Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze – emelte ki a keddi megnyitón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

A javarészt saját anyagból megrendezett kiállítás apropóját Horvátország július 1-jei európai uniós csatlakozása adta. Ez a tárlat nemcsak amiatt érdekes, mert egy szomszéd államról van szó, hanem azért is, mert hosszú időn át összekötött bennünket a közös történelem, és ma is élnek horvát népcsoportok Magyarországon – emlékeztetett a keddi megnyitón a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Kemecsi Lajos hozzátette: a csütörtöktől látható válogatás nem a mai Horvátországot mutatja be, ehelyett azt vizsgálja, a népi kultúrát milyen európai folyamatok alakították. A kiállítás rendezése során is egyértelművé vált, hogy a Dráva soha nem képviselt éles határt a két nép között – szólt a munka egyik tapasztalatáról.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: “a jó szomszédot meg kell becsülni”, a jószomszédi viszonyt ápolni kell, és a Néprajzi Múzeum kiállítása is részben ezt a célt szolgálja. Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon keresztül állt fenn államszövetség, és a két nemzetet mindmáig számos gazdasági és kulturális kapcsolat köti össze. A napokban nyílt meg az eszéki magyar főkonzulátus, és még ebben az évben megnyitja kapuit a zágrábi magyar kulturális intézet – hozott példákat Balog Zoltán.

Kerezsi Ágnes muzeológus, a kiállítás egyik kurátora korábban az MTI-nek elmondta: az anyag a Néprajzi Múzeum 1872 és 1920 között létrejött kollekciójának több ezer tárgyára támaszkodik. A bevezető terem a magyar-horvát közös gyökereket mutatja be akvarelleken és műtárgyakon keresztül, majd a látogatók Horvátország egyes tájegységeinek – az Adria régió, vagyis Dalmácia, a Dinári kulturális zóna és a szlavóniai Pannon kulturális régió – jellegzetes tárgyait ismerhetik meg: textíliákat, munkaeszközöket, századfordulós fotográfiákat, hangszereket és zenei felvételeket, valamint bútorokat, kerámiákat.

A rendezők a záró egységben gyűjtötték össze a magyarországi horvátság népi kultúrájának tárgyait, itt bosnyákok, sokácok, rácok, bunyevácok textíliái, kerámiái, munkaeszközei sorakoznak a tárlaton. Mivel több ezer, eddig pincében, szekrények mélyén őrzött tárgyból álló kollekcióról van szó, a tárlat ideje alatt folyamatos vetítés lesz a ki nem állított műtárgyakból. A Néprajzi Múzeum kiállítása 2014. március 23-ig látogatható.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Az emberi erőforrások minisztere szerint az egyházi iskolarendszer bizonyított Magyarországon.

A tárca vezetője kifejtette: az egyházi iskolarendszer bizonyította, hogy itt olyan értékközvetítés zajlik, amely nélkül “Magyarország nem lenne az, ami a történelméből következően lehet.”

Megjegyezte: a köznevelésért is felelős miniszterként bízik benne, hogy túl vannak azokon a vitákon, amelyek az egyházi iskolákról szóltak, arról, hogy a magyar kereszténység intézményei, közösségei milyen iskolákat tarthatnak és tartsanak fenn.

Balog Zoltán azt mondta: az egyházak nem egyszerűen valami papi szervezetek, hanem közösségek. Közösség nélkül pedig nincs Magyarországnak és a magyar nemzetnek jövője – rögzítette. – Olyan közösség nélkül, olyan emberek nélkül, akik képesek egymásra odafigyelni, akik képesek egymással szolidaritást vállalni. A közösség azt jelenti, hogy tudjuk, a köz java és az egyén előmenetele összetartozik. Nincs esélye annak az országnak, ahol mindenki úgy gondolja, az egyéni boldogságát úgy fogja megteremteni, hogy nem érdekli, az jó-e a többieknek – fejtette ki.

A miniszter szerint ezt kell megtanulni, és ebben az egyházi iskolák, és a keresztény örökség nagyon fontos tanítómester lehet mindenki számára.

Balog Zoltán hozzátette: a magyar iskolarendszer sokszínű, az állami mellett jelentős az alapítványi és magániskolák száma is, és az egyházi iskola az, amely a 90-es elején valóságos alternatívát jelentett. Ami sokszínű, abban ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen valami közös, és ez nem más, mint a Nemzeti alaptanterv (Nat).

A Nat jeleníti meg a közös nemzeti és kulturális tudásvagyont, amelyben benne van a korszerűség, benne van a 21. századi tudás, de ugyanakkor benne van az is, ami Magyarországot a múltban naggyá tette – mutatott rá, hozzátéve: ez az a közös alap, amelyre építhetünk.

Közös igenek nélkül, csak nemekből egy ország nem épülhet – fogalmazott Balog Zoltán.

Kitért arra is, hogy a régi-új tantárgy, az erkölcstan nem szól másról, mint hogy tanuljuk azt, amit mindennap tanulnunk kellene, hogy mi a jó és mi a rossz, mi a közös bennünk. Megjegyezte: próbálták azt a szégyent orvosolni, hogy a volt keleti blokk államai közül egyedül Magyarországon nem volt a tantervbe illesztett erkölcstan, etika óra.

Jóra ugyanakkor nemcsak az egyház taníthat, hanem ez az iskola és mindannyiunk feladata is – fűzte hozzá a miniszter.

Idézve “a sötétségből világosság ragyogjon!” jelmondatot beszélt arról is, hogy  szükségünk van arra, hogy tisztán lássunk a világban, ebben az országban és az a saját életünkben is.

MTI, EMMI

Az egykori alapítóról, Dizseri Tamásról nevezték el pénteken a közreműködésével 1983-ban létrejött érdi Habilitációs Központot.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a rendszerváltás utáni új Bethesda Gyermekkórház első igazgatójának, a tíz éve elhunyt gyermekorvosnak a tevékenységét méltatva azt mondta: olyan példakép, aki többet tett, mint ami a kötelessége volt. Dizseri Tamás a körülötte lévő világot és az embert is egységben, rendszerben látta, számára a gyógyítás egyszerre jelentette a test, a lélek és a szellem gyógyítását – fogalmazott a miniszter.

Balog Zoltán kiemelte, a nyolcvanas évek végének nagy generációja tudta, hogy az emberközeli egészségügy megteremtéséhez kevés az egyéni heroizmus, intézményeket kell alapítani. De a megújuló intézmény sem elég, olyan emberek is kellenek, akik többet tesznek, mint ami elő van írva – fűzte hozzá.

Mégis, talán a legfontosabb az a szemléletváltozás, ami Dizseri Tamásnak is köszönhetően ma már látszik: nem kell végérvényesnek elfogadni a helyzetet. A hátrányos helyzetbe kerültek, a fogyatékos emberek számára is van kiut, és lehet aktívnak lenni – mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta, az ellátórendszernek nem az “állapotfenntartás” a feladata, hanem az, hogy visszavezesse őket egy nagyobb közösségbe. Fogyatékosságuk nem kizárja őket, hanem bevonásukkal az egészséges többséget lehet tanítani az elfogadásra – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A jelenleg harmincöt – értelmi akadályozottsággal élő, valamint halmozottan sérült – gyermeket, fiatalt és fiatal felnőttet gondozó intézmény névfelvételi ünnepségén részt vett a Dizseri család is.

Dizseri Tamás gyermekorvos 1949-ben született Szolnokon. 1992-től 2003-ban bekövetkezett haláláig szervezte és irányította Magyarország egyetlen protestáns kórházát, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházát. A 90-es évek végén két éven át miniszteri főmegbízottként irányította az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet és a Budai Irgalmasrendi Kórház újjászervezését. 2001-ben a Johannita Lovagrend Magyarországi Tagozata tagjai közé, a Gyermekek Lelki Egészségéért Vadaskert Alapítvány pedig elnökévé választotta.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Nagy veszteségnek nevezte az emberi erőforrások minisztere, hogy a második világháború utáni kitelepítésekkel több százezer német nemzetiségű embert veszített Magyarország. Balog Zoltán szombaton, Berlinben “A haza napja” elnevezésű, emberi jogi témájú rendezvényen mondott beszédet az Európa számos országából elűzött németek szervezetei, valamint a német szövetségi kormány képviselője előtt.

A miniszter az előadás után telefonon az MTI-nek elmondta: a rendezvény fő témái a hazájukból elűzött kisebbségek, a kisebbségek jogainak biztosítása, valamint a nemzetiségek kulturális erősségének megőrzése voltak. A miniszter itt hivatalosan is bejelentette, hogy Magyarországon – egy egyhangúlag elfogadott parlamenti határozattal – január 19-ét az elűzött magyarországi németek napjának nyilvánították. Ezért külön köszönetet mondott Magyarországnak a rendezvény házigazdája, Erika Steinbach, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a Bundestag emberi jogi és humanitárius bizottságának tagja – mondta Balog Zoltán. A német politikus, aki az elüldözöttek szövetségének (BdV) az elnöke is, már hosszú ideje követeli, hogy legyen ilyen emléknap Németországban, de egyelőre ilyet csak egy-két tartományban tartanak. Még csak most tervezik, hogy állami szinten is legyen emléknapjuk az elűzött németeknek – mondta az emberi erőforrások minisztere.

Balog Zoltán előadásában szólt továbbá arról, hogy Közép- és Kelet-Európában évszázadokon keresztül uralkodó kulturális és történeti sokszínűség örökségének megőrzése egész Európa számára fontos. Kiemelte: “Európának a sokszínűségében hiszünk”, a nemzetállamok a szuverenitásában, az egyenlő jogok és kötelességek alapján való egyenrangú együttműködésben.

Kitért arra is, hogy 2014 tavaszától lehetőség lesz arra, hogy a magyarországi nemzetiségek képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe.

Előadásában kifejtette azt is, hogy “Magyarországon, illetve azokban az országokban, ahol volt kommunista diktatúra, ott csak az lehet hiteles antifasiszta, aki hiteles antikommunista is és fordítva”. Ez a két dolog Magyarországon és Kelet-Európában összetartozik – hangsúlyozta Balog Zoltán.

A Benes-dekrétumokra utalva Balog Zoltán azt is megjegyezte, hogy “olyan dekrétumoknak nincs helye az európai jogrendben, amelyek kollektív bűnösség alapján elítélnek népeket, nemzeteket akár a múltban, akár a jelenben”.

A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy akik a múlt szenvedései, második világháborús szenvedései ügyében kiállnak az elűzöttek mellett, azoknak kötelességük ma is kiállni minden olyan ember és embercsoport mellett, akit faji alapon üldöznek. Ennek kapcsán Balog Zoltán elmondta, hogy Magyarországon mit tesznek a roma nemzetiségért, hogy kártérítést terveznek adni a romagyilkosságok áldozatai családjainak. Elmondta továbbá, hogy az oktatásban miként jelenítik meg a magyarországi nemzetiségek, kulturális gazdagságát, s hozzájárulását a magyar kultúrához.

Balog Zoltán az MTI-nek azt mondta: Erika Steinbach a rendezvényen hangsúlyozta: “Magyarországon épp az ellenkezője történik, mint amit állítanak”. A haza napja elnevezésű emberi jogi témájú rendezvény házigazdája szerint Magyarország példamutató kisebbségi politikát folytat és azt is kiemelte, hogy milyen fontos volt, hogy elindította az európai roma keretstratégiát – számolt be a rendezvényről az MTI-nek az emberi erőforrások minisztere.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI