Az Apáca utca sokak számára nem jelent többet egy egyszerű pécsi utcánál, pedig ezen a rövidke sétányon található épületek szinte mindegyike rejteget valami érdekességet a város múltjából. Szerencsére Pécsett sok az ilyen hely.

Az Apáca utcát minden pécsi jól ismeri, hisz gyakran sétálunk keresztül rajta, ha a Sétatérre, a Szent István térre, vagy a Széchenyi térre igyekszünk. Tökéletes, hangulatos kis átjáróutca a város közepén, melyről viszont sokan nem tudják, hogy milyen érdekes és értékes épületeket rejt.

Apáca utca 1.

Az utca elején állt a Sipőcz-ház, mely 1897-ben épült Sipőcz István gyógyszerész megbízásából. Az impozáns neobarokk lakóház sarkában kapott helyet Sipőcz gyógyszertára, melyet mindenki Szerecsen patikaként ismert – és ismer a mai napig. A mára patika-múzeummá nemesült üzlet bejárata fölött álló szerecsen-szobor is ezt erősíti. Azt azonban sokan nem tudják, hogy ez a név egy főhajtás Pécs első, 1697-ben épült patikája felé, melynek ugyanez volt a neve.

Apáca utca 3.

A romantikus stílusú műemléképület 1865-ben épült, mely a Sipőcz-patika konkurenseié, a Hölbling családé volt. Úgy tűnik tehát, hogy akárcsak manapság, régen is egymás nyakában lihegtek a gyógyszerészek.

Apáca utca 4.

A 18. század végén épült copf stílusú műemlékház 1907-ben került a ciszterci rend kezébe, akik a lakóházat iskolává alakították. Ebben az épületben működött a Julián Egyesület, azaz a Juliáneum, melyben az országon egyedülálló módon szerveződtek internátusba a boszniai, szlavóniai, és erdélyi magyar tanítók. A Juliáneum feloszlása után itt működött a városi zeneiskola is, mely az államosítás után megszűnt, az épület pedig azóta lakóház.

Apáca utca 6.

Itt állt a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár szecessziós-barokkos székháza. Azt pedig, hogy a pénz nem boldogít, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy a volt Osztrák-Magyar Bank épülete római kori temetőre épült.

Apáca utca 8.

Ezt a 18. század végén épült házat az itt élő Pollák János pécsi kanonok 1879-ben hagyományozta a városra. A copf stílusú épületben 1880-tól működött a Baranya megyei építészeti hivatal, később pedig a város arculatát megtervező Pilch Andor építészmesteré lett, akinek özvegye a Mérnöki Kamarának adományozta, de csak azzal a feltétellel, ha annak jövedelmét árvák és özvegyek megsegítésére fordítják. Van még tovább is, ugyanis 1943-tól itt indult a városi közművelődési könyvtár, ami megelőlegezte az 1952-től 2010-ig itt működő Csorba Győző könyvtárat, melynek udvarában egyébként – micsoda meglepetés – ókeresztény sírokat is találtak.

Apáca utca 11.

Az itt álló épületet 1903-ban bontották le. Egy pécsi kocsmáros vette meg, hogy helyén vendéglőt nyisson. A lebontott ház a homlokzatán lévő „Isten szemét” ábrázoló festmény miatt volt nevezetes, amiért rajta ragadt az “Isten szeme ház” név. Érdekes, hogy az engedélyezett építési terv helyett Pilchner Andor a szokásos lakóépület helyett szecessziós házat húzott fel, melynek homlokzatán ott díszelgett Isten, és az ő szeme. Hogy Pilchner miért gondolta meg magát, máig rejtély.

Apáca utca 23.

Az itt épült zárda alapkövét 1847-ben rakták le és 1851-re már el is készült. A közelében lévő teret ekkor még nem Sétatérként ismerték, csupán egy gabonapiac volt. Az épületegyüttes részeként a Miasszonyunk zárdatemplom 1854-re készült el.A zárda a rend betiltása után az Állami Leányiskola kollégiuma lett, majd a rendszerváltás után visszakerült a rendhez, és csak 2007-re jutott a ciszterciek kezébe, azóta pedig Ciszterci Nevelési Központ néven ismeri a város.

Egy pécsi utca, tele emlékekkel – pecsma.hu.

Pécsnek annyi városi legendája van, hogy azokat felsorolni is nehéz. Mégis, a pécsiekben az a közös, hogy ezeket a valóság és a kitaláció határain egyensúlyozó sztorikat egy emberként ismerik. A teljesség igénye nélkül összeszedtünk párat, csak hogy újra felélesszük a városi rejtélyek iránt érdeklődők összeesküvésekben gazdag gondolatait.

A kamusugárzó Széchenyi tér

Azt mindenki ismeri, hogy a város régi főtere állítólag az uránbánya melléktermékeként kiásott sugárzó kövekre épült? Nyilván, hisz ezt a legendát még a más városokból érkező turisták is emlegetik, a mai napig.

Azt rebesgették, hogy a téli hó, ami a városban máshol centi magasan állt, a téren gyorsan, a sugárzás miatt egyből elolvadt. Kár, hogy az uránbánya melléktermékeinek ilyen hatását soha nem bizonyították be (sőt, sokak szerint azok inkább sírkőmaradékok voltak), akkor legalább mindenki megtudta volna, hogy miért olyan sugárzó a pécsiek mosolya.

Az eozin feltáruló titka

A Zsolnay-mauzóleum Pécs egyik legmisztikusabb épülete, nem is hiába terjed róla a híres legenda, miszerint az 1901-ben épült sírkápolnába a téli napfordulón beáramló napfény állítólag felfedi a világhírű fazekasmester eozinmázának titkos receptjét.

Zsolnay szelleme pedig feltehetően jól mulat a napfordulón sírja körül összegyűlt kincsvadászokon, hisz eddig akárhogy is próbálták, senki nem találta meg a pécsi porcelánkészítés Szent Grálját. Vagy azért, mert ilyenkor ritkásan süt a nap, vagy azért mert kamu az egész.

A lakatfal

A Janus Pannonius utca két kis beugrójának vaskerítésein ezrével lógnak a szerelmesek lakatjai, ezt mindenki tudja. De hogy, mikor, és ki rakta oda az első lakatot? A 80-as évektől egyre csak növekedett a függőzárak száma, de ezekre a kérdésekre azóta sem találhattunk konkrét választ. Az viszont tuti, hogy ettől a város egyik leghíresebb turistalátványossága lett az évek során betelő rácspáros.

Az egyik legenda szerint a pásztorórára készülő csalárd pécsi nők és csajok egy-egy lakattal jelezték a tűkön ülő szeretőjüknek, hogy indulhat a móka, lelépett a ház ura. A másik legenda kicsit talán hihetőbb, eszerint ugyanis a közeli sulikból jártak ide a végzős diákok, hogy a feleslegessé vált szekrénylakatjuktól végre megszabadulhassanak. Az is lehet, hogy egy gimis szerelmespár indította el a „szerelemlakatok” trendjét. De az is, hogy nem.

A baranyai tigris

A „tigrist” először egy kislány vette észre Bükkösdön. Tőle került ki a hír, ezután pedig elterjedt a megyében. Sorban jöttek a szemtanúk, volt aki fekete párducnak vagy épp hatalmas kutyának hitte, volt aki megtalálta a tigris lábnyomát. Fotó persze nem készült, pedig az összes hazai bulvárlap egy vagyont fizetett volna érte.

Az ország állatkertjei egyből leltárba vették a tigriseiket, de egy sem hiányzott. Most akkor mi van? Mivel Baranyában semmilyen tigris sem mondható őshonosnak, ezért csak annyi jutott az emberek eszébe, hogy esetleg Horvátországból botorkált át hozzánk. Persze csak akkor, ha ezt az egészet nem csak kitalálta valaki.

Egyelőre ennyi, de várjuk azon kedves olvasóink levelét, akik ismernek még hasonló történeteket Pécsről. Abban pedig egy kis megerősítésre van szükségünk, hogy tényleg voltak-e kertvárosban olyan őrültek, akik egy panel lépcsőházában síeltek, vagy hogy a pécsi cirfandli gyökere tényleg uránt ér-e.

Pécsi városi legendák nyomában – pecsma.hu.

A „Földet a gazdáknak!” program keretében Baranya megyében 2015. november 23-án kezdődött meg az állam tulajdonába tartozó, három hektár feletti, kijelölt földterületek értékesítése. Az utolsó árverési napot 2015. december 23-án tartották Baranyában. 

A Kormányhivataltól 56 fő vett részt az árverések lebonyolításában,közülük kerültek ki az árverésvezetők, a jegyzőkönyvvezetők, a regisztrációs munkatársak, a koordinátorok, illetve az információs munkatársak.

Baranya megyében a 2015. november 23-a és december 23-a közötti időszakban összesen 473 földterületre lehetett licitálni. Az árverésekre Pécsett, a Baranya Megyei Kormányhivatal Kodó dülő 1. szám alatt található épületében került sor, ahol párhuzamosan két külön helyiségben zajlottak a licitálások. Minden héten hat árverési napot tartott a Kormányhivatal.

A meghirdetett 473 árverésre kijelölt ingatlan összterülete 8081 hektár volt. Az ingatlanok kikiáltási ára összesen 9.574.200.000 forint volt, a licitek során kialakult vételárakat összesítve 7.667.375.000 forintért keltek el a baranyai földek. A legtöbbet – 262 millió forintot – egy pécsi járásban található földterületért fizettek. Volt olyan föld, amely a kikiáltási ár ötszöröséért talált gazdára.

Az árverésekre az elmúlt hetek alatt összesen 556 fő regisztrált, a lefolytatott 473 árverésből  pedig 365 volt eredményes.

Összességében elmondható, hogy Baranya megyében zökkenőmentesen zajlottak a licitek és sikeresen zárult az árverési időszak.

Lezárult a baranyai földárverés – pecsma.hu.

Tartós élelmiszercsomagok, vitaminok, és minden jóval teli cipős dobozok várták azt a közel 70 meszesi családot, akik ellátogattak a Pákolitz István Közösségi Házba, ahol Hoppál Péter országgyűlési képviselő a Református Szeretetszolgálat közreműködésével adta át a rászorulóknak bőséges karácsonyi ajándékukat. Mindemellett pedig szerte a városban történtek hasonló jótékonysági akciók az ünnepek előtti napokban.

Több méteres sor várta a Magyar Református Szeretetszolgálat meszesi ajándékosztását december 23-án a Pákolitz István Közösségi Ház előtt.

A karácsonyi jótékonysági eseményen 70 szegénysorban élő családnak osztottak ki tartós élelmiszereket, rágcsálnivalókat, édességeket és vitaminokat tartalmazó csomagokat. Így összesen pedig 166 helyi gyermek örülhetett a karácsonyi segítségnek, mely azonban nem csupán az alapvető élelmiszerekben merült ki.

Az esemény lebonyolításában részt vállaló Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, hogy a gyerekek olyan karácsonyi ajándékdobozokat is kaptak, melyeket az ország református iskoláinak diákjai állítottak össze szüleikkel, direkt a pécsi kicsik számára. Ezek a dobozok játékokat, könyveket, kisebb ruhákat, karácsonyi üdvözleteket, és természetesen nyalánkságokat is magukban rejtenek.

További érdekesség az is – folytatta az államtitkár –, hogy ezeket a dobozokat a jótékonykodó gyerekek a saját korosztályuk számára rakták össze, és nem olyan tárgyak vannak bennük, melyeket ők már meguntak, vagy nem szeretnek, hanem olyan ajándékok, melyeknek ők is örülnének. Ha tehát az ajándékosztáson egy 8 éves kislánynak kellett ilyen dobozt keresni, csak leemeltek a hatalmas dobozhegyről egy olyat, amire rá volt írva, hogy „8 éves kislány”.

Hoppál Péter kiemelte, hogy azok az adakozók, akik ilyen nemes és példaértékű cselekedetre szánták el magukat az országban, érzik azt, hogy karácsonykor a szeretet egy kicsit jobban összeköti az embereket, és hogy igaz a mondás, miszerint „jobb adni, mint kapni”.

Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke hozzátette, hogy azok, akik az ajándékdobozokat csomagolták, a jótékonyság tudatának és érzésnek köszönhetően ugyanannyira örülnek, mint azok, akik ezekre a csomagokra rászorulnak.

Az ünnepek előtti napokban azonban nem csupán ez az egyetlen jótékonysági akció történt a városban, hiszen december 20-án a Pécs-Kertvárosi Szent Erzsébet Plébánián is sor került a Pécsi Egyházmegye éves kertvárosi adakozására is, ahol a katolikus karitász önkéntesei 130 tartós élelmiszereket és vásárlási utalványt tartalmazó ajándékcsomagot osztottak ki a szegények között, a gyerekek pedig válogathattak a felajánlott játékok és könyvek között.

Emellett pedig a Pécsi Egyházmegye december 21-én 200 adag ételt, meleg ruhát, játékokat és ajándékcsomagokat osztott a Gyárvárosi templom udvarán, idén már harmadszorra.

Több száz pécsi gyereket leptek meg – pecsma.hu.

Pécs hamarosan napelem-fővárossá fog válni egy új, nagyszabású beruházásnak köszönhetően. Összeszedtük, hogy miért is jó ez az fotovoltaikus napelemrendszer, hogy milyen előnyeit élvezhetjük majd.

Mint azt nemrég megírtuk, Pécsett már épül az a napelemmel működő erőmű-park, ami Közép-Európa egyik legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A Tüskésrétre terezett kiterjedt 5 milliárd összértékű fotovoltaikus rendszer kiépítését az MVM Hungarowind kezdte meg.

A erőmű közel 2000 négyfős család egész éves energiaigényét képes lesz előállítani, a tervek szerint pedig annyi szén-dioxid-kibocsátást lehet majd megtakarítani a segítségével, amennyit egy autó több mint 40 millió kilométeren át termel.

De miért éppen napenergia? Mit tud ez a technika, hogy működnek a napelemek, és miért olyan előnyösek? A napelemek – szakszerűbb, de csúnyább nevén a fotovoltaikus rendszerek – napfénnyel működnek, nem pedig közvetlen napsugárzással, tehát borult időben is számíthatunk rájuk.

A nap energiája elektromos energiává alakul, ez az elektromos energia pedig pontosan ugyanolyan, mint amit bármelyik szolgáltatótól vásárolunk. Épp ezért – eltérően a napkollektoros rendszerektől – a fotovoltaikus megoldás az összes mindennapos használatban lévő elektromos kütyünket el tudja látni a szükséges krafttal.

A technológia lényege, hogy bizonyos félvezető elemek, mint például a szilícium, a megfelelő technológiával tudatosan szennyezve „érzékennyé” válnak a fényre, azaz atomi szinten töltésszétválás és így szabad töltéshordozók jönnek létre, melyek összegyűjtve energiaforrásként hasznosíthatók.

A fotovoltaikus úton előállított energia költsége csak a beruházás mértékétől és milyenségétől függ, optimális esetben – főleg, ha egy olyan léptékű beruházásról beszélünk, mint a pécsi – a használatbavételük után a felhasználók függetlenednek az energiaszolgáltatók által bedobott időszakos árváltozásoktól, és megtakaríthatunk jelentős mértékű üzemköltséget is.

A megépítésüket tekintve nagyon praktikusak, hiszen könnyű a már meglévő tetőszerkezeten elhelyezni őket, nem igényelnek mélyépítési munkákat, sőt még építési engedély sem kell a felhúzásához. További remek tulajdonságuk, hogy totális csendben működnek, és ha minden jól megy, karbantartást sem nagyon igényelnek.

Persze az egyik legfőbb pozitívumról sem feledkezhetünk meg. Az ilyen napelemeknek hála ugyanis nem bocsátunk ki szén-dioxidot, nem pumpáljuk az üvegházhatást gerjesztő gázokat a levegőbe.

Ha nem süt a Nap, akkor is jó lesz a pécsi naperőmű? – pecsma.hu.