Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az alább olvasható levélben köszöntötte a világ legidősebb élő olimpiai bajnokát, az 1936-os berlini olimpián győztes magyar vízilabda-válogatott játékosát.
Szerkesztő bejegyzései
Az EMMI vezetői idén is fogyatékkal élőkkel indulnak a Budapest Maratonon
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma csapata: Balog Zoltán miniszter és a tárca államtitkárai idén is részt vesznek az októberben megrendezendő Budapest Maratonon, ahol folytatva a tavaly általuk elindított hagyományt, idén is vak és mozgássérült sporttársaikkal együtt teljesítik váltóban a versenytávot.
A minisztérium vezetői egyúttal üdvözlik, hogy egy napilap munkatársai is fogyatékos embereket kísérve vesznek részt egy e hétvégi budapesti futóversenyen, egyúttal arra biztatnak mindenkit, hogy csatlakozzanak az EMMI által elindított kezdeményezéshez és egészséges emberként segítsék fogyatékos embertársainkat abban, hogy ők maguk is átélhessék a sportolás örömét.
Balog Zoltán átadta a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjakat
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2013. szeptember 23-án adta át a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjakat. A harmadik alkalommal odaítélt ösztöndíj célja, hogy segítse a Magyarországon élő, nemzetiségekhez tartozó, kiemelkedő képességű középiskolásokat a továbbtanulásukban.
Balog Zoltán köszöntőjében elmondta: „A magyarországi nemzetiségek története hosszú, sikerekkel, örömteli pillanatokkal, ugyanakkor tragédiákkal, szomorúsággal és bajokkal terhelt történet. Mindkettő együtt”, mert „voltak, vannak olyan időszakok Magyarország történetében, amikor nemzetiséghez tartozni, kisebbségben lenni nem előny, még csak nem is esélyegyenlőség, hanem hátrány volt, és még megbélyegzés is érte azokat, akik egyszerre akarnak magyarok lenni és nemzetiséghez tartozni. De vannak olyan időszakai is ennek a történetnek, amikor az összefogással Magyarország példát mutatott az egész világnak.” Hangsúlyozta: az 1993-as, nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény mérföldkő volt a magyarországi nemzetiségek történetében, s lehetővé teszi a folyamatos előrelépést a nemzetiségek ügyében.
A miniszter kiemelte: a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj éppen annak az elismerése, hogy legyen előrelépés a nemzetiségek ügyeiben, legyen folytatás, utánpótlás, s hozzátette: „Legyen minden magyarországi nemzetiségnek olyan értelmisége, olyan írástudói, akik gondolnak azokra is, „akikből vétettek”, akik azt jelentik számukra, hogy egyszerre lehetnek magyarok, szlovákok, németek, romák, és mind a tizenhárom magyarországi nemzetiség.”
Az ösztöndíjra a tizenhárom magyarországi nemzetiség (bolgárok, cigányok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, örmények, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok) két tanítási nyelvű és anyanyelven tanító gimnáziumainak diákjai pályázhatnak. Az ösztöndíjat, melynek összege havonta 60 ezer forint, iskolánként egy fiatal nyerheti el az érettségi vizsgát megelőző két tanévre. Az ösztöndíjpályázatra húsz nemzetiségi iskola harminchárom pályázatát értékelték, az elbírálásnál figyelembe vették a pályázó tanulmányi eredményét, szociális hátterét, közösségi aktivitását és továbbtanulási terveit is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjat kiemelkedő tanulmányi munkájáért az oklevelet
Bogdán Klaudia, a sátai Dr. Ámbédkar Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Általános Iskola tanulója,
Boross Tünde, a veszprémi Lovassy László Gimnázium tanulója,
Csepelszigeti Adrienn, a budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,
Domján Dóra, a Szentgotthárdi III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium tanulója,
Dujmov Dejan, a budapesti „Nikola Tesla” Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,
Kirchner Katalin, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola tanulója,
Kiszely Renáta, a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója,
Korán Dóra, a szentgotthárdi Szentgotthárd és Térsége Iskolájának Vörösmarty Mihály Gimnáziuma tanulója,
Kovács Richárd, a budapesti Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium tanulója,
Mészáros Henriette, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium tanulója,
Nádas Nikolett, a pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulója,
Orsós Tamás, a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium tanulója,
Petrovics Rózsa Cintia, a komlói Kis Tigris Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző tanulója,
Rivnyák Richárd, a budapesti Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,
Schauer Sára, a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Egységes Iskola tanulója,
Szabó Zrinka Anna, a pécsi „Miroslav Krleza” Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulója,
Tillmann Flóra, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulója,
Tóth Ágnes Rebeka, a gyulai „Nicolae Balcescu” Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanulója,
Zámbó Bence, a tatai Eötvös József Gimnázium tanulója,
Zirnstein Gerda, a pécsi Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium tanulója részére adta át.
(Fotó: MTI)
Kiszélesíti a Kormány a családi járulékkedvezményt
Biztossá vált, hogy a kormány januártól kiszélesíti a családi adókedvezmény rendszerét. A módosítás további 260-270 ezer háztartást, illetve családot érint, költségvetési vonzata pedig 50 milliárd forint lesz – jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki sajtótájékoztatóján.
Balog Zoltán azt mondta, azok a szülők, akik eddig a családi adókedvezmény teljes összegét nem tudták igénybe venni, azok családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból érvényesíthetik majd az adókedvezményt.
Ez azt jelenti, hogy a bruttó bér eddigi 16 százalékáról 33 százalékára nő a családi adókedvezmény által elérhető maximális adómegtakarítás. Jelezte: most is már 1,1 millióan veszik igénybe a családi adókedvezményt.
Elmondta, az intézkedés pozitív hatását a családok már a januári bér kifizetésekor fogják érezni.
Balog Zoltán példaként azt mondta, ez egy kétgyermekes 100 ezer forintot kereső szülőnél havi 4 ezer forint nettó jövedelemtöbbletet jelent majd. A változás lényegesen nagyobb a három és többgyermekes családok esetében – tette hozzá.
A sajtótájékoztató után kiosztott minisztériumi háttéranyag szerint egy háromgyerekes családban ha a két szülő együttes jövedelme 100 ezer forint, akkor az idei nettó 81 500 forintos jövedelem a következő évben 98 500 forint lesz, tehát nettó 17 ezer forinttal több mint az idén. Ha a (háromgyerekes) két szülő együttes jövedelme 300 ezer forint, akkor 51 ezer forinttal kaphatnak többet havonta – derült ki az anyagból.
Balog Zoltán közölte azt is, az elmúlt évben a családi adókedvezménnyel mintegy 184 milliárd forintot hagytak a családoknál, a mostani intézkedés hatása pedig számításaik szerint további 50 milliárdot jelent a költségvetésben.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a gazdasági növekedés biztosít majd forrást az intézkedés költségeinek fedezésére.
A miniszter a jövő évi családi adózást érintő bejelentését az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének (ELFAC – European Large Families Confederation) a Parlamentben tartott szakmai rendezvényének szünetében tette.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) főtitkára, akivel a miniszter közösen tartott sajtótájékoztatót – üdvözölte a bejelentést és köszönetet mondott a kormány korábbi, őket érintő pozitív döntéseiért, külön említve a rezsicsökkentést, amellyel szerinte a kormány a családok mellé állt és megvédte őket a szolgáltatókkal szemben.
Hangsúlyozta azt is, hogy a mostani intézkedéssel elérik már a vidéki, kisebb keresetű, és az egyszülős családokat is.
MTI, EMMI
Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség
Kiszélesíti a Kormány a családi járulékkedvezményt
Erős társadalom nélkül nem létezhet erős gazdaság – mondta Balog Zoltán a Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén
Erős társadalom nélkül nem létezhet erős gazdaság; a nagy állami rendszerek, az egészségügy, a képzés, a kultúr-, a szociál-, a nyugdíj-, valamint a családpolitika átalakításához pedig először a gazdaságot kellett megerősíteni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.A Budapesti Német Gazdasági Klub rendezvényén a miniszter az állami ellátórendszerek átalakításáról tartott előadásában kiemelte: ma már többen hisznek abban, hogy Magyarország túl van a gazdasági és pénzügyi válságon, és növekedési pályára lépett.
Balog Zoltán szerint ezt mutatja az is, hogy az ország visszafizette a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt, valamint kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól. A miniszter úgy vélte, az állami ellátórendszerek az emberek többségét nem ösztönzik nagyobb teljesítményre, hanem épp ellenkezőleg, hátráltatják őket ezen teljesítmények előhozásában, vagyis ezeket a rendszereket azért kellett átalakítani, hogy segítsenek az embereknek képességeik minél jobb kihasználásában.
Kitért arra, hogy Magyarországon nagy problémát jelent az eladósodottság, nemcsak a háztartások – amelyek 75 százaléka hónapról hónapra él -, hanem az önkormányzatok és az állam számára is. Az önkormányzati eladósodással az volt a fő probléma, hogy a helyhatóságok a felvett hiteleket nem befektetésekre költötték, hanem legnagyobb részben a mindennapi működés finanszírozására, például iskolák, kórházak működtetésére.
Az egészségügy és az oktatás területén pazarló rendszerek működtek. A köznevelésről kifejtette: ha nem veszik állami fenntartásba az intézményeket, akkor tovább romlott volna a magyar oktatás színvonal. Számos felmérés rámutatott, hogy a társadalmi esélyek kiegyensúlyozása szempontjából európai összehasonlításban az egyik legrosszabb volt a magyar iskolák teljesítménye – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.
Elmondta, hogy a kormány bevezette a pedagógus-életpályamodellt és új bértábla alapján rendezték a fizetéseket. Az új rendszer szerint valamivel többet kell dolgozniuk a tanároknak, és 32 órát kell az iskolában tölteniük, a bérek ugyanakkor átlagosan 34 százalékkal emelkedtek – emelte ki Balog Zoltán.
Az emberi erőforrások minisztere kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben 1,8 millió adófizető volt, 2013-ra 4 millióra nőtt ez a szám. Kifejtette: az, hogy a kormány a segély helyett munka elvet követte, önmagában 200 ezer adófizetőt hozott. Sokaknak ez az első, rendezett – szerződéses – munkaviszonyuk életükben – hangsúlyozta.
Balog Zoltán elmondta, hogy a szociálpolitika területén az volt a kormány célja, hogy minél több embert “kihozzanak” a passzív státuszból és a munka világa felé tereljék őket. A közfoglalkoztatást képzéssel kötötték össze: a bevont 200 ezer ember negyedének – akik még soha nem dolgoztak – képzést adtak, és szakmát is tanulhattak annak érdekében, hogy később több esélyük legyen a munkaerőpiacon. Elmondta azt is: a több mint 50 órát igazolatlanul hiányzó diákok esetében érvényesített, a családi pótlék csökkentésére vonatkozó szabályozásnak köszönhetően már fél éven belül jelentősen csökkent az igazolatlan hiányzások száma. A kormányváltáskor 36 jogcímen lehetett valamilyen szociális típusú ellátást igényelni, és erről nem volt egységes nyilvántartás, ugyanakkor év végére ez is elkészülhet – jelezte.
A felsőoktatás átalakításával kapcsolatban Balog Zoltán elmondta: a bekerülők 40 százaléka nem végez 12 félév alatt, ezenkívül a diplomások 20 százaléka olyan munkahelyen dolgozott a végzés után, ahol nem is lett volna szükséges a diploma, további 20 százalék pedig olyan munkahelyen, ahová másik diploma kellene. Elmondta: a Magyarországon végzettek közül sokan elhagyták az országot; a külföldön dolgozó magyarok évente 1,7 milliárd eurót utalnak vissza Magyarországra. A kormány bevezette azt a szabályozást, hogy aki a magyar adófizetők pénzén tanul, annak vagy itt kell munkát vállalnia a végzés után, vagy ha külföldre megy, vissza kell fizetnie képzésének költségeit.
Balog Zoltán kitért arra is, hogy a kormány még a választások előtt bemutatja demográfiai csomagját, amellyel többek között a lakhatást és a fiatalok egyetem alatti gyermekvállalását támogatja majd.
(MTI)