Szerkesztő bejegyzései

Magyar sikerek az UNESCO-ban

Magyarország sikeresen pályázott az UNESCO Ember és Bioszféra (Man and Biosphere – MAB), valamint a Társadalmi Átalakulások Kezelése (Management of Social Transformation – MOST) programjait irányító kormányközi bizottságba. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az UNESCO-közgyűlés 37. ülésszakán, Párizsban elhangzott felszólalásában kérte, hogy a tagok támogassák hazánkat e pályázatban.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 37. Általános Konferenciáján november 14-én döntöttek a kormányközi bizottságok megújításáról. Magyarország kiemelt diplomáciai és szakmai sikere, hogy a 2013-2017 közötti időszakban részt vesz a két bizottság munkájában.

Az UNESCO 1970-es évek elején indította el az Ember és Bioszféra elnevezésű kutatási programot a természeti környezet megóvása érdekében. A program keretében úgynevezett bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki, melyek fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme. A MAB első ízben hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti értékek megőrzése önmagában nem elegendő, s az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az ember és természet kapcsolatának javítására.

Magyarország az elsők között csatlakozott az induló programhoz, s napjainkban már hat bioszféra-rezervátum található hazánk területén. Ezek az aggteleki, a fertő-tavi, a hortobágyi, a kiskunsági, a pilisi és a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátumok. Utóbbi Magyarország és Horvátország stratégiai partnersége eredményeként született meg.

A program hatékony hazai megvalósítása érdekében 2012. november 19-én újjáalakult a MAB Nemzeti Bizottsága (http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_1817), amelynek elnökét, valamint a kormányközi bizottság delegáltját a Vidékfejlesztési Minisztérium adja.

A Társadalmi Átalakulások Kezelése Program 1994-ben jött létre, célja, hogy előmozdítsa és támogassa a társadalomtudományi kutatásokat, megbízható és naprakész információkkal segítse a döntéshozók munkáját. A MOST legfontosabb feladata a kutatás, a programalkotás és a végrehajtás összehangolása, továbbá a tudományos tapasztalatokon alapuló döntéshozatal elterjesztése tagállami, regionális és nemzetközi szinten.
A kormányközi bizottsági munkában az Emberi Erőforrások Minisztériumának delegáltja vesz részt.

Átadták a Magyar Sportcsillagok ösztöndíjakat

Első alkalommal adták át ma Budapesten a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjakat.  Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Simicskó István, az EMMI sportért és ifjúságért felelős államtitkára összesen 111 fiatal sportoló számára adta át az ösztöndíjban való részvételről szóló okleveleket. Az új program részeként havonta összesen 14,7 millió forintos támogatásban részesülnek a sportolók.

Balog Zoltán beszédében utalt arra, hogy a Sportcsillagok Ösztöndíj megelőlegezett bizalom, nemcsak a már eredményt elért sportolóknak, hanem azoknak is támogatást jelent, akik esélyesek igazán nagy bajnokok lenni. „A magyar sportnak szüksége van a megelőlegezett bizalomra, mert csak az ezt feltételező összefogással érhetjük el céljainkat” – tette hozzá.

A 2013-as évben első alkalommal meghirdetett Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjprogram célja olyan fiatal sportolók támogatása, akik esélyesek arra, hogy tanulmányaik ideje alatt olimpiai/paralimpiai versenyszámban Európa-bajnoki, világbajnoki vagy olimpiai/paralimpiai érmet szerezzenek. A programban 35 év alatti, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező sportolók vehetnek részt.

Összesen 25 sportágban 193-an jelentkeztek az ösztöndíjprogramra. Ebből 111-en részesülnek ösztöndíjban. A már olimpiai/paralimpiai éremmel rendelkező versenyzők 204.000 forintot kapnak havonta, az éremesélyesek pedig 170.000-et. Akik korábban világbajnokságon szereztek érmet, azok 170.000 forintot kapnak, az éremesélyesek 136.000 Ft-ban részesülnek. Akik már nyertek Európa-bajnokságon érmet, 136.000 Ft-ot kapnak, míg az EB dobogó-esélyesek 104.000 Ft ösztöndíjban részesülnek.

Az idei évtől Magyar Sportcsillagok ösztöndíjban részesülők között olimpikonok, a londoni nyári játékokon pontszerző helyen végzett kiváló sportemberek is szerepelnek. Ez a havi rendszerességű juttatás is hozzájárulhat ahhoz, hogy ők és a hozzájuk hasonlóan tehetséges sportolóink az elkövetkezendő világversenyeken is kiemelkedően teljesítsenek, és számos pontszerző helyezéssel, valamint érmekkel gazdagítsák a magyar sport történelmét.

Az ösztöndíjban részesül:

A 2013/2014. tanév I. félévére I/A kategóriában

Csernoviczki Éva, a Zsigmond Király Főiskola hallgatója, judo sportágban;

Dombi Rudolf, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Lőrincz Tamás, a Semmelweis Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Pauman Dániel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Sors Tamás, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Szabó Gabriella, az Edutus Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szilágyi Áron, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Tóth Tamás, a Semmelweis Egyetem hallgatója, úszás sportágban.

Kiss Tamás, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Risztov Éva, a Debreceni Egyetem hallgatója, úszás sportágban;

A 2013/2014. tanév I. félévére I/B kategóriában

Czigány Dóra, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Csabai Dóra, a Kodolányi János Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Gangl Edina, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Kisteleki Hanna Anna, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Sík Márton, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban.

A 2013/2014. tanév I. félévére II/A kategóriában

Baczkó Bernadett, a Semmelweis Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Benkó Barbara, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kerékpár sportágban;

Decker Ádám József, az Edutus Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Decsi Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Demeter Bence, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Galambos Péter, az Óbudai Egyetem hallgatója, evezés sportágban;

Kadler Viktor, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Karakas Hedvig, a Semmelweis Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Kovács Sarolta, a Kodolányi János Főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Menczinger Kata Mária, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Vad Ninetta, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Vérten Orsolya, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, kézilabda sportágban.

Bátori Bence, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Gór-Nagy Miklós Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

Miskolczi Ibolya Kitti, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, vízilabda sportágban;

Vámos Márton György, a Semmelweis Egyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

A 2013/2014. tanév I. félévére II/B kategóriában

Bácsi Péter, a Semmelweis Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Földházi Zsófia Fruzsina, a Budapesti Gazdasági főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Jakabos Zsuzsanna, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola hallgatója, úszás sportágban;

Joó Abigél, a Szent István Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Kapás Boglárka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Keszler Andrea, az Óbudai Egyetem hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Knoch Viktor, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Mutina Ágnes, a Semmelweis Egyetem hallgatója, úszás sportágban;

Schuch István Timuzsin, a Pannon Egyetem hallgatója, kézilabda sportágban;

A 2013/2014. tanév I. félévére III/A kategóriában

Antal Edina, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Béres Bence, a Semmelweis Egyetem hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Gáll Csaba Norbert, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Gémesi Csanád, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Heidum Bernadett, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, gyorskorcsolya sportágban;

Illés Fanni, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Kárász Anna, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Kotsis Edina Brigitta, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, taekwondo sportágban;

Nemes Adrienn, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Szalai Tamás, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szollár András, a Pannon Egyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Ungvári Attila István, a Semmelweis Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Verrasztó Evelin, a Semmelweis Egyetem hallgatója, úszás sportágban.

A 2013/2014. tanév I. félévére III/B kategóriában

Ancsin Katalin, a Semmelweis Egyetem hallgatója, ökölvívás sportágban;

Baji Balázs, a Szent István Egyetem hallgatója, atlétika sportágban;

Biatovszki Míra Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Budai Dorina, a Szent István Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Demeter Gergely, a Dunaújvárosi Főiskola hallgatója, öttusa sportágban;

Ducz Barbara, a Semmelweis Egyetem hallgatója, taekwondo sportágban

File Mátyás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, vívás sportágban;

Gacsal Ákos, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Garam Nóra, a Semmelweis Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Gárdos Judit, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Gátai Róbert, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Gémesi Bence, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Hagymási Anita, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Hagymási Réka, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Hanczvikkel Márk, az Óbudai Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Hérics Dávid, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Hlavati Dániel, az Óbudai Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Horváth Alexandra Enikő, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Kovács László, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Kovács Zsófia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, triatlon sportágban;

Krizsán Xénia, a Semmelweis Egyetem hallgatója, atlétika sportágban;

Lakatos Zsanett, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Lám Bálint, az Óbudai Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Meilinger Csaba, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, úszás sportágban;

Mihály Kata, a Debreceni Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Mikulik Júlia, a Semmelweis Egyetem hallgatója, vívás sportágban;

Noé Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Noé Milán Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Petrovics Máté, a Szent István Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Schenk Áron, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Simon Béla, a Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatója, evezés sportágban;

Sleisz Gabriella, a Szent István Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Slett Emese, a Semmelweis Egyetem hallgatója, öttusa sportágban;

Slezsák István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szabó Ágnes Viktória, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szatmári András, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, vívás sportágban;

Szijj Katinka, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Szikszai Róbert Tamás, a Nyíregyházi Főiskola hallgatója, atlétika sportágban;

Szilvásy Nóra, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Szomolányi Máté, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Tibolya Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, öttusa sportágban;

Varga Dávid, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Veres Kata, a Semmelweis Egyetem hallgatója, sportlövészet sportágban;

Zámbori Bence, a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója, judo sportágban;

Boros Gergely, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Bujdosó Bendegúz, a Pannon Egyetem hallgatója, kézilabda sportágban;

Ceiner Benjámin, a Semmelweis Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Császár Gergely, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Fekete Martin Gábor, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Gémes Alexa Anett, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

Hufnágel Tibor Krisztián, az Óbudai Egyetem hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Juhász Adrián Attila, a Széchenyi István Egyetem hallgatója, evezés sportágban;

Korisánszky Dávid György, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, kajak-kenu sportágban;

Pócsi Bianka, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, vízilabda sportágban;

Szeitl László Lajos, a Pannon Egyetem hallgatója részére, kézilabda sportágban;

Tőzsér Sándor, a Semmelweis Egyetem hallgatója, birkózás sportágban;

Urbancsok Tamás Sándor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatója, judo sportágban;

Várhelyi Kata, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója vívás sportágban;

Budapest, 2013. november 19.

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

Így nyilatkozzon az ember a 168 órának

Úgy tűnik, a 168 órának hiába nyilatkozik az ember, ők végül úgyis azt írják le, amit le szeretnének – függetlenül attól, hogy mit mondott az interjúalany. A tegnap megjelent lapszámukban a Horthy-szobor avatásáról közöltek riportot, amely kapcsán a múlt héten Balog Zoltánt is megkeresték írásban. A miniszter az összes (szám szerint öt) kérdésre választ adott.

Balog_Zoltán_168óra_HorthyÍme, itt olvasható az összes kérdés és válasz, amelyet a miniszter a sajtófőosztályon keresztül juttatott el az újságíróhoz:

„Tisztelt Sándor Zsuzsa!

(….)

 Kérdéseire Balog Zoltán miniszter úr a következő válaszokat adja:

1. Lelkészként helyesnek tartja-e hogy a református egyház egyik templomában Horthy szobrot avattak fel?

A Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Református emberként viszont nem tartom helyesnek a szoboravatást.

2. Szükségesnek tartaná-e, hogy ebben az ügyben a református és más egyházak vezető megszólaljanak, állást foglaljanak? Vagy ez csak a Hazatérés Templomára tartozik?

Nem kívánok állást foglalni, hogy mivel kapcsolatban formálnak vagy sem véleményt az egyházi vezetők.

3. Kultúráért, oktatásként felelős miniszterként, vezető politikusként egyetért-e a szoboravatással? Nem okoz-e túl nagy belpolitikai és külpolitikai feszültséget?

A szoboravatást nem a  bel-, vagy a külpolitikai botrány okozás szempontjából ítélem meg, azt önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban,mint hogy egy már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel. 

4. Kívánnak-e a kormány hivatalosan is állást foglalni, vagy egyházi belügynek tekintik a kérdést.

E két kérdés tekintetében ajánlom szíves figyelmébe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének vasárnap délelőtti közleményét:

„A mai akció a Jobbik politikai provokációja

A belváros polgármestereként a Jobbik politikai provokációjának tartom és elítélem Gyöngyösi Márton mai szoboravató akcióját. Ez a provokatív akció nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot. A tüntetést szervező baloldali prominensekhez viszont nem kívántam csatlakozni, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal.”

5. Elfogadható-e, hogy református lelkész a Jobbik képviselőjeként szélsőséges eszmék szolgálatában áll? Nem vet ez rossz fényt az egész egyházra?

Tudomásom szerint – amennyiben rá gondolt – Hegedűs Lóránt nem képviselője a Jobbiknak, de ettől függetlenül rossz fényt vet az egyházra.”

A cikkben végül összesen két válaszát idézték:

1. „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.”

2. Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”

Az újságíró a bekezdés végén ezt a két gondolatot így összegzi: “Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral?”

Vajon a szerző, ha már mint a kormány miniszterét kereste meg Balog Zoltánt, a “méltatlan cselekedet” és a “primitív provokáció” jelzőit, vagy az 5 kérdésre kifejtett összes választ értette-e “egyetlen probléma” alatt? Hogy mást ne mondjunk, egy számtanórára beiratkozhatna az első osztályba…

„Így próbáljon meg az ember készségesen nyilatkozni a 168 órának.” – kommentálta az esetet Balog Zoltán.

A szívgyógyászat “csúcscentruma” a százéves balatonfüredi szívkórház

A százéves Balatonfüredi Állami Szívkórház csütörtöki centenáriumi ünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az intézményt a szívgyógyászat “csúcscentrumának” nevezte.

“Ez a kórház azt bizonyítja, abban erősít meg minket, hogy érdemes a múltunkból mindent, ami érték, megőrizni, továbbvinni, vagy ha mások elrontották, tönkretették, akkor újra felfedezni, helyreállítani, új életet lehelni belé” – mondta, hozzátéve, hogy ahol lehetséges, meg kell őrizni a folytonosságot. “Magyarország jövője múlik azon, hogy képesek vagyunk-e mindazt, ami a múltunkból érték, helyreállítani” – jelentette ki. Megemlékezett arról, hogy 1926 novemberében Rabindranath Tagore indiai költő is Balatonfüreden keresett gyógyulást.

Szólt arról, hogy a balatonfüredi szívkórházban évente nyolcezer ember rehabilitációját végzik el, ami azért is fontos, mert Magyarországon évente 16 ezer beteg él túl infarktust, és a stroke-ot kapók száma nagyon magas.

Elmondta, hogy a szívkórház és az ország céljai azonosak: növelni az emberek várható élettartamát, az egészségben töltött évek számát, fejleszteni a betegellátás színvonalát.

A Balatonfüredi Állami Szívkórház története a 18. századra nyúlik vissza, mivel az 1716-os tihanyi apátsági birtokösszeíráskor feljegyezték, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, ezen fakadt az a forrás, amelyhez fürdőházat építtetett, és tíz fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a vendégeknek.

Később a fürdőházat tovább bővítették, majd 1869 és 1871 között Cometter Bernát terve szerint eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző új szárny, az úgynevezett Erzsébet udvar. Később az egész épületegyüttest Erzsébet szanatóriumnak nevezték.

1912-1913-ban az úgynevezett Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, és a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben, ekkor már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított. 1949-ben állami kezelésbe került az intézet, 1970 óta végzi az országos és regionális ellátás keretében a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését.

(Forrás: MTI)