonban sokkal jobban jellemzi a térség nyelvét beszélőket az, hogy a hosszú magánhangzókat keményen lerövidítik. Baranyai, illetve dél-dunántúli sajátosság az, hogy „kút” helyett „kut”-at mondunk, „víz” helyett „viz”-et, „túró” helyett „turót”, „hűtő” helyett „hütőt”, de ha esetleg valaki azt kiabálja az utcán, hogy „Tüz van, tüz van!”, akkor se lepődjünk meg. Vagy mög.

A zárt „é”-vel is eljátszunk, a Dél-Dunántúl északi részein ugyanis sokan a mai napig í-t ejtenek helyette: a „szép” az „szíp”, a „vénség” az „vínség”. Továbbá, ha nyugatabbra megyünk, találunk olyan helyeket is, ahol „ly” helyet „l”-et ejtenek. Nagyjából így: illen, ollan.

Ha tehát ezeket az érdekes nyelvjárási fordulatokat halljuk a környékünkön, örüljünk, hiszen ezek a dialektusbeli apróságok eltűnőben- és változóban vannak.

Ámberek, a nyölvjárás illen szíp árrefelé – pecsma.hu.

Létezhetnek olyan családi házak, melyek nem használnak fel szinte semennyi energiát sem? Ha ránézünk egy pécsi tervpályázaton díjazott épületdizájnokra, akkor a válaszunk egyértelműen lehet az, hogy igen! Megmutatjuk a jövőt a jelenben!

A Pécsi Tudományegyetemen „Közel 0” címmel írt ki tervpályázatot, amelyen olyan értékesíthető családi ház megtervezése volt a cél, mely nem csak környezetbarát, hanem szinte semennyi energiát sem használ fel. Mért is van szükségünk olyan házakra, melyek a lehető legkevesebb energiát emésztik fel? Azért, mert bizony nem csak az autók, a munkagépek, a háztartási eszközeink fogyasztanak sok energiát, hanem házaink is.

Épületeink az összes felhasznált energiánk 40 százalékát viszik el, de ha az épület alapanyagainak gyártását, berendezési tárgyainak előállítását, életciklusát, és újrahasznosítását is figyelembe vesszük, akkor ez akár 60 százalékot is elérheti. Olyannyira nagy probléma ez, hogy a Párizsi Klímacsúcs által meghatározott szén-dioxid kibocsátás csökkentése szakértők szerint a legeredményesebben épületeink energiahatékonyságának növelésével érhető el.

Mivel 2016-tól már alkalmazni kell a közel 0 energia felhasználású épületek előírásait, és 2020-tól már csak ilyen energiatakarékos épületek épülhetnek, ezért a pályázat kiírói fontosnak tartották, hogy a jövő új építésznemzedéke időben megismerkedjen a rájuk váró feladattal, és az napi rutinná váljon.

Természetesen szerettük volna az épületekkel kapcsolatban megkérdezni Pető Alexandrát, a pályázat első helyezettjét, de sajnos nem tudtuk elérni.

Szerencsére azonban Jánszky Györgyi, a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájának hallgatója, és egyben a pályázat második helyezettje segített nekünk. Lapunknak elmondta, hogy az ilyen gazdaságos és környezetbarát épületekre azért van szükség, mert a régebben épített házak tervezése és kivitelezése során még nem vettek figyelembe olyan fontos tényezőket, mint például az épületek tájolása, ebből kifolyólag pedig a kihasználható természeti adottságokat sem tudták saját hasznukra fordítani. Nem figyeltek arra, hogy honnan fúj általában a szél, honnan érkezik a legtöbb fény, hol hűl ki a leggyorsabban a ház, hol kell árnyékolni.

Jánszky Györgyi hozzátette, hogy ezen felül régebben nem gondoltak a hőszigetelésre sem, így pedig a házakban felfelé eltávozó hő lényegében pocsékba ment, nem a lakókat és az épületet melegítette, hanem mondjuk leolvasztotta a tetőkről a havat. Miután beindultak a hőszigetelési programok, kiderült, hogy ezek az épületek nem szellőznek megfelelően, ezért a lakásba zárt pára nem tud távozni az épületből. Így jön létre a házakban penészedés.

A „Közel 0” tervpályázatra ezért olyan favázas technológiával épülő energiagazdaságos családi házat kellett tervezniük a jelentkezőknek, melynek megalkothatóságában a funkcionális, az ökológiai, a szerkezeti, és az esztétikai szempontok is azt a célt szolgálják, hogy a ház a lehető legkevesebb (közel 0 Kwh/m2/év) energiát használja el.

Figyelembe kellett venni a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a sorozatgyárthatóságra való törekvés, az újrahasznosított vagy éppen természetes anyagok használatának szempontjait, és persze azt is, hogy mennyire gazdaságos az épület kivitelezése és fenntartása.

De mitől lesz egy épület a lehető leginkább energiatakarékos? Jánszky Györgyi szerint elsőként egy ilyen nullás fogyasztású ház falait jó minőségű hőszigeteléssel kell ellátni, ami lehet például – Jánszky terve esetében – egy 3 rétegű hőszigetelő üvegezés. A szigetelésnek köszönhetően a ház a hőt a lakótérben tartja, nem kell tehát egész nap járatni a kazánt. A hőszigeteléshez tartozik az is, hogy Jánszky háztervében a lakótérben egy úgynevezett “trombe-fal” is helyet kapott, ami egyfajta “hőtároló tömegként” funkcionáló tégla- vagy betonfal, ami – ha egy üvegfal közelébe építik – felveszi, megtartja, este pedig kisugározza az nap közben beáramló hőt.

A hőszigetelés mellett a második fontos szempont egy ilyen jövőbeli ház felhúzásához a lehető legjobb szellőzés kialakítása. Ehhez is a természet adta lehetőségek jöttek szóba a tervek elkészítésekor, Jánszky Györgyi művében például “gravitációs szellőzéssel” oldaná meg ezt. A tetőn van egy nyitható szellőzőnyílás, ha pedig lent egy ablakot kinyitunk, a házban egyfajta huzat-szerű módon “átöblítődik a levegő”.

A harmadik fontos lépés egy közel nulla fogyasztású házhoz, a megfelelő árnyékolás megoldása. Ezek a házak már tudatosan épülnek oda, ahova, tehát a jó árnyékoláshoz tudni kell, hogy az épület naposabb déli oldalán mennyi fény éri a lakótereket. Egy jó árnyékoló-rendszer, mint például Jánszky összecsukható-eltolható zsalúziája, megvédi az épületet a felmelegedéstől. 

Bazsali Gábor munkája dicséretben részesült

Ha tehát van hőszigetelés, szellőzés, és árnyékolás, nem kell feleslegesen működtetni a légkondikat, a kazánokat, a ház megoldja azt magától.

A pályázat díjazottjainak műveit a kivitelező cégek kínálatukba is felveszik, így ezek a tervek szerencsére nem csak az íróasztalfiókok számára készültek el, hanem egyszer meg is épülhetnek. A tervekből készült egy kiállítás is, mely megtekinthető a Pécsi Tudományegyetem Boszorkány utca 2. szám alatti épületének aulájában.

A díjazottak: 

Első helyezett: Pető Alexandra
Második helyezett: Jánszky Györgyi
Harmadik helyezett: Borbás Renáta
Dicséretben részesült: Bazsali Gábor

Akar Pécsen ingyen élni? – pecsma.hu.

Pécs nem csak a kultúra, a remek porcelánok, a maszek sörök mediterrán fővárosa, hanem csilipaprika-központ is. A városban és Pécs mellett is több olyan lelkes egyéni csilitermesztő- és csiliszósz-manufaktúra is szárnyra kapott, akiket a csípős és a még csípősebb ízek szenvedélyes szeretete mellett az a vágy köt össze, hogy megmutassák: az erős paprikákban sokkal több lehetőség rejlik az Erős Pistánál. Nézzük is meg, hogy kikről van szó, kik azok, akik a környékünkön a legtöbbet próbálják meg kihozni a világ csilijeiből.

Chilion

Mit tesz az, aki egy ütős csilis babot szeretne rittyenteni, de egyetlen multiüzletben és közértben sem talál egy valamire való csilit sem? Azt, amit minden tisztességes erős-megszállottnak tennie kellene: termeszt magának. Pontosan így kezdődött a szentlőrinci Chilion munkássága is. Gergics Róbert a kicsi, de annál termékenyebb csiliüzem egyik vezetője lapunknak elmondta, 2011-ben kezdtek hobbiszinten csilipalántákat nevelni, pont azért, mert egész egyszerűen a jó csiliszószok hiányoztak a polcokról. Beszerezték a prémium magokat, azokat eleinte az ablakpárkányon, és egy kis fóliasátorban növesztették. Már ekkor olyan izmos paprikákkal dolgoztak, mint a habanero, vagy a Bhut Jolokia, azaz a rettegett szellem csili.

Az évek múlásával egyre több tapasztalatot szereztek a folyamatos kísérletezés során. Gergicsék mindent maguk készítenek, az ültetéstől a csomagolásig, a füstölésen át a megannyi brutális és kevésbé kemény szószuk elkészítéséig. Az árusítás és a márka kiépítése 2014-ben kezdődött.

De vajon miért bírják az emberek ezeket a csiliket és szószokat? Gergics véleménye az, hogy a magyarok alapvetően és eredendően lelkesednek a csípős ízekért. Tapasztalataik szerint sokkal jobban, mint azt egy átlagember gondolná, ugyanis az elmúlt évben sok japán, kínai, mexikói, indiai turistával találkoztak, akikről azt gondolnánk, hogy bármilyen erőset megkajálnak, ez viszont nem igaz. A magyarok keményebbek. Csili láz viszont a Chilion alapítói szerint nincs, csak sok kisebb-nagyobb termelő, akik próbálnak többet adni, mint a multik.

Gastrochili

A jó csilik hiánya úgy tűnik, hogy nagy úr, ugyanis Szidun Dávid, a pécsi Gastrochili atyja is azért vágott bele 2 éve a csilinevelésbe, mert sehol nem talált kedvére való paprikát. Rendelt tehát 18 féle magot, gyengébbtől egészen a világ legerősebbjéig, 2014 nyarán már 134 tő paprika napozott a Mecsek oldalában kialakított közel 1400 négyzetméteres kertjében, 2015-ben pedig már 820 csilitőröl szüretelte 20 különböző paprikáját, melyekből szószok, krémek, savanyúságok készülnek konyhájában.

Szidun célja az, hogy minél több emberrel megismertesse a csiliket, hiszen sokoldalú és izgalmas növények, mely abból is látszik, hogy a Gastrochili repertoárjában a csilikrémek, salsák, savanyúságok mellett háromféle erősségű és különféle spéci ízesítésű szószok találhatók. A csilitermékek készítése Szidun számára az önmegvalósítást jelenti, ebben éli ki kreativitását.

Szidun azért lelkesedik a térség a paprikák iránt, mert azok szerinte újdonságnak számítanak. Hajtja a kíváncsiság az embereket, érdekli őket, hogy a magyar erős paprikákhoz képest, milyen erősek is lehetnek az egzotikusabb – fűszeres, vagy épp trópusi ízvilágú – csilipaprikák. Kialakult továbbá egy olyan fogyasztóréteg, akinek már a magyar erős paprika nem elég.

Roberto Chili

A Roberto Chili stábja már több mint 2 éve eteti a pécsiekkel brutális paprikáit. A népszerű helyi márkává váló termesztés ötlete Gyuris Róbert és Raffai Norbert agyából pattant ki, noha Gyuris már több mint fél évtizede foglalkozik ezzel.

Tapasztalata és lelkesedése kifizetődött, hiszen jelenleg – kiskertjüket és diósviszlói telküket összesítve – 1800 tőről szedik a 25 fajta paprikát. Raffai elmondta, ők „nem ülnek fel a szószvonatra”, leginkább csak szárított csilipaprikát árulnak, melyet fűszerként használhatnak az erős-őrültek, néha azonban friss paprikákat is találhatunk náluk, legújabb dobásuk a füstölt csili.

A növény színe, formája, sokfélesége, az ezernyi íz- és csípősségi fok vonzóbb számukra, mint a szószkészítés. Paprikáikból lehet persze szószokat csinálni, de Raffai kiemelte, hogy ők nem szeretnének dönteni mások ízlése felől, mindenki készítse el tehát saját szószát paprikáikból.

Hentz & Kéreg

Schützenhofer Péter a Hentz & Kéreg kertészeti bolt egyik vezetője Pécs egyik legfontosabb csili-ellátója, noha szószokat és egyéb csilitermékeket ő sem készít. Lapunknak elmondta, hogy a csilik iránti érdeklődése egy ausztráliai út során kezdődött, ahol kétméteres paprikafákkal találta szemben magát. Ugyan hasonló csilinövényt a hazai klímában nem lehet reprodukálni, Schützenhofer azonban nem is a méretre ment rá, hanem a minőségre és a kínálata változatosságára. Honlapján 200 féle magot kínál, a szárított és a füstölt csilik mellett, de komplett csilicserjéket is beszerezhetünk nála.

Szerinte a jelenleg Pécsett is tapasztalható csilimánia egyfajta divatirányzat, mely rajongóit a paprikák színkavalkádjával, alakjával, erősségükkel hódította meg. Hozzátette, hogy ugyanakkor sokan ma bulikellékként is használják a csiliket, természetesen a világ legcsípősebb fajtáit, melyekkel vagy egymást „szívatják” vagy „félrészegen próbálják meg megenni őket”. Másra szerinte ezek a halálosan erős paprikák nem igazán jók. Egy szellem- vagy egy skorpiócsiliből például egyetlen darabot kell 1 kilogramm sima kaliforniai paprikához adni, hogy ehető legyen a végeredmény.

Schützenhofer szerint egyáltalán nem bonyolult munka felnevelni egy palántát, az a lényeg, hogy időben kell elkezdeni az ültetést, hiszen azzal kalkulálni kell, hogy egy közönséges csili 75 nap alatt érik be, míg egy speciálisabb fajta akár 120 napig is cseperedhet, vagy tovább. Ha korán elkezdjük, többet szüretelhetünk.

Figyelni kell továbbá arra, hogy elegendő fényt kapjon a növény, mert ha keveset kap, akkor megnyúlik és eltörik. Kevés meleg kell a csiliknek, inkább a földjük legyen „talpmeleg”, ne a levegő. Vízből sem kell nekik sok, elég ha nedves a földjük. Ha mindezek adottak, akkor a nyári konyhában, a szuterénben, vagy a gangon, esetleg az ablakpárkányon is jól ellesznek a növények.

A pécsi csilibirodalom legjava – pecsma.hu.

Az év vége felé szerte az interneten megszaporodnak a 2015-ös esztendőt összefoglaló toplisták, értékelések, összegzések. Minden évben rendre kiosztják a díjakat: az év legnézettebb filmjei, legtöbbet hallgatott lemezei, legtöbbet lapozgatott könyvei, az év legnépszerűbb koncertjei, vagy épp az év legsikeresebb emberei – és folytathatnánk napestig. Miért ne lehetne egy olyan toplistát összeállítani, amelyben a Pécsma.hu legolvasottabb cikkeit rangsoroljuk? Hiszen – szerénytelenség nélkül állíthatjuk – akad belőlük jó pár. Íme a legtöbbet böngészett cikkeink ebben az évben!

Első helyezett – A szökött farkas esete

Két cikkünk is született a farkasról, akinek túlbuzgó szabadságvágya korai, tragikus halálához vezetett. Statisztikáink pedig azt mutatják, hogy lapunk olvasóközönsége imádta a farkas drámai izgalmakkal és nem várt fordulatokkal teli kalandját, ugyanis mindkét farkasszökéses írásunk ott trónol a dobogónk legfelső fokán.

Második helyezett – Halálos motorbaleset a 6-oson

Egész Pécset megrázta, amikor júliusban egy személyautó és egy motorkerékpár ütközött össze a 6-os út szilágyi elágazója közelében. A tragédia híre nagyon gyorsan, nagyon sok helyre eljutott.

Harmadik helyezett – A kemény februári hóhelyzet

El kell valamit árulnunk: Önök nem csak a közéleti, hanem az időjárásos cikkekért is oda vannak. A legolvasottabb meteorológiai írásunkban a két témakör látványosan fonódik össze. Nagyon látványos nézettséget produkált ugyanis a februári masszív, 30-40 centiméteres hóesés, amelytől a városban nem csupán a tömegközlekedés, hanem úgy általában véve minden közlekedés megállt. Pedig „csak” egy ónos esőre figyelmeztető narancs-riasztással kezdődött az egész. Aztán hirtelen szükség lett 300 hótakarító munkásra, 18 hókotróra, több mint 20 munkagépre, hogy némileg élhetővé váljon a helyzet. A számok nem tévednek, Önök imádták követni a káoszt, ne is tagadják.

Nyilván semmiféle verseny nem áll fent cikkeink között, épp ezért a most következő „Futottak még” gyűjteményünk írásait sem kell lenézni azért, mert nem kerültek a legolvasottabb három cikk közelébe.

A pécsi cigány étterem

Úgy tűnik, hogy a pécsieket kellőképp érdekelte a Színes Gyöngyök Egyesület által tető alá hozott, cigány ételspecialitásokat kínáló étterem, hiszen ez a cikk csak nagyon kicsivel csúszott le a dobogóról. Ettől még nagyon büszkék vagyunk az írás nézettségére, és persze arra, hogy bemutathattuk a pulyát, vagy hogy miként fest egy cigány lecsó.

Amikor a horvátok átpasszolták nekünk a migránsokat

Épp mikor kezdett alábbhagyni a migránsáradat és az arról szóló őrületes cikkáradat, jöttek a horvátok és elkezdték baranyai falvak felé terelni azt a több ezer migránst, akikkel már nem tudtak mit kezdeni. Izgalmas nap volt, izgalmas a róla készült hírfolyamunk is. Olvassák el nyugodtan újra.

Pécs legcsinosabb csajai

Ezt a cikkünket nyilvánvalóan az öltözködési tippek után kutató nők, és persze a szemüket legeltetni vágyó pécsi hímek vitték sikerre. Meg persze kolléganőink koncepciója.

Csoronika, Bánom, Rigóder és társai

A Pécs történelmi múltjában turkáló, nosztalgikus és mégis némileg ismeretterjesztő cikkeink közül egyértelműen az vitte a pálmát, amelyben Pécs városrészeinek neveit vizsgáltuk meg. Ha pedig valaki lemaradt volna róla, az most utánajárhat, hogy mégis ki és miért nevezte el Csoronikát Csoronikának.

A kocsma előtt késelő pécsi fiatal

Több napig nem tért magához a város, miután februárban egy 23 éves férfi leszúrt egy 28 éves férfit egy belvárosi kocsma előtt. A tragikus esettel kapcsolatban írt másik cikkünk is nagyon olvasott volt.

Az év legsúlyosabb buszbalesete

A Királyegyháza és Gyöngyfa közötti úton júniusban egy távolsági autóbusz árokba hajtott, a következmények szörnyűek voltak. A 25 utas közül ketten életveszélyesen, nyolcan súlyosan, tízen könnyebben sérültek meg, ráadásul négy gyermek is súlyosan megsérült, több nyílt törés is volt a tragikus balesetben, egy kislány kezét pedig amputálni kellett. Egy embert a helyszínen kellett újraéleszteni, többeket is megműtöttek az orvosok a pécsi klinikákon.

A kis hős pécsi fiú

Budavári Andorról és életmentő hőstettéről nem is olyan rég írtunk. A kilencéves Andor már most többet tett az életben, mint sok felnőtt, ugyanis a kisfiú csontvelőt adott ritka genetikai betegségben szenvedő kisöccsének. A Budavári család története tele van tragédiával, de Andor tette mindenkinek megmelengette a szívét.

Eltűnt a belváros legnagyobb nyilvános vécéje

Aki szereti a McDonald’s gyorsétterem által kínált étkeket, az eleszegetheti őket a város megannyi mekijében, a januárban végleg bezárt Széchenyi téri éttermük azonban sokaknak nem csak a kaja miatt hiányzik. A főtéri meki közösségi hely volt, nagy volt az étel-italválaszték is, és lényegében mindenki idejárt, akit a belvárosban kezdett el sürgősen hívni a természet. Hiányozni fogsz, Széchenyi téri McDonald’s, szerettünk! Nem hiába olvasták cikkünket olyan sokan. Ráadásul másik írásunk is tarolt, amelyben megírtuk, hogy mi épül a gyorsétterem helyén.

Pécsi épületek és rejtélyeik

Sokan nagyon szerették ezt a cikket, amelyben olyan pécsi épületek és építmények mögött álló legendákat fejtegettünk, mint például a „fordítva tervezett” Pepsi-ház, vagy az Alagút, amelynek helyén felüljáró állt volna. A pécsieket megmozgatják ezek az ártalmatlan és mégis nagyon érdekes, szórakoztató témák, legalábbis ezek szerint.

Az év egyik legnagyobb tragédiája

Történtek borzasztó dolgok ebben az évben, de soha nem gondoltuk volna, hogy ennyien fognak lelkesedni a valamilyen sátáni közjáték során felborult kóláskocsi végtelenül szomorú történetéért. Több száz liter kóla enyészett el a semmibe, a pécsiek átérezték az eset súlyát és egy emberként kattintottak a cikkre.

Tragédiák, időjárási vészhelyzetek, pécsi történetek – ezeket olvasták 2015-ben – pecsma.hu.

Pécs újra büszke lehet fiataljaira, a Pécsi Tudományegyetemen akad ugyanis egy harmadéves hallgató, aki fiatal kora ellenére gyerekkori barátjával közösen megírt egy közel 500 oldalas elsősegélynyújtással kapcsolatos könyvet.

Igazi szakmai elhivatottságról és példátlan tudományos lelkesedésről tanúskodik az, hogy egy Pécsett tanuló harmadéves orvoshallgató még a diplomaszerzése előtt, egyetemi tanulmányaival párhuzamosan, a kemény vizsgaidőszakok közepette képes volt megírni és kiadatni egy félezer oldalas elsősegélynyújtás–szakkönyvet. Hunka Balázs és gyermekkori barátja, Kisiván Csaba ugyan már 2013 ősze óta „ezerrel dolgoztak” Az elsősegélynyújtás kézikönyve című könyvön, Balázs azonban lapunknak elmondta, hogy a mű tervének gondolata körülbelül 7 éve fogant meg bennük.

De honnan ez a szokatlan vonzódás az elsősegélynyújtás iránt? Balázs kifejtette, hogy Kisiván Csabával egy általános iskolai elsősegély-szakkörén kezdődött meg barátságuk, és az elsősegélyt is közösen kedvelték meg örökre. A mentőorvosnak készülő Balázs azóta a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt önkéntese és jelenleg annak Dél-Dunántúli Régiójának vezetője lett az orvosi egyetem mellett, míg Csabi jelenleg az Esztergomi Hittudományi Főiskolán tanul teológiát, ugyanis római katolikus papnak készül.

Barátságuk gyümölcse ez a hiánypótló könyv, melynek célja, hogy a társadalmi elsősegélynyújtás fontosságát terjessze és népszerűsítse a bevett elsősegélynyújtási módszereket, hiszen ha mindenki ismerné a megfelelő fogásokat és eljárásokat, egy kicsit nagyobb biztonságban is érezhetnénk magunkat. Sokan ugyanis a mai napig nem tudják, hogy mit tegyenek, ha például a közelükben elájult valaki.

Az elsősegélynyújtás kézikönyvének megközelítése eltér a megannyi jelenleg forgalomban lévő hasonló könyvétől. Balázsék könyve ugyanis egyedülálló módon 3 -féle érdeklődő-csoportnak szól. Közérthető, egyszerű nyelvezettel szólítja meg az abszolút kezdőket, akik így mindent megtanulhatnak így az elsősegélynyújtásról, de hasznos lehet például mentőtiszt- és egyéb orvosis vagy egészségügyis hallgatóknak is. A könyv ugyanakkor hasznos útmutatást ad a gyakorló ápolónőknek is, akik bármikor felcsaphatják egy épp fontos témánál, sok segítséget merítve abból akár súlyosabb esetek kezeléséhez is. Ezen felül az elsősegélynyújtás oktatásával foglalkozóknak is szól is egy kicsit, ugyanis tesztek, tematikák, tételek is helyet kaptak benne. Tehát szakkörök, tanórák megtartásához is segítséget tud nyújtani.

A kézikönyv tehát a megszokottnál részletesebben igyekszik leírni az egyes sérülések, kórképek elsősegélynyújtási szinten történő ellátását úgy, hogy abból mindenki a saját képzettségének és gyakorlatának megfelelően tudja elsajátítani a fontos teendőket. Mondhatjuk tehát, hogy ez a könyv majdhogynem mindenkinek íródott. Balázs épp ezért nagyon reméli, hogy a nívós Medicina kiadónál megjelent könyv a lehető legszélesebb olvasókörre talál majd a jövőben.

A könyv szakmai lektora Dr. Bogár Lajos volt, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet vezetője volt.

Amikor a tanítványból lesz mester - pecsma.hu.