Az állam felelőssége, hogy a fiatalok munkavállalása előtt álló minden akadályt lebontson és ösztönözze a fiatalok munkavállalását – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, a Fiatalok munkanélkülisége Európában című nemzetközi konferencián.
Balog Zoltán a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) közös rendezvényén kiemelte: ha egy egész generáció abban a félelemben él, hogy nem biztos, hogy “neki lesz helye”, ha megszerzi a diplomát, az az egész ország közállapotára kedvezőtlenül hat.
Egy ország akkor fejlődhet, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy képességeit a saját és a köz javára hasznosíthassa – tette hozzá a miniszter. Úgy látja, ennek hiányában egy ország nem lehet versenyképes, és “boldog sem tud lenni”.
Kiemelte, azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy mindenkire szükség van, “senkit nem hagyunk az út szélén”. A fiatalok munkanélküliségének problémája azonban azt üzeni a fiataloknak, hogy “rád nincs szükség, neked nincs helyed”. Ez súlyos probléma, amelynek komoly szociálpszichológiai következményei lehetnek – mondta a tárcavezető.
Balog Zoltán emlékeztetett: az EU területén a 25 év alattiak 24 százalékának nincs munkája, holott a teljes lakosság körében ez az arány 10 százalék. Németországban és Ausztriában a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Spanyolországban és Görögországban, ahol a fiatalok több mint fele munkanélküli – ismertette. Hozzátette: Magyarországon 27 százalék az állástalan fiatalok aránya.
A miniszter szerint a helyzet megoldásához el kell fogadni, hogy “felsőoktatást a gazdaság érdekeivel szemben nem lehet csinálni”. Nem jó, ha a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal diplomás olyan állásban helyezkedik el, amelyhez nincs szükség a diplomájára, nem tudja hasznát venni a végzettségének, más munkakörben dolgozik, mint amilyenről a diplomája szól.
A középfokú oktatással kapcsolatban a tárcavezető arról beszélt, hogy a duális rendszert komolyan kell venni: nagyon fontos a gyakorlati és az elméleti képzés helyes arányának megtalálása, továbbá az, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyen történjen, hogy a fiatalok igazi munkatapasztalatokat szerezzenek.
Balog Zoltán azt mondta, hogy nem könnyű és nem jó a helyzet Magyarországon sem, de remélhetőleg a kormány intézkedései eredményesek lesznek. Ezt segítheti, hogy a munkahelyteremtő és munkahelyvédelmi akciótervekben külön hangsúlyt helyeznek a fiatalok helyzetére – tette hozzá.
Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója hangsúlyozta: olyan paradox helyzet állt elő, hogy míg jelenleg hatmillió fiatal munkanélküli van Európában, vitássá vált “a munkaerő-áramlás eddig szentnek hitt elve”. Ezért egyértelmű és világos válaszokra van szükség – közölte.
Mint mondta, Európának olyan megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, amely figyelembe veszi a közép-európai régió szempontjait is.
A politikus kiemelte: több nyugat-európai ország ellenérzésekkel fogadja a szakmunkásokat, de az orvosokat szeretettel várja. Meg kell vizsgálni a szabad munkaerő-áramlás fenntartásának lehetőségeit, de az biztos, hogy az egyes szakmák között nem lehet különbséget tenni – vélekedett.
Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a válság hosszabb ideig tart Európában, mint bárhol máshol, ennek ellenére a 35 év alatti munkavállalóknak világos perspektívát kell nyújtani.
Ralf Brauksiepe, a német munka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára előadásában arról beszélt, hogy munkatapasztalat nélkül a fiatalok nem képesek kiváltani az idősödő szakembereket, és nem tudnak a piacon sikeres vállalatokat alapítani sem. Márpedig a válság következtében a legtöbb európai országban megugrott a fiatal munkanélküliek száma, így nehéz tapasztalatot szerezni – mutatott rá.
Úgy látja, az európai intézkedések nem válthatják ki, nem pótolhatják a nemzeti munkaerőpiacok reformját, legfeljebb kiegészíthetik azt. Nem arra van szükség, hogy általános mintát állítsanak fel minden ország számára, hogy Brüsszelből erőltessenek megoldásokat a tagállamokra, hanem minden országnak a saját útját kell járnia – fogalmazott. Hozzáfűzte: meglátása szerint Magyarország jó úton jár.
Ralf Brauksiepe kiemelte: az országonként eltérő megoldások szükségességét mutatja az is, hogy a fiatalok munkanélkülisége eltérően alakul az egyes országokban.
Frank Spengler, a KAS képviseletvezetője azt hangsúlyozta, ha ma egy fiatalt a jövőről alkotott elképzeléseiről kérdeznek, általában azt válaszolja, hogy értelmes és jól fizetett munkára vágyik, és kevesen akarnak munkahelyeket teremteni, kevesen látják vállalkozóként a jövőjüket.
(Forrás: MTI)