Szerkesztő bejegyzései

Capa-kiállítással zárul az Olasz-Magyar Kulturális Évad

Robert Capa Olaszországban 1943-1944 címmel a világhírű magyar születésű fotográfus Itáliában készült világháborús képeiből nyílik kiállítás péntek este Firenzében az Olasz-Magyar Kulturális Évad záróeseményeként.

A tárlatot megnyitó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek pénteken telefonon rendkívül sikeresnek értékelte a Martonyi János magyar és Franco Frattini akkori olasz külügyminiszterek által kezdeményezett kulturális évadot.

Több mint száz kiállítás, koncert, konferencia, filmnap, divatbemutató, gasztronómiai és egyéb rendezvény zajlott Olaszország 17 városában, így Rómában, Milánóban, Firenzében, Nápolyban, Palermóban, Bolognában vagy Padovában – emlékeztetett a miniszter, aki a számos magyarországi esemény közül a Szépművészeti Múzeumban február 16-ig látogatható Caravaggiótól Canalettóig című, “világszínvonalú” kiállítást emelte ki.

Balog Zoltán elmondása szerint az évad sikerét jelzi, hogy az olasz szervezők szívesen folytatnák azt, míg a Magyar Turizmus Zrt. számai a siker egy másik aspektusára világítanak rá: az Olaszországból hazánkba érkezett látogatók száma az utóbbi időszakban 10 százalékkal növekedett. A rendezvény Facebook oldalára érkezett kattintások nagy száma azt mutatja, hogy sikerült a fiatalok felé is nyitni – fűzte hozzá.

A firenzei Alinari Nemzeti Fotográfiai Múzeumban – Európa legrégibb ilyen intézményében – Robert Capa 1943 és 1944 között készült 78 képéből nyílik kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) válogatásában.

Lengyel Beatrix kurátor, az MNM Történeti Fényképtárának vezetője az anyag 2013. szeptemberi római bemutatásakor az MTI-nek elmondta: a háborús tudósító 1943 júliusától, a szövetségesek szicíliai partraszállásától a salernói második partraszálláson, majd Nápolyon át Montecassinóig és a Róma környéki, 1944 februári anziói partraszállásig örökítette meg az itáliai háborús hónapokat és a lakosság reagálását az eseményekre.

Ezt az anyagot Olaszországban kiállításon 2013 előtt még nem látták – jegyezte meg a kurátor. A kulturális évad adta a lehetőséget, hogy az MNM anyagából az Olaszországban készült háborús fotókat kiválogassák és kiállításon bemutassák.

Balog Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy a Firenzében február 23-ig látható kiállítás iránt több más olasz város, többek között Palermo is érdeklődik.

(Forrás: MTI, Kép: Panoramio)

Balog Zoltánnal készített interjút a Die Welt

A Die Welt című német konzervatív lap Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével közölt interjút a romaintegrációról hétfői számában. 

A lap online kiadásában is megjelent, Százezer roma tanul új szakmát Magyarországon című interjúban a miniszter kifejtette, hogy a 2010-es kormányváltás idején az ő kezdeményezésére állították fel a romaintegrációval foglalkozó államtitkárságot, és Orbán Viktor miniszterelnök személyes kezdeményezésére vették fel a magyar uniós elnökség napirendjére az európai romastratégia ügyét.

Kiemelte, hogy a stratégia végrehajtásához kapcsolt átfogó monitoringeljárás Magyarországon „annyira jól működik, hogy az EU követendő példaként ajánlja” a tagállamoknak. Az unióban Magyarország elsőként érte el a felzárkózási stratégia első szakaszára kitűzött célokat, és hamarosan elkészül a stratégia frissített változata – tette hozzá.

Így támogatják a fiatalokat

Az eredményeket ismertetve elmondta, hogy „teljesítményorientált” támogatási programok segítik a rászoruló fiatal romákat születéstől a munkavállalásig. Az iskolaérettséget megalapozó korai fejlesztés részeként bevezették, hogy öt- helyett hároméves kortól lesz kötelező az óvoda, továbbfejlesztették az előző kormány idején kidolgozott „jó koncepciót”, a Biztos Kezdet programot, az általános iskola hetedik és nyolcadik évfolyamában tanuló diákok támogatását szolgáló ösztöndíjprogramot pedig kiterjesztették a szakiskolákra – fejtette ki a miniszter.

Arra a felvetésre, hogy a roma gyerekek elkülönített, szegregált oktatásának támogatásával vádolják, kifejtette, „hatalmas botrány”, hogy a gyerekek kárára politizálnak, akik ezzel vádolják. Az ügyben érintett, görög katolikus egyházi fenntartású iskola a helyi közösség „teljesen normális” iskolája, amely „mintaszerűen felszerelt”, és a szülők azért járatják oda a gyerekeiket, mert ott laknak. Az intézményben nem zajlik „kényszerítetten szegregált” oktatás, ennek ellenére „minden erővel és a gyerekek kárára szét akarnak rombolni egy jó iskolát” – mondta Balog.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e mérhető eredményei az integrációs stratégiának, azt mondta, hogy a korábbinál többen végzik el az általános iskolát, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetű jelentkezőknek járó pluszpontok révén kétezer olyan fiatal tanulhat, akinek korábban erre nem lett volna lehetősége. Kiterjesztik az egyházakkal együttműködve indított szakkollégiumi programot is, amelyben egyelőre 180 hallgató vesz részt – tette hozzá.

Képzési program indul

Arra a felvetésre, hogy a roma közösség többsége továbbra is szegénységben él, elmondta, hogy a közfoglalkoztatás területén teremtett 200 ezer munkahely közül 35 ezret romák töltenek be, és hamarosan elindul egy „hatalmas képzési program”, amelyben 100 ezren vesznek majd részt.

Az interjú készítőjének, Boris Kálnokynak arra a felvetésére, hogy az ilyen programok csak akkor hoznak tartós eredményt, ha a résztvevők el tudnak helyezkedni a magángazdaságban, a miniszter kifejtette, hogy az állam adó- és járulékkedvezményekkel ösztönzi a beruházásokat a hátrányos helyzetű területeken.

A szerző az interjú mellett egy terjedelmes riportot is készített egy háromnapos tréningről, amelyben az állam és az egyház által közösen indított ösztöndíjprogram keretében felsőoktatási tanulmányokat folytató roma fiatalok vettek részt. Az Élni. Szeretni. Kitartani című, balatonszárszói keltezésű írásban a szerző kiemelte, hogy a kormány egy „roma értelmiségi réteg megteremtésére” törekszik, ami „az Orbán-kormány talán legnagyobb és legambiciózusabb kísérlete a romastratégiával összefüggésben”.

A riport és az interjú megjelent a Berliner Morgenpost és a Hamburger Abendblatt című lap online kiadásában is.

(Forrás: MNO.hu)

 

A képre kattintva az oldal nagyobb méretben nyílik meg

Balog Zoltán Die Welt interjú

Európa indentitásválságban van

Az emberi erőforrások minisztere vasárnap Esztergomban, a Becket Szent Tamás emléknapon arról beszélt, hogy Európa indentitásválságban van, az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, “nem lesz belőlük előrevivő központi erő”.

A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette példaként, amelyből “először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.

Balog Zoltán véleménye szerint a keresztények gazdagabbak lesznek attól, hogy adnak a másiknak, és a keresztény, nemzeti kormányzás legfontosabb feladatának nevezte, hogy az egyéni boldogulás optimumát összekösse a közjó hasznával.

Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, “nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére” – mondta előadásában Balog Zoltán. A miniszter hozzátette, “annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik”.

Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. “A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni” – tette hozzá.

Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. “Enyhén aggódnak” viszont amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz” – fogalmazott a diplomata.

A konferenciát megelőzően ökumenikus szertartást tartottak Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, illetve a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.

Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfy Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaikból származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát.

Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.

Lékai László bíboros – aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke – az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emlékét megsemmisítették.

20140105 – Esztergom

Karácsonyi üzenet

Amikor az egész világ valahogy azt sugallja nekünk, hogy Karácsony van, tehát “keressünk, várjunk, adjunk, szeressünk, derüljünk, mert ilyenkor mindenki ezt teszi”, akkor valóban felébred még az ellenállókban is valami vágy a többre, a másra, a szépre, a jóra, a Másikra. Az a “Másik” az embernek s az emberiségnek a “Gyermek”, aki kiszolgáltatja magát nekünk. Nem fogadják be, üldözik, halálra keresik, megfeszítik, s mégis győz. Minden gyermek segít megérteni ezt a titkot, ha van bennünk elég figyelem és csönd, amikor feléjük fordulunk.

Áldott és boldog karácsonyt kívánok mindannyiunknak!

Karácsonyi koncerttel zárult a Gárdonyi-emlékév

A Gárdonyi Zeneszerzői Pályázat három döntős munkáját is megszólaltató karácsonyi koncerttel hétfő este a Zeneakadémián a Gárdonyi-emlékév, melynek végén Sebők Pétert hirdették ki a pályázat nyertesének.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere impozánsnak nevezte az emlékév eredményét, hiszen elmondása szerint az óvodásoktól az idősebbekig minden korosztály megtalálhatta az utat az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye szerzőjéhez, akinek valóban megjelent “emberi és alkotói arca”.

A programsorozat 200 ezer embert ért el közvetlenül – csak a Gárdonyi fesztiválon 9000 látogató járt -, nem szólva a híradások nézőiről, olvasóiról – hívta fel a figyelmet a miniszter. Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Egri csillagokat a Nagy könyv pályázaton 2005-ben a legkedveltebb magyar könyvvé választották, nemrég pedig elkészült a regény török fordítása is.

A Gárdonyi Emlékbizottság, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által kiírt Gárdonyi Zeneszerzői Pályázatra tizenhét pályamű érkezett. Ezek közül választotta ki a zsűri azt a hármat – Andorka Péter Karácsonyi kantáta, Sebők Péter Karácsonyi álom és Kecskés D. Balázs Kantáta című művét -, amelyet Vajda Gergely vezényletével az MR Szimfonikusok és az MR Énekkar hétfő este megszólaltatott a Zeneakadémián.

Az egymillió forint összdíjazású pályázat nyertesének Sebők Pétert választott a koncert végén a zsűri.

A zsűri elnöke Fekete Gyula Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, tagjai Gyöngyösi Levente Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, Zombola Péter zeneszerző, az MR Zenei Együttesek művészeti koordinátora, Pad Zoltán, a Kodály Kórus Debrecen vezető karnagya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, valamint Molnár Szabolcs zenetörténész voltak.

A karácsonyi koncerten a zeneszerzői pályázat művei mellett elhangzott Gárdonyi Géza Fel nagy örömre! című karácsonyi éneke az Egri Érseki Fiúkórus előadásában, illetve további részletek a 150 éve született író munkáiból.

MTI, EMMI