A kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját – erről Balog Zoltán miniszterjelölt beszélt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt június 4-i meghallgatásán.
A jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus beszámolójában örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak. Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma, viszont folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a tanév végén átnézik azt, begyűjtik a működésre és fenntartásra szánt összegeket. Megnézik, mi mibe került, azt összeadják, átlagolják – fogalmazott a tárcavezető, és “ha több, akkor otthagyjuk (az intézménynél), ha kevesebb, kipótoljuk” – tette hozzá.
Balog Zoltán beszélt arról is, oda kell figyelni arra, hogy lehet pályázni az új uniós fejlesztési forrásokra a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert ezeken a pályázatokon nagyságrendileg nagyobb összegeket lehet elnyerni egy-egy beruházásra. A 13 nemzetiséget képviselő szószólók szinte mindegyike intézett kérdést Balog Zoltánhoz, a legtöbben a nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére voltak kíváncsiak, illetve sérelmezték, hogy az oktatási intézményekkel csak egy évre köt köznevelési szerződést a kormány. Úgy vélték, az oktatás fenntartása egy hosszú távú kérdés, nem lehet évről-évre bizonytalanságban hagyni az egyes nemzetiségi intézményeket. Balog Zoltán válaszában elmondta, személy szerint döntött úgy, hogy a köznevelési szerződések egy évre köttessenek, de a törvény lehetőséget ad az ötéves periódusra is. Mint mondta, ha a korábban említett finanszírozási egyeztetéseket befejezték, lehetőség lesz több évre szóló szerződést kötni.
A nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére válaszolva azt mondta, a nemzetiségi tankönyvek “kikerültek a tankönyvháborúból”, ezeket a tankönyveket nem érintheti a szabályozás. Azt kérte a szószólóktól, hogy jelezzék, mely könyvek nincsenek rajta a “hatályos” tankönyvlistán, mert akkor azokat is felveszik a tankönyvjegyzékbe. (Sok nemzetiségi tankönyv lefordítására, nyomtatására TÁMOP-forrásokat igényeltek az önkormányzatok, de mivel ezek a könyvek nem szerepelnek a jelenleg érvényes tankönyvjegyzékben, nem lehet(ne) azokból tanítani. Így a nemzetiségi önkormányzatok attól tartanak, hogy vissza kell fizetniük az uniós forrásokat, mivel azok “nem hasznosultak”.) Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ehhez kapcsolódva megjegyezte, a tankönyv-közbeszerzésen is gyorsítani kellene, mint mondta, még mindig tart a közbeszerzés, de már szeptemberben kellenének a tankönyvek.
A finanszírozásra és a különböző támogatások emelésére vonatkozó kérdéscsokorra Balog Zoltán azt válaszolta, “megérett az idő arra, hogy megpróbáljunk egy komolyabb működési támogatást adni az országos önkormányzatoknak, amiből a “kisebb ügyeket” is tudják finanszírozni. A jövő évi költségvetést már eszerint fogják tervezni – tette hozzá a miniszterjelölt. A nemzetiségi pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán azt mondta, a mostaninál egy egészen más rendszerben tervezik a pedagógusképzést lebonyolítani. Mint mondta, a jövőben a pedagógus létszámot a gyereklétszámhoz fogják igazítani, egyfajta “személyi tervezés” lesz. A miniszter elmondta azt is, hogy a jövő kedden nevezik meg a minisztériumok államtitkárait, a miniszterek pedig e hét pénteken tesznek esküt.
A 13 nemzetiségi szószólóból álló grémium egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.
Megnyílt a Műcsarnokban az I. Nemzeti Építészeti Szalon – 100% kreativitás című kiállítás június 3-án, amely több mint 200 épületet, valamint azok tervezőit mutatja be makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, dokumentációk segítségével, ízelítőt adva napjaink és a közelmúlt magyar építészetéből. A tárlatot megnyitó Balog Zoltán hiánypótlónak nevezte a kiállítást.
Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, a tárlat bemutatja “azokat a világhírű építészeinket és épületeinket, akik és amelyek minden figyelmet megérdemelnek”. A kiállítás mintegy 2500 négyzetméteren mutatja be az elmúlt másfél évtized leglátványosabb épületeit, beruházásait, az előző generáció nagy mestereit, az építészetoktatás műhelyeit, a hallgatók munkáit, a műemlékek újragondolt építészetét, valamint a kortárs táj- és belsőépítészetet – sorolta.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke kiemelte: az MMA első Műcsarnok-beli kiállításával alkalmat kívánt adni a vizuális művészetek bemutatkozására, most az építészetnek, jövőre a képzőművészetnek, majd az ipar- és tervezőművészetnek, végül pedig a fotóművészetnek. Fekete György kiemelte a kiállítás rendezőinek és a tárlatban megjelenő szakembereknek a világszínvonalú munkáját. Úgy fogalmazott, a kiállítás megnyitásával “megkezdődik a Műcsarnok visszaadása a magyar vizuális művészeteknek”. Szegő György, a kiállítás kurátora elmondta, a kiállítás rendezésekor alap célkitűzése volt, hogy olyan tárlatot készítsen, amely megszólítja a magyar és külföldi látogatókat. “Olyan kiállítást álmodtunk meg, amely megidézi a valódi építészetet sok fotóval és makettel, kevés rajzzal, kevés szöveggel, de annál több filmmel, és átadja azt a vizuális élményt, amelynek a mi korunkban sokkal nagyobb jelentősége van, mint a korábbi századokban” – mutatott rá.
Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: “itt van minden, amit magyar építészetnek hívunk”. Az elmúlt másfél évtized magas építészeti értékeket hordozó és látványos épületei, beruházásai éppúgy megjelennek a terekben, mint a kis közösségek templomai, közösségi színterei vagy emblematikus házai. A tárlathoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, amelyek között koncertek, építészeti filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, és tárlatvezetések is szerepelnek. Az I. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítását június 4-től szeptember 7-ig láthatja a közönség.
„Színvonalas felsőoktatás nincsen színvonalas köznevelés nélkül, a színvonalas köznevelés pedig a jó óvodánál kezdődik” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Pedagógusnap alkalmából tartott ünnepi beszédében Budapesten, 2014. május 30-án.
„A kormány feladata, hogy megteremtse a feltételeket és biztosítsa az eszközöket a magas szintű oktatáshoz. A pedagógus társadalom felelőssége, hogy visszajelzést adjon erről. Ennek a visszajelzésnek hivatalos teret a Nemzeti Pedagógus Kar fog adni. Ezért is kérem a Kar leendő tagjait, hogy éljenek a felajánlott lehetőséggel: vállaljanak aktív szerepet a szakmai tagozatokban, a területi szervezetben, különösen akkor, ha vannak javaslataik a köznevelést érintő bármely kérdésben.” – emelte ki a miniszter.
A tárcavezető hozzátette: „Az új köznevelési törvény nyilvánvalóvá tette: az oktatás nem szolgáltatás, hanem a család és az iskola közös felelőssége. Az új rendszer kereteinek megalkotása lezárult, a köznevelésben most a tartalmi, módszertani munka következik.”
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár és dr. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár.
Kiemelkedő oktató-nevelő munkája, pedagógusi életpályája elismeréseként Eötvös József-díjban részesült:Dr. Hamvas Antal, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi docense, Dr. Krisztián Béla, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, Dr. Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, Biblikus intézet vezetője, Dr. Kalla Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense, Dr. Giber Vilmos, a Kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium igazgatója, Járainé Dr. Bődi Györgyi, a Budapest XVIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Rózsavölgyi Gábor, a Debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatója, Soltész István, a Menner Bálint Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott hegedűtanára, szakfelügyelője, tanszakvezetője, zeneiskolai tanszak és zenekaralapító.
Kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelési munkája elismeréseként Szent-Györgyi Albert-díjban részesült:Dr. Asztalos Tibor, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi oktatója, Dr. Csiba László, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója, Dr. Donáth Péter, nyugdíjas egyetemi tanár, Professor Emeritus, Dr. Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, tanszékvezetője, Dr. Heszky László, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára, Professor Emeritus, Dr. Kerekes Sándor, a Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, doktori iskola vezetője, Dr. Kovács Árpád, a Pannon Egyetem egyetemi tanára, Dr. Lajos Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Karának Professor Emeritusa, Dr. Marosi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi tanára, Dr. Molnár Imre, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Professor Emeritusa, Dr. Molnár Sándor, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, Nyárády Gáborné dr., a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar főiskolai tanára, Dr. Szávai János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Professor Emeritusa, Dr. Szeberényi József, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Telek Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi tanára, Dr. Veress József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Zarándi Márta, a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, Dr. Albert Levente, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Professor Emeritusa.
Kiemelkedő hatású oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája, a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjban részesült:Dr. Babcsányi István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar nyugdíjas adjunktusa, Dr. Csíkvári Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképző Kar főiskolai tanára, tanszékvezetője, Dr. Deák András György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar egyetemi docense, dékánhelyettese, Dr. Dévényi László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar egyetemi docense, Fehérné Kovács Zsuzsanna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar főiskolai docense, Dr. Fülöpné dr. Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatási rektorhelyettese, tanszékvezetője, egyetemi tanára, Dr. Géczi János, a Pannon Egyetem egyetemi docense, tanszékvezetője, Dr. Horváth Tamás Imre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos munkatársa, Dr. Husti István, a Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, Dr. Jesús Reyes Nuñes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar egyetemi docense, Kovács Krisztina, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szaktanára, kari és egyetemi fogyatékos-ügyi koordinátora, Dr. Kurucz Rózsa, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar főiskolai tanára, Dr. Laib Lajos, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Professzor Emeritusa, Dr. Lányi Erzsébet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar nyugalmazott egyetemi docense, Sályiné Pásztor Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar egyetemi adjunktusa, Dr. Stettner Eleonóra, a Kaposvári Egyetem megbízott tanszékvezetője, egyetemi docense, Dr. Szoboszlay Sándor, a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar egyetemi docense, Dr. Szöllősi János, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanára, igazgatója, Dr. Takács István, a Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar tanszékvezetője, egyetemi docense, Dr. Varga Lajos, a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar főiskolai tanára, Becski Gézáné Dr. Bodzsár Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar egyetemi tanára, antropológus, Dr. Dombi György, a Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar intézetvezetője, egyetemi tanára, Apagyi Mária, a Pécsi Martyn Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola alapítója, zenei és vizuális művészeti oktatója, Bajnok Ibolya Ildikó, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium pedagógusa, Bányai György, a Felcsúti Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Dr. Bittmann Józsefné, a Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény gyógypedagógusa, Bogdán Marianna, a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat megbízott főigazgató-helyettese, Dr. Gál András, a Bocskai István Katolikus Gimnázium igazgatója, Dr. Gulyás Judit, a Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola középiskolai tanára, Gurmai Zsuzsanna, a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény általános igazgatóhelyettese, Dr. Horváth Gábor, a Constantinum Nevelési-Oktatási Intézmény középiskolai tanára, Hosszú Gyula, nyugdíjas történelemtanár, Hulmán István Dezsőné, a Tóth Antal Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium munkaközösség-vezetője, gyógypedagógiai tanára, Koós Mária, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Ózdi Tagintézményének gyógypedagógusa, tagintézmény-vezetője, Kotschy Andrásné, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Teológiai Főiskola főiskolai tanára, Köntösné Lőrincz Eszter, a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium intézményegység vezetője, Lakó Ferenc Péter, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, Latorcai Ágnes, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola nyugalmazott pedagógusa, Maráczi Ernő, a Egységes Gyógypedgógiai és Módszertani Intézmény címzetes és nyugalmazott igazgatója, Márkus Lászlóné, a Farkasréti Általános Iskola tanítója, Máténé Sej Jolán, a Éltes Mátyás Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium igazgatója, Nagy Ignác, a Pattantyús-Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola intézményvezető-helyettese, Dr. Pelczer Katalin, a Budapest II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Pleskó Ilona Ágnes, a Budenz József Általános Iskola és Gimnázium középiskolai tanára, Rádulyné dr. Fazekas Judit Ágnes, a Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium tanára, Reiger Andrea, a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény intézményvezetője, Dr. Szenográdi Péter, a Békéscsabai Általános Iskola és Gimmnázium középiskolai tanára, Szepesi Józsefné, a Koroknay Dániel Tehetséggondozó Általános Iskola igazgatója, Tarné Éder Marianna, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium tanítója, Varga András, a Hámori András Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója, Virga Gizella, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanára.
A gyermekek harmonikus személyiségformálása terén végzett kiemelkedő oktató, nevelő és gyógypedagógiai munkája elismeréseként Németh László-díjban részesült:Baghyné Urbán Ilona, a Miskolci Kandó Kálmán Szakközépiskola intézményvezetője, Bagyinkáné Jász Jolán, a Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képzőművész pedagógusa, Balatoni Tamásné, a Magyarmecskei Általános Iskola intézményvezetője, Balogh Terézia, a Szentesi Koszta József Általános Iskola tanára, munkaközösség-vezetője, Bánky Judit, a Budapest XXII. Kerületi Kempelen Farkas Gimnázium intézményvezetője, Benczéné Dizseri Márta, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium intézményvezető-helyettese, Bernát Zsuzsánna, az Újbudai Ádám Jenő Általános Iskola iskolaigazgatója, Bolyki Katalin, a Farkasréti Általános Iskola tanítója,igazgatóhelyettese, Dr. Borbélyné Szabó Katalin, a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium nyugdíjas tanára, Borosné Korcsok Eszter, a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, Bruckner Sándorné, a pilisvörösvári Német Nemzetiségi Általános Iskola munkaközösség-vezetője, Budai Józsefné, a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda, Csicsergő tagóvoda tagóvoda vezetője, Bunda János István, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, Cseh Sándor Imréné, a Rimóci Szent István Általános Iskola Mikszáth Kálmán Tagintézményének tanítója, Csiszér Miklós, a Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakiskola nyugállományú pedagógusa, Deákné Veszprémi Ágnes, az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium általános és középiskolai testnevelő tanára, Dobszai Jenő, a Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola itézményvezetője, Ecsedi Irén, a Karcagi Általános Iskola intézményvezetője, Fodor Sándorné, a Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nyugalmazott igazgatóhelyettese, Forray Luca, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II.kerületi Tagintézményének fejlesztő gyógypedagógusa, Gárdos Gábor, a Magyar Olimpiai Bizottság kiemelt edzője, Gyímesi Ilona, a Szigetcsépi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nyugállományba vonult intézményvezetője, Győri Péter, a Fekete István Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola gyógypedagógusa, Hegyiné Honyek Katalin Margit, a Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma gyógypedagógia tanára, Horváth Dénes, a Járdányi Pál Zenei Alapfokú Művészeti Iskola hegedű, brácsa, kamarazene tanára, zenekarvezetője, Horváth István László, a Komárom-Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon Móra Ferenc Tagintézménye műszaki szakoktatója, Hosszúné Bartha Etelka, a Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola intézményvezetője, Juhász Istvánné, a Háry László Általános Iskola tanára, Kaudersné Madarász Zsuzsanna, a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium pedagógusa, Kertész Ágnes, a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium gyógypedagógusa, Klimaj Tamásné, az Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium kollégiumvezetője, Dr. Komáromi István, a Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Konta Gyula, a Török Flóris Törekvés SE szakedzője, Konyhás Mihály, a Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető-helyettese, Kostyál Jánosné, a Bánhidai Jókai Mór Általános Iskola tanítója, Kovácsné Csonkás Erika Veronika, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Kovácsné Lébényi Klára, a Dombóvári József Attila Általános Iskola intézményvezető-helyettese, Lengyel István, a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium művészeti rajz szakos középiskolai tanára, Litkai Ferencné, a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola intézményvezetője, Lukácsi István, a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola tanára részére, Mihály Béla, a Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola címzetes igazgatója, karnagy, klarinét tanár, Molnár Lászlóné, a GÚT Általános Iskola igazgatója, Nagy Ferencné, a Szárcsa Általános Iskola intézményvezető-helyettese, Németh László, a Mátyás Király Gimnázium középiskolai tanára, munkaközösség-vezetője, Orbán Edit, a Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium tanára, Pásztor Katalin, a Borsodi Általános Iskola tanítója, Paulik Pálné, a Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanára, Pintér Jánosné, a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanítója, az iskolaotthonos munkaközösség vezetője, Pozsik Lajos, a Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium középiskolai tanára, Pusztainé Szabó Margit Ilona, az Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója, Rihayné Ágoston Anikó, a Solti György Zenei Alapfokú Művészeti Iskola zongoratanára, Rónavári Mária, a Fóti Népművészeti Szakközép-, Szakiskola és Gimnázium pedagógusa, Salamon Attiláné, a Liszt Ferenc Általános Iskola intézményvezetője, Sebestyénné Veisz Anna, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézményének gyógypedagógusa, Süveges Géza, a Csehimindszenti Általános Iskola nyugalmazott intézményvezetője, Szalai Béla, a Toronyi Általános Iskola tanára, Dr. Szántó Lászlóné, a Batthyány Károly Általános Iskola, Speciális Általános és Szakiskola tagintézmény vezetője, Szarvas Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium középiskolai tanára, Szász Józsefné, a Józsefvárosi Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola hegedű tanára, tanszakvezetője, Táborné Vincze Márta, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára, Tamásiné Sárospataki Rita, a Budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola gyógypedagógusa, Tóth Anett, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium fejlesztő pedagógusa, Ungerné Paukovits Gizella, a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Leány Gyermekotthon, Fiú Gyermekotthon intézményvezetőség-vezetője, Vanczákné Rogosz Ildikó, a Szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanára, Dr. Várnai Andrásné, a Deák Diák Általános Iskola volt igazgatója, Véghely Tamásné, a Kastélydombi Általános Iskola igazgatója, Vida Béla, a Budapest XVIII. Kerületi Kondor Béla Általános Iskola intézményvezetője, Dr. Szekszárdiné Gábor Ágnes, a Jedlik Ányos Gimnázium középiskolai tanára, könyvtáros tanára.
Kiemelkedő óvodapedagógiai munkájáért, az óvodapedagógus képzés terén végzett kiemelkedő oktatói munkája elismeréseként Brunszvik Teréz-díjban részesült: Balogh Bálintné, a Játékvár Óvoda intézményvezetője, Barad Sándorné, a Csicserke Óvoda Tápiószele nyugalmazott óvodavezető helyettese, Barna Mária, a XXI. Kerületi Gyermekláncfű Óvoda óvodavezetője, Bekesné Porczió Margit, a Festetics Karolina Központi Óvoda óvodavezetője, Bereczki Lászlóné, a Békési Kistérségi Óvoda igazgatója, Bíró Péterné, a Játéksziget Óvoda óvodapedagógusa, Cseh Istvánné, a Kaposvár Rét utcai óvoda óvodavezetője, Derzsényi Imréné, a Virág Árok Napköziotthonos Óvoda intézményvezetője, Dr. Erdei Gergely Emőke, a Lencsési Óvoda óvodavezetője, Dr. Hartl Éva, a Nyugat -magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar egyetemi docense, Hatosné Gazdag Klára, a XXI. Kerületi Játéksziget Óvoda tagóvoda vezetője, Horváth Istvánné, a Kispesti Gyöngykagyló Óvoda óvodapedagógusa, Jezsoviczky Béláné, a Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsődeóvodavezető-helyettese, Kiss Istvánné, a XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Népművészeti, kézműves és Szivárvány Óvodák óvodapedagógusa, Kócsi Sándorné, a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda óvodavezetője, Kozák Tamásné, a Nyugat-magyarországi Egyetem Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda óvodavezetője, Lévai-Tóthné Dudás Éva, a Bökényi Napraforgó Óvoda óvodapedagógusa, Majdán Ferencné, a Kompolt –Nagyúti Gyermekkertész Óvoda nyugalmazott óvodavezetője, Marton Zsuzsanna, a Német Nemzetiségi Óvoda óvodavezetője, Máté Istvánné, a Kondorosi Többsincs Óvoda és Bölcsöde óvodavezetője, Nász Erzsébet, a XXI. Kerületi Gyermeksziget óvoda intézményvezetője, Dr. Pálfi Sándor, a Debreceni Egyetem, Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar főiskolai docense, Papp Lászlóné, a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény vezetője, Ráczné Kovács Zsuzsanna, a Wunderland Kindergarten a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat óvodája óvodavezető-helyettese, Schmidt Mihályné, a Szigetbecsei Tóparti Óvoda intézményvezetője, Seprényi Zoltánné, A Vasút a gyermekekért Alapítvány Dunakeszi Óvodája óvodavezetője, Süvegjártó Katalin, a Zuglói Tihany Óvodaóvodavezető-helyettese, Dr. Szarka Júlia, az ELTE Tanító és Óvóképző Kar főiskolai docense, Szuszits Béla Tivadarné, a Előszállási Patakparti Óvoda óvodavezető-helyettese, Tóth Julianna, a Hartyán -Árendás Összevont Óvoda óvodapedagógusa, Vargáné Bene Éva, a Rákospalotai Kertvárosi Összevont Óvoda tagóvodavezetője, Vester-László Rozália, a veszprémi Bóbita Körzeti Óvoda óvónője.
Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására Dél Franciaországban részt vettünk a saliers-i cigányok második világháborús egykori internáló táboránál tartott megemlékezésen és koszorúzáson. Itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi romákat. A tábort az 50-es években lebontották, de emlékét megőrizte a Félelem bére című világhírű film, amelynek egy részét itt forgatták.
Ezt követően Folco de Baroncelli márki – aki romák nagy barátja és segítője volt – emlékművéhez látogattunk el, ahol a város polgármestere a település emlékérmét is átadta. Majd Saintes-Maries-de-la-Mer-be mentünk, ahol részt vettünk a Szent Sára ünnep alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton. A körmenet indulását megelőzően az ünnepre érkező romák megvendégeltek bennünket hagyományos ételükkel, a paelával, majd ízelítőt adtak a francia roma virtusból gitárral, énekkel, tánccal.
A zarándoklaton több tízezren vettek részt. Ez vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra a tenger mintegy kétezer éve a két Mária (akikről a település a nevét is kapta) és Sára hánykolódó hajóját a tenger. Az ünnepi misét követően megindult a körmenet, amelynek élén Kali Sára szobrát vitték egy emelvényen végig a falu utcáin, egészen a tengerig, ahol bevitték a tengerbe és megfürdették. Innen indult vissza a menet a templomig. Malosse elnök úrral mi magunk is részt vettünk a körmenten, amely felemelő és emlékezetes élmény volt.
Koszorúzás és zarándoklat a franciaországi Saliers-ben
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogadta a hivatalba lépő tizenhárom nemzetiségi szólószót május 27-én a Parlamentben.
A magyarországi nemzetiségek a rendszerváltozás óta első alkalommal képviseltethetik magukat az Országgyűlésben. A tizenhárom nemzetiségi szószóló az idei évtől aktívan, alanyi jogon és közvetlen módon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a találkozón hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára egyaránt fontos a külhoni magyarság és a magyarországi nemzetiségek értékőrzése. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: “a nemzetiségek híd szerepet tölthetnek be Magyarország és anyaországuk kapcsolatában”. Kijelentette, hogy a nemzetiségek jogos igényének megfelelően a kormányzat partner az etnobiznisz lehetőségének megszüntetésében.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “A nemzetiségek ügye nem szakpolitikai kérdés, hanem összkormányzati ügy. Magyarország új Alaptörvényében nem kisebbségeknek, hanem nemzetiségeknek nevezzük azokat a népcsoportokat, melyek évszázadok óta Magyarország területén élnek”. A miniszter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy “ez a tény tekintélyt, történelmi felelősséget jelent, és lehetőséget arra, hogy kialakíthassuk a nemzetiségi szószólók hivatalának karakterét”.
A nemzetiségi szószólók által alkotott Nemzetiségi bizottság minden olyan jogszabályt megvitat majd, amely érinti a nemzetiségek mindennapjait, ezáltal a jövőjük alakításába tevőlegesen beleszólhatnak. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság.
