A ReConnect Hungary programban résztvevő tizenöt magyar származású amerikai és kanadai fiatalt fogadott hétfőn a fővárosban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A találkozón kiemelt helyen szerepelt a hazai roma közösség helyzete.

Balog Zoltán a megbeszélés után újságíróknak elmondta: a most hazánkba látogató fiatalok a harmadik és negyedik generációt képviselik, magyarul már nem beszélnek, de “a szívükben még van egy kis hely Magyarországnak”. Ezt a helyet szeretnék tágítani – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ezek a fiatalok a saját országukban egyfajta nagykövetei lehetnek Magyarországnak.

“Mi tudjuk erősíteni az ő magyar gyökereiket, azzal, hogy segítünk nyelvet tanulni, megmutatjuk a kultúránkat, ők pedig segíthetnek egy reálisabb kép kialakításában Magyarországról” – fejtette ki Balog Zoltán.

A miniszter szerint van mire büszkének lennünk, és a rendszerváltozásnak nagy vesztesége, hogy eddig nem sikerült megtalálni azt, milyen módon lehet becsatornázni a Kárpát-medencén kívüli magyar közösségekben rejlő hatalmas erőforrást.

Kitért arra is, hogy a fiatalok azokat az előítéleteket hozták magukkal, amiket a nyugat-európai média kialakított Magyarországról. A találkozón elsősorban a roma közösségek helyzete iránt érdeklődtek, sokat beszéltek a magyarországi cigányság helyzetéről, a többség-kisebbség viszonyáról.

A fiatalok látogatását nyolcmillió forinttal támogatja kabinet, az egész program több százmilliós költségvetésű – jelezte a tárcavezető.

A ReConnect Hungary identitásépítő körút magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevőknek a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturális-turisztikai programok mellett alkalmuk nyílik találkozni a nemzetpolitika jelentős szereplőivel, valamint innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket is megismerni.

A ReConnect Hungary program az izraeli, örmény és ír “birthright”-programokkal rokon. (A birthright kifejezés tartalma a születéssel járó jussként írható körül.) Az alapelgondolást először George Pataki New York-i kormányzó fogalmazta meg hét évvel ezelőtt az amerikai Magyar Emberi Jogi Alapítvány egy rendezvényén lánya, Allison Pataki Levy felvetése alapján.

A 2012-ben indul programot a Kossuth Alapítvány támogatói, valamint a magyar kormány közösen finanszírozza.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A Sepsiszentgyörgyön zajló 7. magyar református világtalálkozó keretében felavatták Kálvin János svájci reformátor egészalakos szobrát, Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotását. Az ünnepségen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A sepsiszentgyörgyi vártemplom előtti szoboravató ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyarság és a svájci francia reformátor sajátos kapcsolatáról beszélt. Emlékeztetett, hogy Magyarországon Kálvin János az a nem magyar történelmi személyiség, akiről a legtöbb utcát neveztek el. Egy korábbi szoboravatás emlékeit felidézve említette meg: a hit, a bizakodás, a kitartó kérés meghozza az eredményét. „Hinni kell, és meglesznek a szobrok, meglesz a kultúra, meglesz az ország, meglesz a nemzet, és meglesz az ember is. (…) Aki szeretettel tekint a szoborra, aki a hit, a kultúra, a közösség és a nemzet bástyáját látja benne, annak visszaköszön, azt erősíteni fogja” – állapította meg a tárcavezető.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, noha a reformátor csak egyetlen magyar emberrel találkozott, a magyarság mégis befogadta, magáénak érzi őt. „Kálvin beköltözött vártemplomainkba, odaült őrtüzeink mellé, megerősített önvédelmi harcunkban” – jelentette ki a püspök, aki szerint a szobornak is a székelység őrállói feladatára kell emlékeztetnie. Kelemen Hunor, romániai kulturális miniszter, miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott, hogy Kálvin János tanításai nemcsak egyházi jellegűek, hanem az élet egészére kihatottak. A protestáns etika a világ fejlődésének volt az egyik összetevője. Úgy vélte, a munka, a rend, a szeretet parancsának nemcsak székelyföldön, hanem a kárpátokon túli Romániában is otthonra kellene találnia. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere arról beszélt, hogy amiként Kálvin korában az egyháznak, úgy ma a székelységnek is reformerekre és új megoldásokra van szüksége. A polgármester az autonómiát tartja a ma reformcéljának.

A 7. magyar református világtalálkozó délelőtti megnyitóján az összetartozás fontosságát hangsúlyozták a szónokok. Balog Zoltán miniszter köszöntőbeszédében hangsúlyozta, az ilyen alkalmak erősítik az összetartozás tudatát és a közösséget. „Azért jöttem, hogy kifejezzem a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani. Ezt az erőt hozzá szeretnénk ragasztani minél szorosabban az egész Kárpát-medencei magyarság erejéhez” – jelentette ki a miniszter. Kató Béla püspök, az esemény házigazdája úgy vélte, a rendezvény keretében lebomlanak azok a falak, amelyeket az első világháború emelt a magyar reformátusok közé.

A sepsiszentgyörgyi Kálvin téren az egész Kárpát-medencéből érkezett mintegy háromezer református hallgatta meg a beszédeket, majd vett részt az ünnepi istentiszteleten és az azt követő szabadtéri úrvacsoraosztáson. A világtalálkozó keretében csütörtökön egész nap egyházi, kulturális és gyermekprogramokat szerveztek a székelyföldi városban.

MTI-EMMI

A Külgazdasági és Külügyminisztérium olyan stratégiai ponttá válhat, amely a valóságos Magyarországot és magyar kultúrát képviseli külföldön. A most zajló átalakítás része a Balassi Intézet hálózatának betagozódása a külképviseleti rendszerbe – mondta az emberi erőforrások minisztere a Balassi Intézethez tartozó külföldi magyar intézetek igazgatóinak július 8-i budapesti találkozóján.

Balog Zoltán szerint a Balassi Intézet és a magyar külügyi diplomácia offenzívában van, új külképviseletek nyílnak, és például az átalakítások nyomán a tallinni magyar intézetre a korábbinál is komolyabb szerep hárul majd. Emelkedhet a magyar kulturális diplomácia költségvetése, és a forrásokat egységesítik. “A 21. század, a multimédia, a digitalizáció eszközeivel kell külföldön bemutatni a magyar kultúra értékeit” – hangsúlyozta. A tárcavezető kiemelte: jól működik az a finanszírozási rendszer, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is támogatnak kultúrdiplomáciai programokat. Példaként említette a budapesti horvát gimnázium fellépését Zágrábban, amelyet a nagy sikert követően a visszahívások nyomán újabbak követtek.    

Balog Zoltán azt mondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában zajló néhány változás is azt szolgálja, hogy a magyar kultúra nemzetközi “önprezentációja” erősödjön. “Létrehoztuk a nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek feladata a Magyarországon a különböző szakpolitikákban alkalmazott kreatív megoldások összegyűjtése és bemutatása külföldön. Az ösztöndíjasok Magyarországra csábításában már eddig is eredményes együttműködés zajlott” – szögezte le Balog Zoltán. Úgy vélte, Magyarországnak a globalizációra és más problémákra adott válaszai sok esetben versenyképesek más országokéival. Megemlítette, hogy Franciaország közfoglalkoztatási programjaival hasonló lépéseket tett, mint Magyarország, Lengyelországban pedig sikerrel zajlott le a tankönyvellátás állami kézbe vétele. A tárcavezető kitért arra, hogy Magyarországon is tanulmányozásra érdemes a baseli Art Expo, a világ egyik legnagyobb művészeti vására. Hozzátette: az évtizedekkel ezelőtt egy zsidó származású magyar műkereskedő, László Károly által indított kiállítás nagyon sikeres rendezvény, Miamiban és Hongkongban is átvették és megrendezik.

MTI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula