Példát mutatni nemcsak a történelmi bűnök feltárásában kell, hanem abban is, hogyan lehet segíteni az áldozatok és a tettesek megszabadulását a múlt terhétől – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a 10. Szélrózsa evangélikus ifjúsági találkozón szombaton Soltvadkerten.

A Határnyitás ’89 – egyházi és politikai szemmel című pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán arról beszélt, hogy a megbocsátás kultúrája ma még hiányzik Magyarországon. A miniszter kitért arra is, hogy a kormányzatnak “nincs joga az egyházak működését kommentálni, azoknak feladatokat adni”.

Fabiny Tamás evangélikus püspök arról beszélt, hogy a magyar egyházak 1989 után, a “negyvenéves kalitkából kiszabadulva” nehezen találtak magukra, és nem mindenben váltak valóra a maguk, illetve a társadalom megújításához fűződő remények. Joachim Gauck német államfőnek, teológus-lelkésznek nemrégiben a Luther Kiadó gondozásában megjelent memoárkötetére utalva megjegyezte: a rendszerváltás Magyarországon az egyházakat a keletnémeteknél sokkal felkészületlenebbül érte.

Erre reagálva Balog Zoltán kiemelte: az NDK-val ellentétben az egyházak Magyarországon nem járultak tevőlegesen hozzá a demokratikus átalakuláshoz. A magyarok között is voltak azonban, akik vállalták ezt a feladatot – mondta, példaként említve, hogy amit Tőkés László Temesváron református lelkészként tett 1988 márciusától decemberéig, majd utána, azzal “megmentette Erdélyben a reformátusok becsületét”.

Beszélt arról is, hogy a rendszerváltás után hiányolta az egyházak megszólalását olyan ügyekben, mint a vasárnap megszentelése, azaz, hogy kiálljanak az emberek heti egy pihenőnapjához való joga mellett. Ebben az ügyben szerinte az első Fidesz-kormány rossz döntést hozott azokra a statisztikákra alapozva, amelyek szerint a magyar társadalom 80 százaléka úgy gondolta: alapvető emberi jog, hogy vasárnap is lehessen vásárolni.

Fabiny Tamás ehhez kapcsolódva azt mondta: bizonyos esetekben a Fidesz-kormány az elmúlt időszakban “annyira jót akart a történelmi egyházaknak, hogy megmondta: mi a jó nekik”.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: az egyházügyi törvényben olyan, az egyházak számára fontos szempontok érvényesülnek, mint a teljes vallásszabadság, a szertartásvédelem, az adókedvezmények. A jogszabály módosításával azt is deklarálták, hogy az államnak nincs joga megmondani, melyik szervezet nevezheti magát egyháznak – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor: az viszont az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy meghatározza azon partnerek körét, akikkel a történelmi tapasztalatok alapján együtt tud működni a köz szolgálatában, mert elfogadhatatlan az az “automatizmus”, mely alapján Magyarország “világrekorder volt” a több mint 300 bejegyzett egyházzal.

Az ügynökkérdésről szólva beszélgetőtársa felvetésével egyetértve a miniszter kifejtette: ugyanúgy szükség lenne a szembenézésre az elkövetett hibákkal, mint a bűnösként megbélyegzettek feloldozására. “Azt a munkát, amelyet eddig nem végeztünk el, egyszer el kell végeznünk. A tanulságokat le kell vonnunk ahhoz, hogy megtudjuk: diktatúrában vagy polgári demokráciában hogyan lehet ellenállni, nemet mondani, mert a be nem vallott múlt visszajön és kísért” – hangsúlyozta Balog Zoltán.

(MTI)

Fotó:  Bartos Gyula

Zenésztársai, tisztelői, családtagjai és barátai, összesen több száz ember kísérte utolsó útjára Boros (Boross) Lajos Kossuth-díjas prímáskirályt, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímását a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben pénteken.

“A magyar cigányzene nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán jó legyen a kedv és érezzük azt, hogy a kultúrában találkozunk” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ravatalnál, ahonnan Boros Lajost hófehér koporsóban, négy fehér ló húzta fogaton, a 100 Tagú Cigányzenekar játéka közepette kísérték végső nyughelyére.

“A mi felelősségünk, hogy megőrizzük és továbbvigyük a magyar cigányzenét, hogy újjászülethessen. Akkor máris jobb lesz, szebb lesz és igazabb lesz a cigány-magyar együttélés, ha a hegedűből jön, a nótából jön, a zenéből jön, általában a kultúrából jön” – hangsúlyozta a miniszter gyászbeszédében.

A ravatalnál Mága Zoltán hegedűművész is búcsúzott néhai barátjától, muzsikustársától: “Lajos bácsi volt a prímások királya, a királyok prímása. Ezt a címet csak a tudással, a szakma és a zenésztársak elismerésével és szeretetével lehet kiérdemelni. A Prímások Királyának lenni nem örökölhető titulus. Ezt a rangot csak egy olyan egyéniség kapja, aki talán százévente egyszer születik” – fogalmazott. Mága Zoltán Boros Lajosról szólva kiemelte: magyarként volt cigány és cigányként volt magyar. Zenészként volt ember és emberként volt zenész. “A csillogás, a dicsfény nem vakította el. Itthon maradt, hogy tanítsa a Rajkókat, tovább örökítse a zenészeknek a tudást és hazánknak szerezzen hírnevet, dicsőséget, gazdagítsa az egyetemes magyar kultúrát” – fogalmazott a Prima Primissima díjas muzsikus.

Kállai Kiss Ernő klarinét- és tárogatóművész barátjától és pályatársától búcsúzva felidézte: 60 éve ismerkedtek meg a Magyar Állami Népi Együttesben, az 1950-es években, “amikor még Kodály dirigált minket”. Boros Lajos egy zenei fejedelem volt, “ezt a címet én adtam rá” – mondta. “Lajcsikám, az égi kávéház teraszán muzsikáljál, nyújtsál szépet, mint életedben tetted, ahogy a régiek mondták: muzsikáljatok szépen” – fogalmazott Kállai Kiss Ernő. A prímáskirálytól Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke is búcsúzott, végül pedig Boros Lajos barátja és volt munkatársa, Raduly József méltatta a hegedűs évtizedeken átívelő, gazdag életútját.

A ravataltól a sírhelyig vezető úton a cigányzenekar az elhunyt legkedvesebb nótáit játszotta, a zenekar élén felváltva húzták a prímások. Akkor is végig szólt a zene, amikor a koporsót leengedték a sírba. A temetési szertartáson, melyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrált, részt vett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is. Boros Lajos végső nyughelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában, közvetlenül Radics Béla (1867-1930) és Magyari Imre (1894-1940) cigányprímások sírja mellett található. Boros Lajos – aki nevét gyakran Borossként is használta – 89 éves korában hunyt el július 9-én.

(MTI)

Fotó: Bartos Gyula

A ReConnect Hungary programban résztvevő tizenöt magyar származású amerikai és kanadai fiatalt fogadott hétfőn a fővárosban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A találkozón kiemelt helyen szerepelt a hazai roma közösség helyzete.

Balog Zoltán a megbeszélés után újságíróknak elmondta: a most hazánkba látogató fiatalok a harmadik és negyedik generációt képviselik, magyarul már nem beszélnek, de “a szívükben még van egy kis hely Magyarországnak”. Ezt a helyet szeretnék tágítani – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezek a fiatalok a saját országukban egyfajta nagykövetei lehetnek Magyarországnak.

“Mi tudjuk erősíteni az ő magyar gyökereiket, azzal, hogy segítünk nyelvet tanulni, megmutatjuk a kultúránkat, ők pedig segíthetnek egy reálisabb kép kialakításában Magyarországról” – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter szerint van mire büszkének lennünk, és a rendszerváltozásnak nagy vesztesége, hogy eddig nem sikerült megtalálni azt, milyen módon lehet becsatornázni a Kárpát-medencén kívüli magyar közösségekben rejlő hatalmas erőforrást.

Kitért arra is, hogy a fiatalok azokat az előítéleteket hozták magukkal, amiket a nyugat-európai média kialakított Magyarországról. A találkozón elsősorban a roma közösségek helyzete iránt érdeklődtek, sokat beszéltek a magyarországi cigányság helyzetéről, a többség-kisebbség viszonyáról.

A fiatalok látogatását nyolcmillió forinttal támogatja kabinet, az egész program több százmilliós költségvetésű – jelezte a tárcavezető.

A ReConnect Hungary identitásépítő körút magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevőknek a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turisztikai programok mellett alkalmuk nyílik találkozni a nemzetpolitika jelentős szereplőivel, valamint innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket is megismerni.

A ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír “birthright”-programokkal rokon. (A birthright kifejezés tartalma a születéssel járó jussként írható körül.) Az alapelgondolást először George Pataki New York-i kormányzó fogalmazta meg hét évvel ezelőtt az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány egy rendezvényén lánya, Allison Pataki Levy felvetése alapján.

A 2012-ben indul programot a Kossuth Alapítvány támogatói, valamint a magyar kormány közösen finanszírozza.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula