Szerkesztő bejegyzései

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Kortárs vetített képek című kiállítással hétfő este megnyílt a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A megnyitón Balog Zoltán kiemelte: a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

“A fotográfia mint művészet melletti demonstráció, hogy ennyien összegyűltek a megnyitón” – szólt az emberi erőforrások minisztere a Nagymezői utcai épület kiállítótereit megtöltő közönséghez.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a központ megnyitásával egy adósság lerovásáról van szó, hiszen a 20. század nagy magyar fotográfusai méltók arra, hogy életművüket tanulmányozzák. “André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa vagy Brassai képei nemcsak a múltat, hanem a kortárs fotográfiát is meghatározzák” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

Kőrösi Orsolya, a központ ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fotográfia egyre nagyobb teret követel magának a vizuális művészetekben, a kortárs magyar fotográfusok sikeresen szerepelnek a nemzetközi porondon, így semmi kétség: a magyar fotográfiának szüksége volt egy kiszámítható, állami támogatással működő művészeti intézményre.

Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész a megnyitón Robert Capát méltatva elmondta: a világhírű alkotó fotóriporteri teljesítményén túl nagyszerű szervező is volt, ezt bizonyítja, hogy az általa alapított Magnum Fotóügynökség ma is működik.

A fotográfiai központ első kiállításáról Telek Balázs kurátor a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyitó tárlat pályázata arra a kérdésre várt választ, vajon az alkotók szerint hogyan fotózna ma Robert Capa, illetve miként gondolnak a pályázók a központ névadójára. A kiírásra november 3-ig több mint 600 pályázat érkezett be összesen 1001 munkával. A december 31-ig látogatható kiállítás a pályázat résztvevői és meghívott fotográfusok, összesen 34 alkotó, illetve csoport munkáit mutatja be digitális formában.

Az 1,6 millió forint összdíjazású pályázat fődíját a Budai Rajziskola fotográfiai szakának ítélte a nemzetközi zsűri az Öndivatbemutató című projektért, a további díjakat az Origo fotórovata, Lakatos Benedek, Szőnyi István és Sopsits Árpád nyerte el.

Kőrösi Orsolya a megnyitó előtt közölte: terveik szerint jövőre többek között Sebastiao Salgado Genesis című projektjét, a 2014-es Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magnum Photos archívumából összeállított anyagot mutatna be az intézmény.

Az MTI kérdésére az igazgató elmondta: régóta folynak tárgyalások arról, hogy a Capa Központ és az egykori Tivoli Színház – az építtető Ernst Lajos által is egy egységben megálmodott – terei ismét egyesülhessenek, de a központ egyelőre “fél intézményként” nyílt meg.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Százezer közmunkás járhat iskolába télen

Százezer ember járhat iskolába a közmunkaprogramban résztvevők közül négy hónapig a téli időszakban, miközben megkapják a 49 ezer forintos juttatást – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Jezsuita Roma Szakkollégium szimpóziumán pénteken Budapesten.

A nemzeti társadalmi felzárkózás stratégiáról tartott előadásában Balog Zoltán kiemelte: ezek a közmunkások január 1-jétől érvényesíteni tudják a gyermekeik után járó adókedvezményt is. Hangsúlyozta: százezer ember vehet részt az állam pénzén, elsősorban EU-s forrásokból többek között alapkompetencia-képzésben, így ha adott esetben nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, megteheti azt.

Balog Zoltán rámutatott: kultúra nélkül felzárkózás sincs, a hit pedig része a kultúrának, illetve a kultúra része a hitnek. Megjegyezte: a társadalmi felzárkózásban a kormányzat legfontosabb partnerei az egyházak, amelyektől a legtöbb segítséget kapták, emellett pedig némi kritikát is. Ugyanakkor az egyházak adósai a cigány közösségeknek, mert sokáig nem ismerték fel, hogy saját eszközeikkel kell élniük a roma közösség felzárkóztatásában – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra: fontos a romák diplomához juttatása, hogy kialakuljon az értelmiségük, jelenleg csak a 0,8 százalékuk rendelkezik diplomával. “A keresztény roma szakkollégiumok útja nagyon jó út”, a szakkollégisták pedig példát jelenthetnek a roma fiatalok számára arra, hogy fel lehet zárkózni – fogalmazott.

Beszámolt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal idevágó népszámlálási adatairól jövő tavasszal rendeznek konferenciát. Elmondta, hogy minden látszat ellenére megindult a többségi és a kisebbségi társadalom családmodelljeinek közeledése, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységre jellemző nagycsaládmodell visszaszorulóban van a romák körében is, a két-három gyermeket vállalók száma emelkedett a sokgyermekesek helyett.

Ismertette: az egy emberre jutó lakás alapterülete a romák körében 18,3, az egész lakosságon belül pedig 28 négyzetméter, tíz éve a cigányság körében ez az adat csak 13 négyzetméter volt. Lakásban található WC-vel a cigányság 67 százaléka, az összlakosságnak pedig 94 százaléka rendelkezik. A cigány emberek 22 százaléka él nagycsaládban, ugyanez 2003-ban 29 százalék volt, míg a teljes lakosságnak mindössze 5 százaléka vállalja jelenleg a nagycsaládi életet. A felmérés szerint a romák 77,4 százaléka dohányzik, az összlakosságnak azonban csak a 31 százaléka, és a várható élettartam még mindig 8-10 évvel alacsonyabb, mint az összlakosság körében, ahol a bizalom tekintetében az egyházak sorrendben hátul, míg a romáknál az első helyen állnak – sorolta Balog Zoltán.

Az eseményen jelen volt mások mellett Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, Beer Miklós váci megyés püspök, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök és Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája.

MTI, EMMI

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével.” „A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Balog Zoltán közös oktatási szándéknyilatkozatot írt alá a japán oktatási miniszterrel Tokióban

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon Tokióban kétoldalú tárgyalásokat folytatott és szándéknyilatkozatot írt alá japán partnerével, Hakubun Shimomura oktatásért is felelős miniszterrel. Balog Zoltán a miniszterelnöki delegáció tagjaként utazott a távol-keleti szigetországba.

Balog Zoltán helyi idő szerint ma délután kétoldalú tárgyalásokat folytatott Hakubun Shimomurával, Japán oktatási, kulturális és sportügyekért felelős miniszterével Tokióban. A felek áttekintették a japán és magyar nyelv tanításának helyzetét egymás országaiban, üdvözölve azt a tényt, hogy egyre többen kíváncsiak a másik ország kultúrájára.

Megállapodtak arról is, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek az oktatás, különösen a felsőoktatás terén. Ennek keretében Balog Zoltán felajánlotta, hogy Magyarország megosztja tapasztalatait a felsőoktatás nemzetközivé tétele, a külföldi hallgatói mobilitás elősegítése, valamint a felsőoktatás külföldi népszerűsítése terén. A magyar tárcavezető ennek érdekében közös szakértői egyeztetéseket javasolt, amit Hakubun Shimomura örömmel fogadott. A szigetország minisztere emellett tájékoztatta arról magyar partnerét, hogy a japán felsőoktatás reformjának keretében 38 pontban összefoglalható változtatásokat vezettek be, amelyek elsősorban a felvételi eljárást érintik.

A kétoldalú találkozón a miniszterek aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amely a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 100 magyarországi ösztöndíj felajánlását tartalmazza a japán fél részére. Ez a program az egészségügy, a művészetek és zene, a természettudományok és matematika, az IT és mérnöki, az üzleti és menedzsment, valamint a nemzetközi és európai tanulmányok területén biztosít helyet magyar egyetemeken japán hallgatók számára, magyar vagy angol nyelvű képzésben.

Balog Zoltán emellett bejelentette, hogy a magyar Kormány új felhívást tett közzé a kormányközi tudományos és technológiai kapcsolatok fejlesztésére. A pályázaton keresztül a magyar fél közvetlenül olyan magyar kutatók mobilitását támogatja, akik japán kollégáikkal vesznek részt közös, kétoldalú tudományos projektekben. A rendelkezésre álló költségvetés 2 éves időtartamra összesen 50 millió forint, a támogatás maximális összege projektenként 10 millió forint.

A megbeszélés végén Balog Zoltán hivatalos magyarországi látogatásra invitálta partnerét, amire Hakubun Shimomura egy jövő év novemberére szóló meghívással reagált, vagyis az egyeztetések a jövőben is folytatódni fognak a felek között.

(Fotó: MTI)

Magyar sikerek az UNESCO-ban

Magyarország sikeresen pályázott az UNESCO Ember és Bioszféra (Man and Biosphere – MAB), valamint a Társadalmi Átalakulások Kezelése (Management of Social Transformation – MOST) programjait irányító kormányközi bizottságba. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az UNESCO-közgyűlés 37. ülésszakán, Párizsban elhangzott felszólalásában kérte, hogy a tagok támogassák hazánkat e pályázatban.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 37. Általános Konferenciáján november 14-én döntöttek a kormányközi bizottságok megújításáról. Magyarország kiemelt diplomáciai és szakmai sikere, hogy a 2013-2017 közötti időszakban részt vesz a két bizottság munkájában.

Az UNESCO 1970-es évek elején indította el az Ember és Bioszféra elnevezésű kutatási programot a természeti környezet megóvása érdekében. A program keretében úgynevezett bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki, melyek fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme. A MAB első ízben hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti értékek megőrzése önmagában nem elegendő, s az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az ember és természet kapcsolatának javítására.

Magyarország az elsők között csatlakozott az induló programhoz, s napjainkban már hat bioszféra-rezervátum található hazánk területén. Ezek az aggteleki, a fertő-tavi, a hortobágyi, a kiskunsági, a pilisi és a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátumok. Utóbbi Magyarország és Horvátország stratégiai partnersége eredményeként született meg.

A program hatékony hazai megvalósítása érdekében 2012. november 19-én újjáalakult a MAB Nemzeti Bizottsága (http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_1817), amelynek elnökét, valamint a kormányközi bizottság delegáltját a Vidékfejlesztési Minisztérium adja.

A Társadalmi Átalakulások Kezelése Program 1994-ben jött létre, célja, hogy előmozdítsa és támogassa a társadalomtudományi kutatásokat, megbízható és naprakész információkkal segítse a döntéshozók munkáját. A MOST legfontosabb feladata a kutatás, a programalkotás és a végrehajtás összehangolása, továbbá a tudományos tapasztalatokon alapuló döntéshozatal elterjesztése tagállami, regionális és nemzetközi szinten.
A kormányközi bizottsági munkában az Emberi Erőforrások Minisztériumának delegáltja vesz részt.