Balog Zoltán augusztus 2-án, pénteken este ökumenikus megemlékezésen és imaórán vett részt a Pesti Jézus Szíve templomban a pharrajimos, a roma holokauszt emléknapján és a kislétai gyilkosság negyedik évfordulóján. A megemlékezést Székely János esztergom-budapesti segédpüspök vezetésével tartották, az áldozatokért könyörgést és záró áldást Fabinyi Tamás evangélikus püspök és Balog Zoltán mondott.

Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches, CEC) budapesti nagygyűlése új erőt adhat ahhoz, hogy megvalósuljon, amit az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa és a CEC közös dokumentumában leszögeztek, miszerint “a keresztény örökség Európa megújulásának forrása” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a CEC 14. nagygyűlésének negyedik napján tartott köszöntőjében szombat este Budapesten.

A miniszter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás után több mint két évtizeddel “az egyházak között mintha elhidegült volna a viszony”, és “nincs meg az a lelkesedés, ami 1989-ben volt”. Szomorúnak nevezte, hogy Európában háttérbe szorult az az elképzelés, miszerint a kontinens keresztény alapokon újuljon meg.

Balog Zoltán – aki református lelkipásztorként is köszöntötte az egybegyűlteket – beszámolt arról, hogy Magyarországnak “olyan alkotmánya van ma már, ami Isten nevével kezdődik”, és benne van az élet védelme a fogantatás pillanatától, valamint olyan törvényt hoztak – utolsóként a volt kommunista országok közül -, amely előírja a diákok számára a kötelező etika vagy hit- és erkölcstan oktatást.

Utalt arra is, hogy új együttműködés alakult ki a magyarországi egyházak között a roma integrációt illetően egyebek mellett a roma szakkollégiumok alapításával.

Balog Zoltán “nagyon nagy dolognak” nevezte, hogy a budapesti tanácskozáson a katolikus egyház képviselői is részt vesznek megfigyelői státuszban, rajtuk kívül pedig a protestáns és ortodox egyházak hivatalos tagként küldtek a nagygyűlésre delegátusokat. Budapesten találkozik tehát “Európának a keresztény krémje”, ezt pedig a magyar kormány és a főváros is támogatja – mutatott rá.

Balog Zoltán beszéde után az MTI-nek elmondta: terveik szerint 2017-re a reformáció elindulásának 500. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségre létrehoznak egy olyan találkozót, amelyen különböző felekezetekhez tartozó európai politikusok elmondják, mit jelent nekik a keresztény hit a politikában, “milyen erőt, milyen védelmet ad, és milyen mércét állít az ember elé a tekintetben, hogy mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem”.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház ökumenikus és nemzetközi kapcsolatokért felelős püspökeként arról beszélt, hogy teológus hallgatóként 1981-ben részt vett a CEC 1981-es krétai nagygyűlésén, ahol nem ismerte az ügyrendet, mivel “akkori egyházunkban egyáltalán nem tudtuk, mit jelent a demokratikus döntéshozatal”.

Mint mondta, az a találkozó hozzájárult ahhoz, hogy megértse, mit jelent a diktatórikus vezetési stílussal szemben a konszenzust kereső, de legalábbis a véleményeket ütköztető ügymenet, és “Istennek hála, az elmúlt évtizedekben már a mi régiónkban is természetessé válhatott ez”.

Úgy fogalmazott: egy életre meghatározóvá vált számára az európai egyházak együttműködése, közös teológiai munkája és istentiszteleti élete. Annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint “ma nem a mítoszt, hanem az álmot kell képviselnünk Európával kapcsolatban, mert a mítosz az pogány, az álom az keresztény”.

Rámutatott: mind Nyugaton, mind Keleten “tanúi vagyunk annak, mennyi mindent feladnak az országok – és bizony az egyházak is – a keresztény hagyományból”, ezáltal pedig “Európa könnyen egy pogány, újpogány helyzetbe süllyed”.

A CEC magyarországi tagszervezete, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) kedden az MTI-vel azt közölte: a kontinens több mint 120 protestáns és ortodox egyházának mintegy 250 delegáltja vesz részt a nagygyűlésen, amelyet a magyar kormány és Budapest pénzügyi támogatásával rendeznek meg, a MEÖT szervezésében.

A nagygyűlésen Julio Murray, a Panamai Episzkopális (Anglikán) Egyház püspöke tartotta meg a felvezető előadást csütörtökön, továbbá felszólalt Olav Tveit, az Egyházak Világtanácsának főtitkára is.

Az 1959-ben alapított CEC az Európa országaiban működő több mint 120 ortodox, protestáns, anglikán, ókatolikus egyház és negyven társult szervezet közössége. Irodái Genfben, Brüsszelben és Strasbourgban találhatók.

MTI, EMMI

MTI Fotó: Kovács Attila