A magyar sport- és művészeti élet húsz személyisége, illetve egyesülete és társulata, továbbá egy gyűjtemény és egy dokumentumfilm részesült a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) fair play bizottsága által odaítélt díjban. Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet május 26-án.

Elismerést kapott többek között Hosszú Katinka úszó, Vajda Vilmos, a kajak-kenu válogatott volt szövetségi kapitánya, Sándor Károly labdarúgó, Monspart Sarolta tájfutó, Snétberger Ferenc gitárművész, a KSI sportegyesület és a Baltazár Színház. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta, hogy bár a sportolók célja a győzelem, nem mindegy, hogy hogyan születik meg.  ”Győzzön az, aki jobb, de igazságtalanság nélkül, azonos feltételek között” – fogalmazott.

Kamuti Jenő, a Magyar és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke beszédében emlékeztetett arra, hogy a fair play kifejezés egyetlen nyelvre sem fordítható le pontosan, ezért is használják mindenhol ezt a szókapcsolatot.  ”A fair play az alapja annak, hogy ellenfeleinkre úgy tekintsünk a sportban, mintha saját magunkkal állnánk szemben” – mondta. Kiemelte az új kategóriát, a művészeti fair play díjat, amelyből első alkalommal négyet osztottak ki.

A MOB illetékes testülete öt kategóriában – fair play életműdíj, fair play a szabadidősportban, a fair play eszméjének népszerűsítése, fair play cselekedet, a fair play eszmeisége a művészetben – ítélt oda elismeréseket.  A fair play cselekedet kategória trófeájával Hosszú Katinkát jutalmazták. Méltatásakor Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár kiemelte: amellett, hogy a 2013-as barcelonai világbajnokságon két aranyérmet nyert, előtte részt vett a 2021-es budapesti világbajnokság pályázatának sikeréért tevékenykedő csapat munkájában. ”A nemzeti ügy érdekében Katinka lemondott a felkészülés négy napjáról, ennek ellenére a medencében is helytállt” – tette hozzá.

Hosszú Katinka nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy bekapcsolódhatott a magyar pályázat győzelméért lobbizó csapat munkájába, és azt mondta: bízik benne, hogy részese lehet az elnyert világbajnokságnak.

MTI-EMMI

Fotó: Bartos Gyula

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

 A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását. A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba.

A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

A cigány történelem Európa történelmének része, amelyről fontos megemlékezni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton telefonon az MTI-nek  a franciaországi Saintes-Maries-de-la-Mer-ből, ahol részt vesz a Szent Sára ünnepe alkalmából rendezett nemzetközi cigányzarándoklaton.

A miniszter reggel Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének meghívására a saliers-i cigányok második világháborús internáló táboránál megemlékezésen és koszorúzáson vett részt, majd kitüntetést vett át a városban. 

A tárcavezető kifejtette: a zarándoklat vallási szempontból az egyik legjelentősebb ünnepe az európai cigányoknak, akik ilyenkor arra emlékeznek, hogy a legenda szerint itt vetette partra Sárát a tenger, és azóta, vagyis kétezer éve élnek itt cigányok. Ezen túl itt van Európában az egyetlen olyan emlékmű, amelyet egy cigány internáló tábor emlékére emeltek, hiszen 1942 és 1945 között ide internálták a franciaországi cigányokat, majd innen vitték egy részüket koncentrációs táborokba – magyarázta. A miniszter hangsúlyozta: a cigányok történelme az európai történelem része, és “aki nem tud a múltjáról, annak bizonytalan a jövője”, tehát fontos a múltnak erről a részéről is megemlékezni.

Balog Zoltán szerint az ünnep vallási része azért lényeges, mert a vallás mindig segít az embereknek jobbá, stabilabbá tenni az életüket. Az eseményen olyan romaprogramokat ismerhettek meg, amelyek “a romák sajátos életformájából következő problémákat kezelik”, például a korán teherbe eső fiatal lányok helyzetét vagy a vándorló életformát folytató családok gyermekeinek oktatását.

A tárcavezető azt mondta, Magyarországnak tekintélye van Európában a romakérdést illetően, hiszen 2011-ben a magyar EU-elnökség érte el az európai romastratégia elfogadását. Balog Zoltán a továbbiakban részt vesz a zarándoklaton, később ellátogat a helyi cigánytáborba. A zarándoklat Európa egyik legnagyobb vallási-társadalmi megmozdulása, minden évben mintegy 20 ezer – köztük több magyarországi – roma érkezik Dél-Franciaországba, hogy tiszteletét tegye a megemlékezéseken.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI

Magyarország akkor lehet sikeres ország, akkor lehet jövője, ha nincsenek szakadékok a társadalomban – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy, a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságáról szóló budapesti konferencián csütörtökön.

A tárcavezető az Aktívan a tudásért! című rendezvényen kiemelte: Magyarország célja a munkaalapú társadalom megteremtése, és ehhez szükséges azoknak a felzárkózása, bevonása, akik kiszorultak a munka világából. A közfoglalkoztatás nem cél, hanem azt szeretnék, ha az így foglalkoztatottak jelentős része eljutna addig, hogy a versenyszférában is érvényesül – közölte. A Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett rendezvényen Balog Zoltán hangsúlyozta: ha valaki tisztességesen dolgozik, még ha alacsony is a végzettsége, fontos a munkája az ország számára. Az elmúlt 25 évben nem volt olyan program, mint amilyet a jelenlegi kormány indított: kompetenciafejlesztés céljából egyszerre 50 ezer embert vontak be a képzésbe, hogy lebonthassák azokat az akadályokat, amelyek miatt nem jutnak szakmához, munkahelyhez – magyarázta. Mint mondta, ez a kompetenciafejlesztés arról szól, hogy miként lehet az ismereteket hasznosítani, szól a munkához és  az élethez való hozzáállásról, és szól a készségekről, jártasságokról. Minden ember ért valamihez, mindenki tud tenni magáért és a közösségéért, csak segíteni kell nekik – tette hozzá.

A miniszter rámutatott: az új foglalkoztatáspolitika a való életből veszi a tapasztalatokat, és “nem a segélyre nevelésben jeleskedik”, mert sokkal jobb, ha az ember valódi teljesítményt mutat fel, valódi értéket teremt. A cél a munkalapú társadalom megteremtése. Az ehhez szükséges közfoglalkoztatás azt jelenti, hogy nem segélyként adnak pénzt, hanem munkaszerződést kötnek, vagyis komolyan veszik azt, akivel törődnek, egyenrangú partnere az államnak, adófizető állampolgár, és ez valódi teljesítményre ad lehetőséget. Balog Zoltán arra is kitért, hogy az analfabetizmust fel sem mérik Magyarországon, nincsenek pontos adatok erről a jelenségről, holott vélhetően az emberek 25 százaléka funkcionális analfabéta. Az ő munkaerő-piaci esélyeik minimálisak.

Köpeczi-Bócz Tamás EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár arról beszélt, hogy ha elfogadjuk, hogy Magyarországnak nagy a lemaradása a humán tőke, az innovációs környezet és az általános infrastruktúra tekintetében, akkor ezek közül a humán tőkének kell a leglényegesebbnek lennie. A gazdasági növekedéshez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök, a humán tőkével is foglalkozni kell – vélekedett. A helyettes államtitkár a fontos teendők között említette a szegénység elleni küzdelmet, a társadalmi kohézió erősítését, az egészségügyi fejlesztéseket, továbbá a köznevelés minőségének és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelését. A konferencia célja, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli emberek foglalkoztathatóságának lehetséges megoldásaira.

MTI – EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula